Hirdetés

Hová mennek a fiatalok? - 3. Megoldáskeresés helyben

HN-információ
Tegnap a Bocskor Andrea EP-képviselővel, jelentéstevővel Brüsszelben, az Európai Régiók Hete című rendezvénysorozaton folytatott beszélgetést ismertettem. Beszélgetőpartnerem kitért arra, hogy bár csökkent a számuk, uniós szinten még mindig 7 millióra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik sem az oktatási rendszerben, sem a munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni, így segítségre szorulnak. Uniós szinten arányuk 18,9 százalékra tehető, bizonyára a szegényebb, gyengébben teljesítő gazdasággal rendelkező tagállamokban, köztük Romániában is ez az arány magasabb. Szó esett arról is, hogy a családi példa is meghatározó erővel bír. – Fontos, hogy a hátrányos helyzetben lévő fiataloknak elmondják a szakemberek, hogy másképpen is lehet élni, nem kell föltétlenül követni mondjuk a családi példát. Ugyanis – erre is nagyon sok példa van – a gyermekek egyszerűen nem látják azt a családmodellt, miszerint dolgozni kell, s akkor tudsz előrelépni, ha olyan időszakban szocializálódtak, amelyben a segélyekre alapozva lehetett megélni, és nem fektettek nagy hangsúlyt az önképzésre, illetve a munka világára – mondta a jelentéstevő. Bocskor Andrea hangsúlyozta, nagyon fontos a különböző szakpolitikák együttműködése, egymással való koherens együtt létezése. – És nagyon fontos az, hogy a tagországok ne féljenek bevonni a régiókat, a regionális szintű vezetőket, a társadalmi szervezeteket, az ifjúsági szervezeteket, az egyházakat a probléma megoldásába – emelte ki a képviselő. – Nagyon fontosnak tartom még a családokat is, a megfelelő családmodellt, a megfelelő nevelést abban a korban, amikor a gyerekek erre fogékonyak, ugyanis a nevelés biztosíthatja azt, hogy nem fog elkallódni a gyerek és valóban olyan fiatallá fog válni, aki magabiztosan kezdi meg az önálló életét. Az ifjúsági téma helyi szinten való kezelésének szükségességét hangsúlyozta Az Európai Régiók Hete rendezvénysorozatán a Hargita Megye Tanácsa által a Régiók Bizottsága székházában szervezett műhelymunka is. A workshop moderátora Winkler Gyula EP-képviselő volt. Az első felszólaló Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottságának (Réb) jelentéstevője volt. Az előadó vázolta az európai felsőoktatás és az ifjúságpolitika témájában készített RéB-jelentését, kiemelve a belső migráció kérdését, a vidéki fiatalság hátrányos helyzetét. Mint mondta, a belső migráció az európai fiatalok körében olyan mértéket öltött, hogy újra kell gondolni az ifjúsági együttműködés EU-s rendszerét. Az előadó szerint növelni kell a helyi és regionális hatóságok szerepét e helyzet kezelésében, és biztosítani kell az erőforrásokat a fiatalok hazatérésének ösztönzésére. Hangsúlyozta ugyanakkor a regionális és helyi hatóságoknak az ifjúságpolitika terén szerepet vállalt szerepét a fiatalok körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliség elleni küzdelemben, a kis vagy elszigetelt közösségekben élő fiatalok munkaerőpiacon való esélyegyenlőségének biztosításában, a regionális sajátosságoknak és szakmáknak megfelelő szakképzés fenntartásában, illetve abban, hogy együttműködjenek az érintettekkel azok igényeinek megfelelően, feltárva számukra az elhelyezkedési lehetőségeket. Az előadó rámutatott az ifjúságpolitika gyenge pontjaira is, arra, hogy a fiatalok korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a vállalkozásalapításhoz szükséges források elérésére, ugyanakkor a helyi és regionális hatóságok nem férnek hozzá azokhoz az anyagi forrásokhoz, amelyek által teljesíteni tudnák kötelezettségeiket a migráció és az integráció terén. Gyenge pontként jelölte meg azt is, hogy a szegényes oktatási rendszer kínálata nem illeszkedik a munkaerőpiac igényeihez, így a fiatalok körében magas a képzetlenek aránya. – Rajtunk, döntéshozókon is múlik, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek hazacsábítják fiataljainkat. Ez jelent infrastruktúrát, lakhatási feltételeket, munkalehetőséget, korszerű oktatási lehetőséget, kulturális feltételeket, minőségi szabadidős feltételeket egyaránt. Ezeket a célokat fogalmaztuk meg A székelyföldi politikus teendői az elkövetkező időszakban című dokumentumban, amely konkrét intézkedéseket ír elő a fiatalok körében egyre nagyobb mértékű elvándorlás csökkentésére. Viszont hiába foglalkozunk az utak javításával, amikor a fiatalok zöme nem tud autót vásárolni magának, vagy nem tudja önerőből fedezni a lakhatással járó költségeket. Oktatás, foglalkoztatás, társadalmi szerepvállalás – ezen három cél alapján kell közösen cselekednünk! – jelentette ki Hargita Megye Tanácsának elnöke. A találkozón Szabó Róbert, a magyarországi testvérmegye, Heves megye közgyűlésének elnöke a csökkenő, elöregedő hevesi lakosságról beszélt, arról, hogy az általa vezetett megyére is jellemző a fiatalok elvándorlása, az utóbbi időben azonban az ipar növekedésével munkahelyek jöttek létre, hozzájárulva az elvándorlás mérsékléséhez, a fiatalok megtartásához. Az ugyancsak magyarországi testvérmegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg közgyűlésének elnöke, Seszták Oszkár is a munkahelyteremtést jelölte meg a fiatalok elvándorlását gátló tényezőként, a helyzet orvoslását pedig az uniós kohéziós politika erősítésében látja. Sarány István Folytatjuk


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!