tiszta égbolt
kevés felhő
Hová mennek a fiatalok? 1. - Beszédes számok
Nemegyszer írtam már arról, hogy három-négy éve immár a mi utcánkból elköltöznek ballagás után a fiatalok: jobb esetben erdélyi nagyvárosokban vagy Bukarestben folytatják egyetemi tanulmányaikat – kevés hajlandóságot mutatva arra, hogy diplomaszerzés után hazatérjenek! –, zömük viszont külföldön, elsősorban Angliában keresi boldogulását. Míg a kilencvenes évek elején, derekán Magyarország volt az elsődleges célpont, ugyanis itt volt a legkisebb a nyelvi és kulturális különbség, később pedig a német nyelvterület országai voltak a preferencialista élén, most egyre inkább Anglia a kedvelt célország. Bizonyára azért, mert sokkal többen tanulják az iskolában az angol nyelvet, mint a németet vagy a franciát, abból a megfontolásból, hogy az angol nyelvvel sokkal több helyen, kontinensnyi országokban lehet boldogulni. No meg ott is, ahol nem az angol a hivatalos nyelv, közvetítő nyelvként szolgál a különböző nyelveket beszélők között.
Az elvándorlás okát sokan kutatják, magyarázatokat, megoldásokat keresve. Az okok között az első a kibocsátó térség, ország gazdasági helyzete, a munkahelyek hiánya, a bérek alacsony volta, de bizonyára sokat nyom a latban a divat, a falkaszellem, a kalandvágy, a korábban kiment barátok, szomszédok, rokonok példája. A jelenség mondhatni általános, a kisebbségi közösségekre nézve azonban tragikus. A témával nemrégiben Brüsszelben, az Európai Régiók Hete című rendezvénysorozaton is foglalkoztak.
Nemrégiben a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség munkatársai hozták nyilvánosságra a Hargita megyei végzős fiatalok körében általuk készített felmérés eredményeit. A felmérésben arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tennének a végzős fiatalok az érettségi után, illetve hol látják magukat tíz év múlva. A kérdéssort feltették minden Hargita megyei végzősnek: iskola után a kivándorolást, az itthon maradást, esetleg a vállalkozást tervezik.
A Barabás Csaba által ismertetett tanulmány szerint 2507 diák válaszolt a kérdőívre. Mint mondta, az adatok feldolgozásánál a megyét négy térségre – Csík, Udvarhely, Gyergyó, Maroshévíz – osztották. Az összesítés után kiderült, hogy a diákok 63,6%-a szeretne továbbtanulni, a legtöbben Maroshévíz környékéről. A beszámoló szerint a megkérdezettek több mint fele, 55,6% szeretne vállalkozást indítani, legtöbbjük ugyancsak Maroshévíz környékéről. 66,4% először továbbtanulna és utána vállalkozna, 33,6% pedig saját vállalkozást indítana továbbtanulás nélkül.
Az ismertető szerint a felmérés során azt is megkérdezték, mit szeretnének tenni rögtön az iskola befejezése után: 4,1% munkanélküli segélyért folyamodna, 53,8% folytatná a tanulmányait, 20,3% itthon, 28,2% pedig külföldön vállalna munkát. A továbbtanulási hajlandóság magasabb a lányok körében, a fiúk nagyobb hányada vállalna munkát, térségekre lebontva, a legtöbben Udvarhelyről és környékéről. A külföldi munkavállalás tekintetében is magasabb a fiúk aránya. A végzősök egyharmada már kapott külföldi munkaajánlatot, köztük több a fiú. A megkérdezettek 30%-ának családtagja, 50%-ának rokona, 51%-ának barátja külföldön dolgozik, 9,7% válaszolta azt, hogy senkije sincs külföldön – derül ki a felmérésből. A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy kinek a tanácsára hallgatnak a pályaválasztás kérdésében: a diákok többsége a családtagok, 20%-a a barátok, 8,5% az ismerősök véleményét fogadja meg. A fiatalok optimális bérigényének átlaga 2517 lej, ezen a téren a fiúk magasabb bérért vállalnának munkát, a bérigények Maroshévíz környékén a legmagasabb. A jövőképre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy tíz év múlva a megkérdezettek 54,5%-a Hargita megyében látja magát, 20% valahol az országban, 25% külföldön: egynegyedük Magyarországon, a többi Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban vagy más országokban. A nyelvismeretre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy saját bevallásuk szerint a végzősök 6,9%-a egyáltalán nem beszéli a román nyelvet, 31% kezdő szinten, 36% haladó szinten, egynegyedük pedig jól beszéli az állam nyelvét. A fiúk körében magasabb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem beszélnek románul, Udvarhely térségében legmagasabb az arányuk, a nyelvet jól beszélők nagy része lány. Maroshévíz térségében a megkérdezettek szinte 100%-ban jól beszél románul. Angolul 9,9% egyáltalán nem beszél, 8,9%, aki jól beszél. A német nyelv iránt kevesebben érdeklődnek, a megkérdezetteknek csupán 1%-a válaszolta azt, hogy jól beszéli a nyelvet. A kutatás eredményét ismertető beszámoló szerint a megkérdezettek 40%-a véli úgy, hogy az egyetemen nem lehet piacképes tudást szerezni, 60% gondolja azt, hogy Nyugaton könnyebb munkát találni.
Az ország gyengébben fejlett térségeiben magasabb az elvándorlók aránya, sajtóbeszámolók szerint például Moldvában olyan falvak vannak, ahol csak az öregek és a gyermekek vannak otthon, aki munkaképes, mind külföldön, többnyire Olaszországban húzza az igát, keresi meg a mindennapit. Máramarosban pedig nemrégiben ugyanazt tapasztalhattam, mint nálunk a Homoródmentén vagy némely udvarhelyszéki faluban a kilencvenes évek derekán: a fiatalok zöme külföldön vállalt munkát, s keresetét itthon fektette be: építkeztek, területeket vásároltak, későbbi életük megalapozása céljából. Sok helyen az autók zöme angol rendszámmal ellátott, jobbkormányos járgány volt.
folytatjuk
Sarány István
.jpg)
.jpg)
