Az évszakhoz illő vastag hóréteg helyett tavaszt idéző verőfényes napsütésben „telelnek” Hargita megyében is az őszi gabonavetések. Bár a mezőgazdasági szakigazgató szerint a búzának ez még nem okoz gondot, de hirtelen lehűlés esetén a gazdáknak könnyen bajuk lehet belőle. Úgy tűnik, az éghajlat felmelegedésével a helyi búzatermelőknek változtatniuk kell a fajtaválasztási és a vetési szokásaikon is. [caption id="attachment_19563" align="aligncenter" width="620"] Hóréteg nélkül sem fáznak az őszi gabonavetések. Hirtelen lehűléstől tarthatnak a gazdák[/caption] Váratlan jelenség, rendkívüli időjárási körülmény vagy a klímaváltozás immár évről évre erősebben érződő hatása? – a szakemberek sem tudják eldönteni. Az viszont bizonyos, sorra dőlő melegrekordokkal szembesültek idén is a székelyföldi, Hargita megyei növénytermesztők: nyáron a 30 Celsius-fok feletti nappali hőmérsékleti értékek és hónapokig tartó szárazság, jelenleg pedig a rendkívül enyhe, hó nélküli téli időjárás állítja kihívás elé a gazdálkodókat. Enyhe idő, növekvő fagykárkockázat Nem tartja megszokottnak az idei időjárást, s különösen e mostani, karácsony előtti, tavaszias telet Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője sem. Bár a szakember szerint a jelenlegi enyhe tél miatt nincs aggódnivalója a gazdáknak, Török mégis szívesebben látná hótakaró alatt az őszi vetéseket. „Sokkal nyugodtabb lennék, ha a vetéseket megfelelő hóréteg takarná. Nemcsak azért, mert később csapadékkal gazdagítaná a talajt, hanem mert védené is a búzát a hidegtől. Most még nincs baj, de ha hó nélkül, hirtelen köszönt be egy nagy hideg – Csíkban márpedig erre nagy esély van –, azt az őszi búza is megsínylené. A növények fagyálló képessége ugyanis fokozatosan alakul ki. Ahhoz, hogy a búza a mínusz 18, esetleg a mínusz 20 Celsius-fokot is kibírja, fokozatosan kellene lehűlnie az időnek is. Ellenkező esetben a növény egyszerűen kifagy” – magyarázta lapunknak Török. Ezzel szemben az őszi vetésből kikelt búza – a szokatlanul magas nappali hőmérséklet hatására – már-már a nyugalmi, vegetációs állapot felborulásának határán állnak, ez pedig erős lehűlés esetén jelentős fagykárkockázatot hordoz. A gazdák viszont jelenleg ez ellen semmit sem tehetnek. Sárgulás-, gabonarozsda-, hópenészveszély „A túl korán és túl sűrűn vetett búzaparcellákon már láttunk sárgulást, van ahol a gabonarozsda jelent meg. Amennyiben pedig a túl sűrű vetésre fagy nélküli, puha, nedves hó kerül, akkor pedig a hópenész kialakulásának esélye nő meg. Így tavaszra kigyérül, hópenész által károsított búzaparcellákkal szembesülhetünk” – figyelmeztet Török. A vetések sárgulását a szakember szerint a tápanyaghiány is okozhatja, de a probléma a vetésforgó alapszabályainak figyelmen kívül hagyására is visszavezethető. Sokan ugyanis – jegyzi meg a szakigazgató – nagyon helytelenül gabona után újra gabonát vetnek: a talajba szecskázott, forgatott szalma viszont az adott parcellában nitrogénhiányt okoz. Változó körülmények, új vetőmagfajták A szakigazgató kifejtette, a Hargita megyei őszi vetések állapota alapján korántsem biztos, hogy a legkorábban bevetett parcellák lesznek a legjobbak: a később vetett búzatáblák jövőre – könnyen lehet – a gazdáknak többet teremnek. „Régebben még az volt a tapasztalat, hogy a rozsot Rozália napján kell vetni. Olyan mondás is járta, hogy aki Szent Ferenccel cimborál, üres tarisznyával jár. Ezek a mondások több száz éven keresztül igaznak is bizonyultak, ám mostanában már egyre inkább azok döntenek jól, akik az őszi vetések időpontját mind későbbre halasztják. Idén például az, aki októberben, Szent Ferenc napja körül vetett, jobban járt, mint aki ugyanezt szeptemberben tette meg” – érzékelteti Török. A szakember úgy véli, változtatni kellene a vetéssűrűségen is, különösen azon búzafajták esetében, melyek a bokrosodásra hajlamosabbak. Ilyen fajtáknak nem jó a túl sűrű vetés – jegyzi meg. A Hargita megyei gazdák körében amúgy eddig – fagyellenálló képessége miatt – a tordai Arieșan fajta volt a legnépszerűbb, ám a kenyérnek való gabonának szánt parcellákon Török tájékoztatása szerint immár a magyar, német és francia fajták is megjelentek. Az új fajtákból hektáronként 140-150 kiló vetőmag is elég, másokból 270-280 kilogramm szükséges hektáronként. Őszi búzából egyébként idén 10 800 hektáron került vetőmag a földbe, a rozsból 650 hektárt, őszi árpából 250 hektárt, a búza és a rozs keresztezéséből származó tritikálé takarmánygabonából pedig 700 hektárt vetettek be a Hargita megyei gazdák. Domján Levente