borús égbolt
enyhe havazás
Időzavarban…
Adófizetői minőségben nemcsak a vállalkozók, a cégvezetők, hanem az ország felnőtt lakosságának jelentős hányada is nagy érdeklődéssel várta, várhatta az új Adótörvénykönyv, a 2015/227-es törvény módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározat megjelenését. Talán nem ok nélkül, mert 2016-tól kezdődően a helyi adók és illetékek tekintetében is jelentős változások következtek be, mindenekelőtt az épületadó megállapítása és kivetése tekintetében, mint ahogy újdonságot jelent az a nyilatkozatnak a benyújtási kötelezettsége is, amely a lakás-, illetve az épülettulajdonosokat érinti (beleértve a jogi személyiségű entitásokat is). Idetartozik az is, hogy az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásainak értelmezése már az első pillanatban még az adótanácsadók, illetve adószakértők számára is fejtörést jelentett, ki így értelmezte, ki úgy az egyik vagy a másik előírást, illetve annak gyakorlatba ültetési módozatát. A területi-közigazgatási egységek helyi adóhivatalai már a múlt hónap vége óta azt állították, hogy nehéz dolguk lesz az alkalmazási normák hiányában, és igazuk volt. Tehát mindenképpen indokolt lett volna, ha a fránya kormányhatározat még a múlt esztendőben megjelenik. Azt egyébként a Ponta-kormány annak idején 2015. november végére, illetve december elejére ígérte, de hát közbejött novemberben a kormányváltás. Állítólag a Cioloş-kormány pénzügyminisztere, Anca Dragu arra a következtetésre jutott, hogy még munkálkodni kell a módszertani normákon, s ebben az összefüggésben december elején arra is utalt, hogy Gabriel Biriş szakjogásznak az államtitkári tisztségbe való kinevezése mellett szólt a szóban forgó módszertani normák véglegesítésében játszható szerepe, tekintettel adótechnikai tapasztalataira. Hogy hasznát vették-e ennek a tapasztalatnak, azt nem tudni, de azt igen, hogy a 2015. december 30-i kormányülésről kiadott hivatalos közleményben, amely az elfogadott jogszabályok névjegyzékét is tartalmazza, a 11. helyen szerepel az Adótörvénykönyv alkalmazási módszertani normáinak elfogadására vonatkozó kormányhatározat. Ugyancsak december 30-án a kormány honlapján megjelent egy másik közlemény is, amely ugyancsak erre a kormányhatározatra vonatkozik, s amely felvázolja igen tömören a normák lényegét, nevezetesen strukturálási feloszlását, utalva arra is, hogy az lehetővé fogja tenni az Adótörvénykönyv koherensebb és egyszerűbb gyakorlatba ültetését. Joggal számíthatunk arra, hogy ez a kormányhatározat akár másnap is megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Nem így történt, és teltek a napok, s egyre „idegesebbek” lettek az adóhivatalok munkatársai, az adótanácsadók, de érthető módon azok a magánszemélyek is, akik az év első napjaiban lelkiismeretesen próbáltak eleget tenni adófizetői kötelezettségeiknek. Közben a szaksajtóban olyan írások is megjelentek, miszerint az Adótörvénykönyvnek egyes előírásai nemhogy tisztáznának bizonyos dolgokat, hanem még zavarosabbá teszik az Adótörvénykönyv rendelkezéseinek gyakorlatba ültetését, sőt olyasmiről is hallani lehetett, hogy Gabriel Biriş államtitkár egy Facebook-bejegyzésével úgymond felülírta az Adótörvénykönyvnek az épületek megadózásával kapcsolatos egyes előírásait ellentmondásba keveredve az alkalmazási normákkal is. (Erről értekezett január 8-án a Ziarul Financiar napilapban az egyik hazai neves adótanácsadó, Radu Georgescu.)
Teltek a napok, s elérkeztünk január 13-hoz. A késő délutáni órákban a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában megjelent a 2016/1-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény alkalmazásának módszertani normáit. És láss csodát, ezt a kormányhatározatot 2016. január 6-án keltezték, illetve fogadta el a kormány. Ezek szerint kétszer fogadták el, mert a 2015. december 30-i kormányülésről kiadott hivatalos közleményben is fel van tüntetve a szóban forgó kormányhatározat. Idetartozik az is, hogy január 6-án ugyan volt kormányülés, de annak napirendjén nem szerepelt ez a kormányhatározat, mint ahogy az arról kiadott hivatalos közleményben sincs semminemű utalás a módszertani normák elfogadására vonatkozóan. Egyébként a kormányülést követően sajtóértekezletet tartott Dan Suciu kormányszóvivő, aki ismertette mindazt, amiről tárgyaltak az aznap délelőtti kormányülésen, de semminemű utalás nem volt az Adótörvénykönyvre, illetve annak alkalmazási normáira. Pontosabban volt, de másabb összefüggésben: egy újságíró a jövedelmet nem realizáló személyek ama kötelezettségével kapcsolatosan tett fel kérdést, miszerint az egyéni társadalombiztosítási hozzájárulást annak a személynek is fizetnie kell, méghozzá az országos garantált minimálbér szintjén. A kutakodó kérdésre a szóvivő azt válaszolta, hogy problematikus ez az előírás, esetleg alkotmányossági szempontból is, s a kormányt foglalkoztatja egy megfelelő megoldás kidolgozása, azaz a szóban forgó előírás szövegének az átfogalmazása, de úgy futólagosan utalt arra is, hogy úgy általában finomítani kellene a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos előírásokat. Ám még egyszer nyomatékolnunk kell, hogy semminemű utalást nem tett arra vonatkozóan, hogy aznap elfogadták az alkalmazási normákat jóváhagyó kormányhatározatot.
Nem kételkedünk a Cioloş-kormány jószándékú igyekezetében jogszabályozási előírásokat finomító és pontosító szándékaiban, de ettől függetlenül nem hunyhatunk szemet a botlások, az ilyen nevetséges, de ugyanakkor megbotránkoztató történések felett sem. És ha már az Adótörvénykönyvről esett szó, 2015 december elején a pénzügyminiszter még azt nyilatkozta a Capital gazdasági hetilapnak, hogy nem áll szándékukban az új Adótörvénykönyv módosítása (ami tekintetében egyébként igen szűk mozgásteret biztosít maga az Adótörvénykönyvnek az egyik előírása). Ugyanakkor azonban a Capital ez évi első számában megjelent hír szerint a közpénzügyi miniszter azt állította, hogy „számolunk az Adótörvénykönyv és a módszertani normák jobbításával azért, hogy támogathassuk az adófizetőket és hatékonyabbá tegyük a begyűjtési rendszert, anélkül, hogy megemelnénk illetékeket vagy adókat. Ezek szerint ő is kétszer nyilatkozott ugyanabban az ügyben, de nem ugyanazon értelemben.
Hecser Zoltán
.jpg)
