Így dobta ki a kereső
Azt hiszem, a szépség nem minden. Sőt még az sem föltétlenül jó, ha valami szép is és modern is. Láttam például már jó néhány mutatós kiadványt, nyomtatványt, DVD-t (leggyakrabban megyénk turizmusát szeretnék fellendíteni velük), amelyek szépek, modernek, de hasznavehetetlenek voltak. Mert a pályázók, a megrendelők (különböző intézmények, polgármesteri hivatalok, turisztikai irodák) egyszerűen a tartalom elkészítését, legyártását, megírását, szerkesztését, korrektúrázását nem foglalták bele a pályázatba. Minek is tették volna? Hisz ott az internet, azon bőséges adathalmaz, s mindössze másolni kell tudni – az pedig valakinek a nyolcórás munkaidejébe belefér… Csakhogy ma már a világhálón való kutatás is időigényes, az adatok pedig szelektálást, korrigálást igényelnek (hogy ne legyen például a román koriból római kori), de lehetnek elavultak vagy tévesek is. Legutóbb egy helytörténeti gyűjtemény megnyitóján jártam. Első ránézésre profik készítették, a gyűjtemény elrendezése nem volt véletlenszerű, számos korszerű elemet tartalmazott, a feliratokat sem a hivatali nyomtatón nyomtatták, látszott, hogy nem spóroltak a designeren vagy grafikuson. De aztán olvasgatni kezdtem a pannók szövegét, és a lelkesedésem alábbhagyott. Olvastam például, hogy a G.-i templom „azt hiszem, a környék egyik legjelentősebb műemléke”. Érdekelt, hogy vajon ki az a titokzatos személy, aki ezt hiszi? Aláírás sehol. Sem az adott pannón, sem a többi táblán, sejtem, hogy a világháló egyik szerzője vélekedett így. De azt hiszem, hogy még az „azt hiszem”-en is engedékenyen túlléptem volna, ha nem látom meg az egyik első feliratot, amely a falu történetét ismertette, és lazán egybemosta, a részleges névazonosság miatt, a csíki település múltját azzal a bizonyos mezővel, amely a 12-13. században az ország közepének számított és a hadrakelések, országgyűlések elsődleges helyszíne volt. Tovább nem vizsgáltam a feliratokat, azt hiszem, láttam eleget. Úgy gondolom, több mint kínos egy ilyen gyűjteményt bemutatni például az adott mező mai területéről, vagyis a mai magyar fővárosból érkező turistáknak. És mindennek tetejében a saját csemetéinket is hülyítjük vele.
Daczó Katalin