borús égbolt
Hol vagy Riska, ugyan hova csavarogsz? - A jószágszám „színeváltozásai”
A mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmek megadózásáról már jó ideje, hogy a mindenkori Adótörvénykönyv tartalmaz előírásokat, jelenleg az Adótörvénykönyvet jóváhagyó 2015/227-es törvény, valamint az annak alkalmazási normáit jóváhagyó 2016/1-es kormányhatározat. A hatályos jogszabályozásban az is fel van tüntetve, hogy milyen nagyságrendűek azok a különböző használati mezőgazdasági területek, valamint az a jószágszám, amely esetében a tulajdonos adómentességet élvez. Amennyiben fennáll az adófizetési kötelezettség, annak módozatáról ugyancsak a szóban forgó jogszabályok rendelkeznek. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a leggyakoribb használatos rendszerről az Adótörvénykönyv 106-os szakasza rendelkezik. Ez a szakasz a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmeknek a jövedelmi normák alapján történő megállapítását írja elő.
[caption id="attachment_46303" align="aligncenter" width="1000"]
Legelőre tart a csorda. Számháború Fotó: László F. Csaba[/caption]
A fentebb említett szakasz értelmében az úgynevezett jövedelmi normákat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium kötelékeibe tartozó megyei mezőgazdasági igazgatóságok javasolják, azokat pedig a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok hagyják jóvá és hozzák nyilvánosságra minden esztendőben legkésőbb február 15-ig. (Egyébként a jövedelmi normákat kormányhatározattal jóváhagyott módszertan alapján javasolják a mezőgazdasági szakszervek.) Az adó kiszámításáról és kifizetéséről az Adótörvénykönyv 106-os szakasza tartalmaz előírásokat. Ugyanezen szakasz alapján hagyták jóvá annak idején a 2015/3622-es adóügynökségi rendelettel a jövedelmi normák alapján megadózott mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmekre vonatkozó adónyilatkozat formanyomtatványát, a közismert 221-es űrlapot. Azt az érintett adófizetőnek kell kitöltenie, s ez már évek óta így történik.
Eleget tettek a kötelezettségnek?
Hogy minden érintett eleget tett-e a szóban forgó nyilatkozat kitöltésére és benyújtására vonatkozó kötelezettségének, arra pontos választ talán senki nem tud adni, de vannak olyan vélemények, amelyek szerint megtörténhet és meg is történhetett, hogy egyesek „megfeledkeztek” a szóban forgó kötelezettségük teljesítéséről. Továbbá arról is hallani, hogy esetenként nem a valós helyzetnek megfelelő adatok kerültek bele abba a fránya 221-es űrlapba. A kitöltés valóságtartalma tekintetében mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az űrlapon tételesen szerepel az adófizető ama nyilatkozata, miszerint büntetőjogi felelőssége tudatában vallja, hogy az abba beírt adatok korrektek és teljesek.
Tehát van egy adott adófizetői kötelezettség, világosak és egyértelműek az arra vonatkozó jogszabályozási előírások, ilyenképpen pedig nemigen merülhetnének fel problémák, gondok. Legalábbis elméletileg nem. A gyakorlatban azonban a dolgok másként festenek és felmerülhetnek, bekövetkezhetnek mulasztások, tévedések vagy akár szándékos „pontatlanságok” is.
