Egy nemrégiben kezünkbe került kimutatás szerint az elmúlt esztendőben az ügyfelek és a bankok közt egyezkedések nyomán az előbbiek 1,01 millió eurót „spórolhatnak meg”, azaz ennyivel csökkenhetett azoknak az adósságoknak az összege, amelyekkel a fogyasztók tartoztak a hiteltörlesztés tekintetében. Sietünk hozzáfűzni, hogy az ilyen típusú egyezkedésekben megvolt, megvan a maga szerepe a Banki Területen Bekövetkezett Jogviták Alternatív Megoldási Központjának (CSALB) is. Amúgy a fentebb említett összeg háromszorosa a 2017-es esztendeinek… Nehéz lenne értékelni, hogy a banki tartozások több mint egymilliárd euróval való csökkentése mennyit is nyom a latban, mekkora annak jelentősége a hitelállomány, mindenekelőtt a hátralékos hitelállomány csökkentése vonatkozásában. Ám az vitathatatlan, hogy azon banki hitelezett személyek részére, akiknek sikerült csökkentést elérniük a törlesztendő összeg tekintetében, bizonyára sokat vagy esetenként nagyon sokat jelentett. Esetleg a magáncsődtől vagy annak bekövetkeztétől való megszabadulást… „Ha azt tartjuk szem előtt, hogy 2017-ben a hazai fogyasztók fizetési kötelezettségei 303 000 euróval csökkentek a bankokkal lefolytatott egyezkedések nyomán, akkor a tavalyi növekedés látványos. Az 1 milliárd eurós küszöb átlépése egyrészt arra utal, hogy egyre több fogyasztó választotta a dialógus útját a CSALB közreműködése révén, ilyenképpen elkerülve a pereskedést, másrészt pedig arra, hogy a bankok hajlamosak az egyezkedésre” – hangoztatja Alexandru Păunescu, a CSALB koordinálási kollégiumának tagja. A legérdekesebb, pontosabban a legjelentősebb, legalábbis az érték szempontjából, egy bukaresti fogyasztóé (azaz banki ügyfélé) volt, aki számára a CSALB „békéltetői” kialkudtak egy közel 30 000 eurós fizetési költségcsökkenést. Ebben az esetben a bank egyébként egyetértett a jövőre nézve az ügykezelési jutalék kiiktatásával, valamint a hitelnyújtási jutalék visszatérítésével. Ugyanez a személy és ugyancsak a CSALB közreműködése révén egy másik banknál megkötött hitelszerződés esetében elérte a 18 000 eurós egyenleg eltörlését. (Ezt így summázni egyszerű dolog, de bizonyára hosszas és körülményes egyezkedések nyomán részesülhetett hathatós fogyasztóvédelemben, ez esetben bizonyos fizetési kötelezettségek kvantumának a csökkentésében, az a bukaresti ügyfél. Amúgy egy ilyen eljárásnak megvannak a maga „műhelytitkai”, azt nem is szokta nagy nyilvánosság kísérni, arról nem is beszélve, hogy vannak olyan vetületek is, amelyek már esetleg a banktitok szférájába tartozhatnak.) Tallózzunk tovább abban a kimutatásban. Az elmúlt esztendőben a fogyasztók összesen 1293 jogvita-megoldási kérést nyújtottak be, míg 2017-ben csak 505-öt. 2018-ban az összeállított ügycsomók száma 255 százalékkal növekedett a megelőző évhez viszonyítva: a 2014 ügycsomóról 550-re 2018-ban. Ezen dossziék közül a felek közti megegyezés révén 90 százalék kedvező módon oldódott meg. Egyébként az elmúlt esztendőben a CSALB kirukkolt egy online applikációval, amely révén a fogyasztók, azaz a banki ügyfelek benyújthatnak egyezkedési kérést. Erre július végén került sor, s azt követő öt hónap során, azaz az esztendő végéig közvetlenül a honlapon 365 kérés érkezett. (Az applikáció könnyen elérhető a központ honlapján www.csalb.ro) Jogviták alternatív rendezése A különböző fogyasztói jogviták rendezése nem mindig feltételezi a pereskedést, ami egyébként rendszerint elhúzódik és akár jelentős költségekkel is járhat. A megoldásra kínálkoznak másabb törvényes lehetőségek is. Ebben a kontextusban mindenekelőtt utalhatunk az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11-es irányelvére. Annak előírásai épültek be a hazai jogalkotásba ama 2015/38-as kormányrendeletbe, amely jogalapját képezte a CSALB létrehozásának is. Ez a viszálymegoldó központ egy autonóm jogi entitás, kormánytól független, apolitikus, nem üzleti célzatú, s mint ilyen, közérdekű jogi személyiség. A fogyasztók által benyújtott egyezkedési kérések megoldása a békéltetők testületére hárul, megfelelően a CSALB által elfogadott eljárási szabályoknak. Amúgy a testület tevékenységét a CSALB működési szabályzata előírásainak, valamint a koordinálási kollégium által jóváhagyott eljárási szabályoknak megfelelően fejti ki. A békéltető testület tagjai olyan magánszemélyek, akik megfelelő szakmai felkészültséggel és tapasztalattal rendelkeznek a fogyasztói jogviták alternatív rendezésének terén, kiválogatásukra pedig a koordinálási kollégium által megállapított kritériumok alapján kerül sor, összhangban a már említett 2015/38-as kormányrendelet előírásaival. Igény szülte… A már említett 2013/11-es irányelv mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, amit az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 38-as cikkelye előír: „Az Unió politikájában biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét”. Ennek pedig érvényesülnie kell szinte természetszerűen az adásvételi vagy szolgáltatási (beleértve a hitelnyújtást is) szerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogviták rendezésének egyszerű, hatékony, gyors és megfizethető módjaihoz való hozzáférés tekintetében is. Ilyenképpen pedig a fogyasztók javának a szolgálatán túl várhatóan növekedhet azoknak a piac iránti bizalmuk is. Ugyanakkor az alternatív vitarendezés, a kereskedők és a fogyasztók (ez esetben a kereskedelmi bankok és az ügyfeleik) közti jogviták egyszerű, gyors és költségkímélő, bírósági eljáráson kívüli megoldást kínálja. Amúgy e tekintetben uniós szinten előzetesen is meghozódtak irányelvek és rendeletek, amelyeken tökéletesíteni kívánt annak idején az Európai Parlament és a Tanács a szóban forgó 2013/11-es irányelve révén. Hecser Zoltán