Felütötte fejét az afrikai sertéspestis vírusa Szentábrahám községben, rövid időn belül már a második megbetegedést jelentették a térségből. December közepén egy szentábrahámi farmon, január 4-én pedig a Firtosiláz nevű tanyavilág egyik háztáji gazdaságában betegedtek meg állatok. Dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, a két Szentábrahám községhez tartozó eseten kívül más megbetegedés mindeddig nem történt a megyében háztáji gazdaságokban. A gócpont körül három, illetve tíz km-es körzetben védelmi, illetve megfigyelési zónát állítanak, az érintett területeken pedig számos állategészségügyi intézkedést foganatosítottak a járvány leküzdése érdekében. Többek között betiltották a sertések mozgását, vágását, illetve megfigyelés alatt tartják a regisztrált disznóállományt. A korlátozó intézkedések negyvenöt napig tartanak. 

Köztes hordozótól

A szakember elmondta, a megbetegedések mindkét esetben a falvakon kívül, erdős területek közelében történtek, így minden bizonnyal egy köztes hordozótól kaphatták el a végzetes betegséget a sertések. Hozzátette, a szomszédos Maros megyében tombol a betegség a vaddisznók körében, de a megyehatár szélén lévő alsóboldogfalvi és kőrispataki vadászterületeken is azonosítottak sertéspestis-gócpontot.

– Ezek a gócpontok már a tavalyi évtől kezdve aktívak, hiszen a háztájitól eltérően a vadászterületeken legalább két évre van szükség ahhoz, hogy a sertéspestises gócpontot teljesen megszüntessük – ismertette dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, viszont az ember is átadhatja a betegséget az állatoknak, emiatt pedig igencsak fel tud gyorsulni a vírus terjedése.

– Egyik Szentábrahám községhez tartozó esetében sem vetődött fel ez a lehetőség, minden bizonnyal a környező erdőkből, vektoriális átadással történhetett a megbetegedés – ismertette a szakember. 

Szigorú korlátozások

A község lakosainak jelentős része földműveléssel, állattartással foglalkozik, a sertéspestis következtében bevezetett korlátozó intézkedések pedig megnehezítik a mindennapokat – mondta Simó Dezső Szabolcs polgármester.
 

– Az egyhetes szigorú karantént, ami az állatokra vonatkozik, amikor még a macska sem mehet ki a kapun, valahogy csak ki lehet bírni, de az utána következő 45 napos megszorítások már gondokat okoznak – fogalmazott az elöljáró.

Mivel az első eset még karácsony előtt történt, így gyakorlatilag teljesen megszűntek a disznóvágások a térségben és a hízó disznók is úgymond a gazdaságokban rekedtek, hiszen értékesítésük is tilos a korlátozások ideje alatt. A múlt heti megbetegedéssel még tovább tolódik a korlátozások feloldásának határideje. 
 

Évek óta pusztít a gyilkos kór

Az afrikai sertéspestis 2017-ben ütötte fel fejét Romániában, Szatmár megyében házi disznóknál, Tulcea megyében pedig vaddisznóknál azonosították a halálos kórt, innen terjed tovább a vírus, és mára már országszerte problémát okoz. A betegség lefolyása egyébként nagyon gyors, a fertőzést követően akár órák alatt elpusztulhat egy egész állomány. 
Dr. István Róbert szerint az elmúlt évben jelentős csökkenés volt megfigyelhető a gócpontok számát illetően, ám ősszel ismét robbanásszerűen megnőtt a fertőzések száma. Az igazgató sajnálatosnak tartja, hogy nemcsak a vaddisznóállományt tizedeli a betegség, hanem számos nagy sertésfarmra is bekerült a vírus.