Az esztendőnek abban az időszakában vagyunk, amikor is a piacoknak bővelkedniük kell a friss gyümölcsökben. Az idei szeszélyes időjárás azonban rányomta bélyegét a felhozatal alakulására, és ez a továbbiakban is ugyanígy marad. Az árak tekintetében viszont némileg kedvezőbb változás következett be. [caption id="attachment_73705" align="aligncenter" width="1000"] A szilva és az alma is megszenvedi a fagyokat. Jelentős importra szorulunk Fotó: László F. Csaba[/caption] Az Országos Statisztikai Intézet tegnap hozta nyilvánosságra a kiskereskedelmi árak alakulására vonatkozó szokásos havi jelentését. A júniusra vonatkozó adatokból az derült ki, hogy a friss gyümölcsök 3,41%-kal voltak olcsóbbak, mint a megelőző hónapban, de jóval drágábbak, nevezetesen 14,33%-kal, mint a megelőző esztendő decemberében. Ezek szerint az árak tekintetében némileg kedvező tendencia következett be, a kínálatról azonban ezt nemigen lehet elmondani. Ez utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy a piaci elemzők becslései szerint az idén eperből, barackból és cseresznyéből is jóval nagyobb mennyiségek érkeztek külföldről, mint a megelőző esztendőkben. A hazai eperidény igen rövidnek bizonyult, értesüléseink szerint a cseresznyetermés viszonylag gyenge volt (egyébként nemcsak országunkban). Hogy mi várható az elkövetkező hetek, hónapok során, azt pillanatnyilag nehéz lenne megjósolni, de az szinte biztosra vehető, hogy a piacokon „bőségre” nemigen lehet számítani. Az Egyesült Államok földművelésügyi minisztériumának egy minap nyilvánosságra hozott jelentése szerint a világ alma-, szőlő- és körtetermelése a 2017/2018-as idényben 2,7 millió tonnával fog csökkenni, s valahol 77,5 millió tonna körül fog megállapodni. Az Európai Unió viszonylatában a visszaesés mindenekelőtt a tavaszi fagyoknak tulajdonítható. Amúgy az Unió viszonylatában a jelentés szerint 2007-től errefelé a leggyengébb gyümölcstermésre lehet számítani, körülbelül 20%-ra. A leghátrányosabban érintett országok a nagy gyümölcstermesztők, nevezetesen Lengyelország és Olaszország. Európai viszonylatban az exportok előreláthatólag 45%-kal fognak csökkenni, az importok ugyanakkor 20%-kal fognak növekedni. A fogyasztást pedig 6,4 millió tonnára becsülik. A hazai import tekintetében az elmúlt hetek-hónapok során a legtöbb gyümölcs Görögországból és Olaszországból érkezett, de barack Szerbiából is. Nem idetartozik, de az érdekesség kedvéért megemlítenénk, hogy az anyaországban is jelentős károk keletkeztek a gyümölcstermesztésben, s a piaci szereplők szerint nemigen lesz nyersanyag a barackpálinka főzésre. Ötven-ötven százalék Hosszú évek óta vitatárgyát képezi az, hogy a gyümölcsértékesítés terén is gondot jelent a megfelelő infrastruktúra hiánya, a nagy üzletláncok amolyan monopolhelyzete, aminek okán azok diktálják a felvásárlási árakat. Úgyszintén az érdekvédelmi képviseletek azt is nehezményezték, nehezményezik, hogy az üzletláncok ilyen vagy olyan okokból kifolyólag előnyben részesítik a külföldön megtermesztett gyümölcsöt, az importokból behozott portékával pedig az árak tekintetében nemigen tudja felvenni a versenyt például a hazai termesztésű alma vagy dinnye. Részben ezek az állítások fedik a valóságot, de az is igaz, hogy a termesztők a gyümölcs esetében sem hoztak tető alá olyan szövetkezeteket, amelyek képesek lennének a gyümölcs begyűjtésére, osztályozására, megfelelő körülmények közötti tárolására és ilyenképpen érdemben „üzletelni” a nagy- és kiskereskedőkkel. A legutóbbi felmérések szerint azonban mégiscsak bekövetkezett egy kedvező tendencia: a piaci elemzők úgy vélekednek, hogy a hazai gyümölcsnek mintegy 50%-át a nagy üzletláncok révén értékesítik, a fennmaradó 50%-ot pedig a piacokon vagy a farmok színhelyén. Jobbára ez a két folyosó van, amelyen eljut a fogyasztóhoz az a gyümölcs. Szakértők szerint viszont szükség lenne szakosodott üzletekre is, olyanokra, amelyek képesek lennének a folyamatos áruellátásra. Térjünk vissza a már említett felmérésre. Nos, abból például az derül ki, hogy az Auchan Romania üzletláncban értékesített gyümölcs mennyiségének több mint 30%-a hazai. Ha viszont a teljes mennyiségből „kivonjuk” a déligyümölcsöket és azokat, amelyek nem teremnek meg Romániában, akkor a szóban forgó részarány meghaladja a 80%-ot. A Carrefour Romania illetékesei szerint a nyári hónapokban eladott gyümölcsök összmennyiségének több mint 60%-át teszik ki a hazaiak. Említettük az infrastruktúrát, nos annak tekintetében valóban vannak komoly gondok. Ezeknek bizonyára tudatában volt a jelenlegi kormánykoalíció, s mondjuk ezt annak okán, hogy a kormányprogramban az is szerepel, hogy legalább tíz nagykapacitású gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, illetve tárolóegységet létesítenek. Ezekről a múlt esztendő során többször is beszélt Petre Daea tárcavezető, de érdemben nem történt semmi, egyetlen egység létesítésére sem kerülve sor. Keveset fogyasztunk Az Eurostat által egy tavaly nyilvánosságra hozott kimutatás szerint országunk uniós viszonylatban az utolsó helyet foglalja el a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében. Pontosabban: a tizenöt életévet meghaladó hazánkfiainak több mint kétharmada nem is fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget. Ennél valamivel jobb a helyzet a szomszédos Bulgáriában, ott csak a fel­nőttlakosságnak 58,6%-a. Az első helyet egyébként a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében a görögök foglalták el, ott a felnőttlakosságnak 70%-a fogyaszt, ezt követték a horvátok, ahol a lakosságnak 63%-a fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt és zöldséget. Írásunk címének azt adtuk, hogy „ illékony” a gyümölcspiac, nem véletlenül választottuk ezt az elnevezést, mert valóban ezzel a jelenséggel állunk szemben. Mikor megfelelő a kínálat, mikor pedig nem. És ez vonatkoztatható a piaci árak alakulására is. Ami pedig az okokat illeti: téves és helytelen lenne csupán az időjárás szeszélyes voltára hivatkozni, mert vannak másabb természetű problémák is… Hecser Zoltán