Tavaly a kiskérődzők pestise okozott súlyos károkat országszerte a juhászatokban – a járványok jelenleg Magyarországon jelentenek komoly problémát. Pillanatnyilag a székelyföldi gazdák fellélegezhetnek, ráadásul egyre több arab ország – a napokban Marokkó és Algéria is jelezte, hogy jelentős mennyiségű juhot vásárolna – érdeklődik a hazai bárányok iránt, ami pozitív hatással lehet az árakra nézve, ami a tavaly ősszel 15 lej körül mozgott itt, Hargita megyében. Ezzel a helyi juhászatok viszonylag jól jártak, hisz például Arad környékén csupán 12 lejt adtak az élő bárány kilójáért – tájékoztatott Bajkó Zoltán.

A gyergyóditrói állattenyésztő mérnök, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza kifejtette, a Hargita megyei juhtenyésztők közül a kisebb gazdaságok elsősorban a helyi piacra termelnek, míg a nagyobbak exportra értékesítik állataikat. Azoknak a gazdáknak, akiknek 200 juhnál kisebb állománya van, komoly kihívást jelent a jószágok exportjának megszervezése. A csíkdánfalvi akkreditált juhegyesület azonban hatékonyan megszervezte az értékesítést, így a szervezethez tartozó kisebb gazdák is sikeresen értékesíteni tudták állataikat.
Idén április 20-ra esik a nyugati keresztény és az ortodox húsvét egyaránt, így addigra a bárányok elérik a megfelelő vágási súlyt, ami körülbelül 35-40 kilogramm körül lesz. Az árak pedig nagyjából megegyeznek majd a tavalyiakkal – tudtuk meg a szakembertől. Bajkó Zoltán saját gazdaságában 500 anyajuhot tart, és elmondása szerint az idei ellési szezon jónak mondható, bár kevesebb volt az ikerellés, mint tavaly. Míg az előző évben az ikerellések aránya 40 százalék körül mozgott, idén ez az arány valamelyest csökkent.