Az állam szigorított a sertéstartásra és -forgalmazásra vonatkozó jogszabályon, az új szabályozás célja a sertéspestis terjedésének megfékezése, és ennek érdekében sokkal szigorúbb feltételeket írnak elő az értékesítésre szánt sertések tartására. Az agrárminiszter elmondása szerint állatorvosi dokumentációval bárki értékesíthet sertést, a törvény azonban nem ezt támasztja alá, így a hatósági szervek is aszerint kell hogy cselekedjenek.

– A kisgazdaságok továbbra is hivatalos helyről vásárolhatják meg az állatot, felnevelhetik és levághatják saját fogyasztásra, viszont további állatok eladása vagy akár a húsuk értékesítése szigorúan tilos. A parasztgazdaságok – legyenek azok szö­vetkezeten belül vagy természetes személyre bejegyeztetett gazdaságok –, ha a hivatalos szervek felértékelik, és az érintettek betartják a minimális bioszekuritási előírásokat, akkor már a vágópontoknak is eladhatják az állatokat. Bár sok hír terjed, a törvényes előírások, amelyeket a hivatalos szerveknek követniük kell, csak állatorvosi igazolással engedik az állatok vagy akár a húsuk értékesítését

– nyilatkozta lapunknak István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Az igazgató elmondása szerint már nagyon sok gazdasághoz ellátogattak, hogy kérésükre ellenőrizzék őket, segítsenek nekik, hogy mit kell másképp csinálniuk, de már olyan gazdaság is van, ahol csak a papírmunka van hátra, mert a gazdaság megfelel minden előírásnak.

A sertéspestis megállítása a cél
Ezen a karácsonyon is fogyaszthatunk sertéshúst, a család részére a levágását a törvény nem tiltja. Viszont csak az engedéllyel rendelkező gazdaságok árulhatják az állatot vagy a belőle készült termékeket, a kisgazdaságok csakis maguk közt fogyaszthatják el. Ha nem így tesznek, az büntetést von maga után, de akár a teljes támogatás elvesztését is, amennyiben a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél (APIA) szerepel mint kedvezményezett.
A törvény a sertéspestis megállítását célozza, Hargita megye pedig az országban az első e téren, azaz a többi megyéhez viszonyítva itt nagyon kevés eset volt eddig. Jelenleg nincsen aktív gócpont a megyében, nemrég sikerült kioltani Oklándon. A betegség nem gyógyítható, és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll az állatorvosok rendelkezésére. Az afrikai sertéspestis vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus emberre nem veszélyes, illetve más állatokra sem, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.
A fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került valamennyi sertést le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét pedig mindenképp fertőtleníteni kell. Így van esélye annak, hogy megállíthassák a további fertőződést. Az afrikai sertéspestist nemcsak az élő sertések, hanem a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek is ugyanúgy tovább hordozhatják.
Az afrikai sertéspestisnek többféle lefutási típusa van: szupraakut, akut, szubakut és krónikus. A szupraakut verzió hirtelen és gyorsan zajlik le, de ritkábban jelentkezik a környékünkön. Sertéseknél akár 42 fokos láz is lehet, ugyanakkor viselkedésük és külső tüneteik nem mutatnak eltérést a normálistól. Az állat rángógörcsöt kaphat, ami után gyors légzés és néhány órán belüli elhullás következik be. Az akut forma két-három napig tart, magas lázzal és étvágytalansággal jár. A közérzet romlása mellett szemtáji bevérzések is előfordulhatnak, valamint habzás, hasmenés vagy székrekedés, sőt véres folyás is tapasztalható. Bőrön szerteágazó bevérzéseket láthatunk, különösen a füleken, has alján, lábakon és combokon, valamint vöröses-lilás elszíneződéseket. A szubakut forma hasonló tünetekkel jár, de lassabb lefolyású. Itt több idő van a tünetek kialakulására, és a vemhes kocák is vetélhetnek. A betegség krónikus formája olyan területeken jelentkezik, ahol hosszabb ideje jelen van, és már régóta ismert betegségként tartják számon.

A trichinellózisvizsgálatról se feledkezzünk meg
Bár évek óta nem volt probléma környékünkön ezzel a vírussal, elengedhetetlen a trichinellózisvizsgálat.

– Nem tart olyan hosszú ideig a vizsgálat, csak tíz percbe kerül, és nagyon fontos, hogy minden vágás esetén elvégezzék. Hivatalos vadászatoknál lelőtt vaddisznó húsában találtunk ilyen fertőzést, ezért sem szabad hátradőlni, hiszen ez is bizonyítja, hogy létezik ez a vírus. A körzeti állatorvoson kívül a hivatalos weboldalunkon található egy lista is azokról a hatósági körzetekről, amelyekben elvégezhető ez a vizsgálat

– tette hozzá István Róbert.
A disznók, mivel mindenevők, általában a fertőzött rágcsálók elfo­gyasztásával fertőződhetnek meg ezzel a betegséggel. A trichina élős­ködő fonálféreg, amely amint bekerül a szervezetbe, elkezd úgymond migrálni. Mivel a féregnek gyenge a metabolizmusa, vagyis az anyagcseréje, ezért olyan helyet keres, ahol bő vérárammal találkozik. Az ember könnyen elkaphatja ezt a betegséget, ha elfogyasztja a trichinellózisos húst. Amikor az ember megemészti a húst, a beágyazódott lárvák életképessé válnak a testben, és számos kellemetlenséget okozhatnak, akár súlyos betegséget is. A fertőzés után már az első huszonnégy órán belül megjelenhetnek a következő tünetek: fejfájás, izomfájdalom, hány­inger és duzzadt szemhéjak. Ebben a fertőzési szakaszban elméletileg még kezelhető a betegség, de olyan esetek is előfordulhatnak, amikor az emberben észrevétlenül zajlik le a fertőzés, és csak később lesznek komoly következményei.