Így adóznak idén a gazdák
Nem változtatott az előzetesen beterjesztett összegeken az adóhatóság, így a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által javasolt adóalap szerint teljesíthetik idén is a mezőgazdasági jövedelemadó és egészségügyi járulék befizetési kötelezettségeiket a vetésterületeik nagysága és haszonállataik létszáma alapján adózásra kötelezett Hargita megyei növénytermesztő és állattenyésztő gazdák. A 2017-re érvényes mezőgazdasági jövedelem-normákat a regionális közpénzügyi hivatal tegnap tette közzé.
[caption id="attachment_44542" align="aligncenter" width="1000"] Olcsóbban jönnek ki idén a búzatermesztők és a jószágtartók. Adókulcs Fotó: Domján Levente[/caption]
Változtatás nélkül, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által beterjesztett formában fogadta el a 2017-re megállapított mezőgazdasági jövedelem-adóalapot az ügyben illetékes Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság – derült ki az adóhatóság honlapján tegnap közzétett dokumentumból.
Pityókára 910 lej maradt az adóalap
E szerint idén a Hargita megyei növénytermesztőknek – az adómentességet biztosító vetésterület-nagyság felett – a gabona esetében hektáronként 152 lejes, a burgonya kapcsán 910 lejes, a cukorrépára pedig 303 lejes adóalappal számolva kell befizetniük a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A szántóföldi, szabadtermesztésű zöldségeket termelő gazdák hektáronként 830 lejes, a fóliasátras vagy üvegházi termesztést alkalmazó gazdák pedig 1040 lejes elvárt jövedelemnagyság nyomán adóznak. A hüvelyes zöldséget termesztők esetében 370 lejben, a szőlőültetvények esetében 370 lejben, míg a virág- és dísznövénytermesztőkre vonatkozóan 5700 lejben állapították meg a 2017-re vonatkozó mezőgazdasági jövedelem-adóalap nagyságát.
A növénytermesztőkhöz hasonlóan, módosítás nélkül fogadta el az adóhatóság a Hargita megyei szakigazgatóság állattenyésztőkre vonatkozó jövedelemnorma-javaslatait is. Ennek megfelelően a két tehénnél nagyobb állomány után a nem jogi személyként gazdálkodó állattenyésztők számára egyedenként 101 lejes, két bivaly fölött egyedenként 105 lejes, 50 egyednél népesebb juhnyáj, illetve 25-nél nagyobb kecskeállomány után állatonként 16 lejes, hat hízósertés felett egyedenként 15 lejes, 75 méhcsalád fölött pedig családonként 11 lejes adóalapot határoztak meg. A szárnyastartó gazdák 100 egyed felett kötelesek adózni: ekkor a 16, valamint 5,5 százalékos adókulcsot szárnyasonként 2 lejre vetik ki.
Régiós kitekintés: kiket adóztatnak a legjobban?
A Hargita megyei gazdálkodókra vonatkozó jövedelemnormák mellett a pénzügy tegnap a Központi Régióhoz tartozó megyék mezőgazdasági átalányadó-alapját is közzétette. Érdekességként a térség burgonyatermesztői közül a legkisebb elvárt jövedelem után a Brassó megyei termelők adózhatnak: az adóalapot esetükben hektáronként 362 lejben állapították meg, de a Hargita megyei gazdákhoz viszonyítva 269 lejjel kisebb jövedelemszint után kell eleget tegyenek adózási kötelezettségeinek a Maros megyei burgonyatermelők is. Ezzel szemben a Kovászna megyei pityókatermelők a tavalyi szinthez hasonlóan ezúttal is hektáronként 1089 lejes elvárt jövedelem nyomán adóznak. Főbb kultúrák közül viszont a Hargita megyei gabonatermesztőkre róják ki a legkisebb adóterheket, de ugyanez vonatkozik a szarvasmarhatartókra is. A Hargita megyei jószágtartók a tavalyi 111 lejjel szemben idén 10 lejjel kisebb adóalappal számolhatnak, ehhez képest a brassói szarvasmarhatartók 163 lejes, a Maros megyei gazdák pedig egyedenként 152 lejes elvárt jövedelemszint után adóznak. Szeben megyében ugyanezt 120, Fehér megyében 150, Háromszéken pedig 136 lejben határozták meg. A juh- és kecsketartók adóterhei között megyénként is jelentős, akár 58 százalékos eltérések mutatkoznak: az egyedenkénti adóalap 12 és 19 lej között változik. Még szembetűnőbb különbségek láthatók a 75 családnál nagyobb állománnyal gazdálkodó méhészek megyénkénti jövedelemadó-alapjának összevetésekor: a méhcsaládokra megszabott legkisebb, 5 lejes jövedelemnormának a Szeben megyei méhészek örvendhetnek, míg a legnagyobb adóelvonással – méhcsaládonként 16 lejes adóalappal – a Kovászna megyei méhészek szembesülnek. Hargita megyéből a 75 családnál nagyobb állománnyal rendelkező méhészek a tavalyi 13 lejjel szemben idén családonként 11 lejes elvárt jövedelem után kell eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek.
Domján Levente