Elindult a fesztiválszezon, csak győzzük pénztárcával. Székely­földön az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól kirajzolódik, mely fesztiválok bizonyultak időt­állónak, és melyek tűntek el a süllyesztőben. Ilyen téren a Tus­ványos az egyik kiemelkedő, hiszen idén immár 34. alkalommal tart­ják meg, de említhetjük a ma­rosvásárhelyi Vibe Fesztivált és kisebb városi fesztiválokat. Akadnak olyanok is, amelyek néhány évnyi próbálkozás után megszűntek: a NyárON Szereda vagy a csíkszenttamási Weekend Lake Fesztivál.

Az általunk megkérdezett fia­­­talok válaszaiból kiderült: a középiskolások és egyetemisták jó előre megtervezik, hogy mely eseményeken vesznek részt. A ter­vezés egyrészt azért is fontos, mert főként ta­nulmányaikat foly­­tatókról van szó, akik nem rendelkeznek állandó jövedelem­mel. Másrészt az ország jelenlegi gazdasági helyzete és a néhány éve elszabadult fesztiválárak miatt érdemes mindent előre kiszámolni. A fiatalok többsége 500-600 lejjel kalkulál a fesztiválnapokra, amit diákmunkával, egyesek ér­demösztöndíjból, mások a szü­lőktől kapott, de megspórolt pénzből állítanak össze. Ez tartalmazza az útiköltséget, a szállást – sá­torozás vagy félpanziós ellátás –, valamint az ételt és italt is. A többség igyekszik a költségeket visszafogni, amennyire csak lehet, és a fesztivál területén már csak a bulik alatt vásárolnak, ott is mérlegelnek. Alkalomadtán a szer­vezők is biztosítanak ked­vez­ményeket olcsóbb jegyek vagy ingyenes belépők sorsolásával.
Ami a fesztiválozónak drága, az a vállalkozónak lehetőség, de nem kockázat nélkül. Az ételt és italt árusító standok mögött komoly befektetések állnak, több ezer lejnyi előzetes kiadás, enge­délyek, árubeszerzés, munkaerő és logisztikai kihívások. Egy-egy sikeres fesztivál hozhat nyereséget, de a bizonytalan látogatószám, az időjárás vagy a versenyhelyzet akár veszteséghez is vezethet. Sok fesztiválozó nem is sejti, mennyi munka és előkészület áll egy-egy palacsinta vagy fröccs mögött.