Napokon belül lejár a jelentkezési határidő a mezőgazdasági minisztérium báznai és mangalica sertések tenyésztését, tartását és feldolgozását ösztönző programjára: a „de minimis” támogatási formájú báznai és mangalica programra legkésőbb április 16-ig, hétfőig jelentkeznek a malactenyésztésben, -hizlalásban érdekelt gazdák, vagy pedig a húsfeldolgozásban érdekelt mészárszékek. Hétfő az utolsó nap, hogy az érdeklődők felvételüket kérjék a hazai mangalica és a báznai sertésfajták szaporítására és kereskedelmi célú hizlalására kidolgozott támogatási programba – emlékezteti a Hargita megyei gazdálkodókat Ábrahám Emma, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója. Elmondta, a támogatási programban szerződéses alapon három szereplő vesz részt: a tenyésztő, a sertéshizlaló és a húsfeldolgozó. A mangalica és/vagy báznai sertéstenyésztők a kormánytól a legkevesebb 10 kilósra nevelt malacok után egyenként 250 lejes támogatást kapnak. Az állatok hizlalását vállaló gazda a tenyésztőtől ingyen veheti át a malacokat, legkevesebb kettőt, legtöbb tíz malacot. A hizlalásra jelentkező állattartó csak páros számú egyedet igényelhet: tehát kettőt, négyet, hatot, nyolcat vagy tízet. Vállalnia kell, hogy a kapott sertéseket minimum 130 kilósra hizlalja fel, és a felhizlalt állomány legalább felét a programban részt vevő húsfeldolgozónak értékesíti. Az állomány többi részével azonban a gazda szabadon rendelkezhet, azaz felhasználhatja egyéni fogyasztásra, vagy megtarthatja továbbtenyésztésre. A húsfeldolgozó vállalja, hogy a felnevelt sertéseket élő súlyban minimum 11 lejes kilogrammonkénti áron átveszi a hizlalótól. A szakigazgatóság helyettes vezetője elárulta, az „ingyenmalacokkal” kecsegtető program Hargita megyéből is nagyon sok gazda érdeklődését felkeltette: a legtöbben a tenyésztőtől átvett malacok továbbtartására és hizlalására vállalkoznának. „Nagy az érdeklődés. Hargita megyéből 107 gazda összesen 974 malacnak a továbbtartását vállalja. A tenyésztők részéről 22 gazda jelentkezett, ők az egyedenkénti 250 lejes támogatás fejében összesen 519 malacot tudnának biztosítani” – sorolta a Hargita megyei adatokat tegnap lapunk érdeklődésére Ábrahám Emma. Leszögezte, a programba jelentkező gazdáknak farmjaikat az állategészségügyi hatóságnál be kell jegyeztetniük. „Ez egy egyszerűsített eljárás, semmi olyan követelménnyel nem jár, amit nem lehetne betartani, de mind a két félnek, tehát mind a malacokat biztosító tenyésztőnek, mind pedig a malacokat felhizlaló sertéstartónak be kell jegyeztetnie gazdaságát az állategészségügyi hatóságnál. Nem kell megijedni, mert nem engedélyeztetésről van szó, hanem egyszerűsített bejegyzésről” – nyomatékosította lapunknak a szakember. Elmondta, a program lebonyolításában gondot inkább a feldolgozásban érdekelt felek távolmaradása okoz. „Nagy bajunk az, hogy a megyében nem működik egyetlen vágóhíd sem. Ha lehetőség lenne a felvásárolt állatok közelebbi vágására, akkor a programba a feldolgozók közül is többen bekapcsolódnának. De 11 lejes felvásárlási ár mellett azt, hogy a felhizlalt sertéseket más megyékbe szállítsák, ott vágják le, majd akár több száz kilométerről feldolgozásra visszahozzák, őrültség lenne vállalni. Ám ha a láncban nincs feldolgozó, a program gyakorlatilag kivitelezhetetlen” – mutatott rá Ábrahám Emma. Domján Levente A cikk a Hargita Népe április 12-i számában jelent meg.