Egy szám az adónyilatkozatban, s más a nyilvántartásban
Nem véletlenül vázoltuk fel az Adótörvénykönyvnek, valamint a 2015/3622-es rendeletnek egyes előírásait, sem pedig az adónyilatkozatokba beírt adatok korrektségét esetleg megkérdőjelező feltételezéseket. Nem, mert egy mostani akció során felmerült az a gyanú, miszerint megyénkben 3900 állattartó gazda esetében a juh-, a kecske- és a szarvasmarha-állomány tekintetében finoman fogalmazva elírás történt. Ez még nem tényállás, azaz nem nyert érdemben bizonyítást az, hogy miként következhetett be a számbeli eltérés. De lássuk, miről is van szó. Egy számvevőszéki ellenőrzési akció keretében felszínre került, hogy a 3900 adófizető által a 2014-es, 2015-ös és a 2016-os évek során a 221-es űrlapba beírt kecske-, juh- és szarvasmarhaszám nem passzol az állatorvosi, illetve az állategészségügyi nyilvántartásokban feltüntetett számadatokkal. Ha ez így igaz, akkor valahol valakik tévedhettek, hibázhattak. De az is lehet, hogy a különböző intézmények, hatóságok adatbázisai valamilyen okból kifolyólag nincsenek egymással „tökéletes összhangban”. Amúgy mellőzve minden rosszindulatot és gyanúsítgatást, elméletileg a jószágszám tekintetében több lehetőséggel is lehetne számolni: egy bizonyos jószágszám szerepel az állategészségügyi nyilvántartásban, esetleg más a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség adattárában és esetleg egy másabb a 221-es űrlapban, sőt negyedik lehetőségként felmerülhet az, hogy a valós számot egyik intézmény adattára „sem ismeri”. A számokkal viszont nemigen lehet játszadozni és merjük remélni, hogy a gyakorlatban ez nem is igen következhet be. Most azonban egy szó mint száz, felmerült egy, az első látásra szinte megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség, nevezetesen a jószágszám „színeváltozása”. Következésképpen utána kell járni a dolgoknak. A Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezetője, Kedves Imre közgazdász szerint az adóhatóságnak nem áll módjában és végeredményben nem is feladata a 221-es űrlapba beírt adatok valóságtartalmának ellenőrzése. Ez amúgy szinte képtelenség lenne, hisz nem lehet meglátogatni minden egyes állattartót és összeírni állatait. A törvény értelmében is az űrlapba beírt adatok valóságtartalmáért, amint arra már mi is utaltunk, a nyilatkozó adófizető tartozik felelősséggel. Úgyszintén körülményesnek ígérkezik a jószágszám összekuszálódott szálainak az utólagos tisztázása is. A számvevőszéki „adatközlés” nyomán és összhangban az Adóeljárási Törvénykönyv előírásaival, jegyzéket intéztek az érintett adófizetőkhöz, amely révén felkérték, hogy tisztázzák a helyzetet. Ennek egyetlen lehetségesnek ígérkező módozata egy bizonylat beszerzése a területileg illetékes állatorvostól arra vonatkozóan, hogy egy adott évben az állategészségügyi nyilvántartásban az az adófizető hány szarvasmarhával, kecskével vagy juhval szerepelt.
Önmagában az a tény (vagy feltételezés), miszerint eltérés lehet a különböző adatbázisokban szereplő számadatok között, jelen esetben az egykori jószágszám tekintetében, meggondolkoztató és furcsállandó. A dolgok tisztázása ugyancsak nem ígérkezik egyszerűnek, sőt meglátásunk szerint bonyolultnak és időigényesnek bizonyulhat.
Hecser Zoltán
Legelőre tart a csorda. Számháború Fotó: László F. Csaba[/caption]
A fentebb említett szakasz értelmében az úgynevezett jövedelmi normákat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium kötelékeibe tartozó megyei mezőgazdasági igazgatóságok javasolják, azokat pedig a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok hagyják jóvá és hozzák nyilvánosságra minden esztendőben legkésőbb február 15-ig. (Egyébként a jövedelmi normákat kormányhatározattal jóváhagyott módszertan alapján javasolják a mezőgazdasági szakszervek.) Az adó kiszámításáról és kifizetéséről az Adótörvénykönyv 106-os szakasza tartalmaz előírásokat. Ugyanezen szakasz alapján hagyták jóvá annak idején a 2015/3622-es adóügynökségi rendelettel a jövedelmi normák alapján megadózott mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmekre vonatkozó adónyilatkozat formanyomtatványát, a közismert 221-es űrlapot. Azt az érintett adófizetőnek kell kitöltenie, s ez már évek óta így történik.
Eleget tettek a kötelezettségnek?
Hogy minden érintett eleget tett-e a szóban forgó nyilatkozat kitöltésére és benyújtására vonatkozó kötelezettségének, arra pontos választ talán senki nem tud adni, de vannak olyan vélemények, amelyek szerint megtörténhet és meg is történhetett, hogy egyesek „megfeledkeztek” a szóban forgó kötelezettségük teljesítéséről. Továbbá arról is hallani, hogy esetenként nem a valós helyzetnek megfelelő adatok kerültek bele abba a fránya 221-es űrlapba. A kitöltés valóságtartalma tekintetében mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az űrlapon tételesen szerepel az adófizető ama nyilatkozata, miszerint büntetőjogi felelőssége tudatában vallja, hogy az abba beírt adatok korrektek és teljesek.
