Nézem a választási hatóság hivatalos oldalán folyamatosan – divatos szóval élve: élőben – frissített statisztikákat, és szomorúan nyugtázom, hogy a grafikonok nem csupán a viszonylag lanyha választási kedvet ábrázolják szemléletesen, hanem társadalmunk állapotát is. Mikor e sorokat írom, Hargita megyében a választási kedv kevéssel hol az országos átlag alatti értéken, hol afölött volt, de messze elmaradt például a déli megyékben mért részvételi aránytól.
A nap első részében a részvétel – nyilván a választási törvény előírásainak köszönhetően – magasabb volt az európai parlamenti választáson, mint a helyhatóságin, s ebből arra következtethetünk, hogy sokan voltak, akik nem a lakóhelyükön szavaztak, avagy személyi irataik nem a valós tartózkodási helyüket tükrözik – azaz nem kérték a lakcímváltozás bevezetését a személyi igazolványba. De ezek a következtetések nem biztos, hogy helyénvalóak, ugyanis a kora délutáni órákban a helyhatóságin volt bő fél százalékponttal magasabb a részvételi arány, mint az európai parlamenti választásokon. