Úgy tűnik, hogy az önismeret a legújabb divatszóvá vált – és ennek jó oka van. Brit tudósok (ki más?) azt mondják, hogy ha tisztán látjuk magunkat, magabiztosabbak és kreatívabbak vagyunk. Megfontoltabb döntéseket hozunk, erősebb kapcsolatokat építünk ki, valamint hatékonyabban kommunikálunk. Az önismerettel pedig kéz a kézben jár az önkritika is.
Nem jó, ha túl sok és az sem, ha túl kevés. Bírál, mégis hozzá(d)tesz, általa napról napra egyre jobbá válhatsz. Az életünk folyamán (természetesen, ha az önismeret részünk) ez egy igen próbára tevő feladat, mert nemcsak elítélni kell tudni magunkat, a hangsúly sokkal inkább az építő jellegen van. Mikor azt gondoltam, hogy visszahúzódom a világtól, és a lehető legegyszerűbb életet élem, ami a napi munka elvégzéséből és a tanulásból áll, azért döntöttem így, mert kezdtem nem látni a hasonlóságot az emberek és közöttem, ami nem jelenti azt, hogy különbnek tartottam magam náluk. Egyszerűen csak a panaszt és a másokra mutogatást láttam-hallottam, és én már nem voltam olyan.
Minden ember rendelkezik sok tulajdonsággal – s hogy kinél melyik mutatkozik meg, az attól függ, hogy a stimuláció múltunk mely részét érinti. A témáról a végtelenségig lehetne írni, a lényeg a felismerés, ami az érdeklődés vagy változás szándékából keletkezik. Mindig figyelmesnek kell lennünk magunkkal, hogy másra is figyelhessünk, különben csak elvárjuk a figyelmet. A megismerés folyamata egyszerűen segít a fejlődésben, ha készek vagyunk rá, hogy befogadjuk.
Amikor az emberek fejlődéséről beszélünk, szerintem pont az kellene legyen a cél, hogy eltávolodjanak az agymosott műmaszlagtól a kultúra felé. Amit csak értelmes, kedves és közvetlen módon lehet, mert mindenki a saját szűrőin keresztül dolgozza fel az élményt. A félelem, kisebbrendűség, szorongás stb. ott matat mindenkiben, jobban vagy kevésbé. Szerintem az önkritika gyakorlása a magunkhoz való őszinteséget is elősegíti, mivel feltárjuk a jót és a rosszat egyaránt. Majd levonva a lehetséges tanulságot már más szemszögből láthatjuk a világot (amit mi teremtünk) és magunkat, amit mi alakítunk!