Tehát van egy adott adófizetői kötelezettség, világosak és egyértelműek az arra vonatkozó jogszabályozási előírások, ilyenképpen pedig nemigen merülhetnének fel problémák, gondok. Legalábbis elméletileg nem. A gyakorlatban azonban a dolgok másként festenek és felmerülhetnek, bekövetkezhetnek mulasztások, tévedések vagy akár szándékos „pontatlanságok” is.
Egy szám az adónyilatkozatban, s más a nyilvántartásban
Nem véletlenül vázoltuk fel az Adótörvénykönyvnek, valamint a 2015/3622-es rendeletnek egyes előírásait, sem pedig az adónyilatkozatokba beírt adatok korrektségét esetleg megkérdőjelező feltételezéseket. Nem, mert egy mostani akció során felmerült az a gyanú, miszerint megyénkben 3900 állattartó gazda esetében a juh-, a kecske- és a szarvasmarha-állomány tekintetében finoman fogalmazva elírás történt. Ez még nem tényállás, azaz nem nyert érdemben bizonyítást az, hogy miként következhetett be a számbeli eltérés. De lássuk, miről is van szó. Egy számvevőszéki ellenőrzési akció keretében felszínre került, hogy a 3900 adófizető által a 2014-es, 2015-ös és a 2016-os évek során a 221-es űrlapba beírt kecske-, juh- és szarvasmarhaszám nem passzol az állatorvosi, illetve az állategészségügyi nyilvántartásokban feltüntetett számadatokkal. Ha ez így igaz, akkor valahol valakik tévedhettek, hibázhattak. De az is lehet, hogy a különböző intézmények, hatóságok adatbázisai valamilyen okból kifolyólag nincsenek egymással „tökéletes összhangban”. Amúgy mellőzve minden rosszindulatot és gyanúsítgatást, elméletileg a jószágszám tekintetében több lehetőséggel is lehetne számolni: egy bizonyos jószágszám szerepel az állategészségügyi nyilvántartásban, esetleg más a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség adattárában és esetleg egy másabb a 221-es űrlapban, sőt negyedik lehetőségként felmerülhet az, hogy a valós számot egyik intézmény adattára „sem ismeri”. A számokkal viszont nemigen lehet játszadozni és merjük remélni, hogy a gyakorlatban ez nem is igen következhet be. Most azonban egy szó mint száz, felmerült egy, az első látásra szinte megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség, nevezetesen a jószágszám „színeváltozása”. Következésképpen utána kell járni a dolgoknak. A Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezetője, Kedves Imre közgazdász szerint az adóhatóságnak nem áll módjában és végeredményben nem is feladata a 221-es űrlapba beírt adatok valóságtartalmának ellenőrzése. Ez amúgy szinte képtelenség lenne, hisz nem lehet meglátogatni minden egyes állattartót és összeírni állatait. A törvény értelmében is az űrlapba beírt adatok valóságtartalmáért, amint arra már mi is utaltunk, a nyilatkozó adófizető tartozik felelősséggel. Úgyszintén körülményesnek ígérkezik a jószágszám összekuszálódott szálainak az utólagos tisztázása is. A számvevőszéki „adatközlés” nyomán és összhangban az Adóeljárási Törvénykönyv előírásaival, jegyzéket intéztek az érintett adófizetőkhöz, amely révén felkérték, hogy tisztázzák a helyzetet. Ennek egyetlen lehetségesnek ígérkező módozata egy bizonylat beszerzése a területileg illetékes állatorvostól arra vonatkozóan, hogy egy adott évben az állategészségügyi nyilvántartásban az az adófizető hány szarvasmarhával, kecskével vagy juhval szerepelt.
Önmagában az a tény (vagy feltételezés), miszerint eltérés lehet a különböző adatbázisokban szereplő számadatok között, jelen esetben az egykori jószágszám tekintetében, meggondolkoztató és furcsállandó. A dolgok tisztázása ugyancsak nem ígérkezik egyszerűnek, sőt meglátásunk szerint bonyolultnak és időigényesnek bizonyulhat.
Hecser Zoltán
 cm.jpg)
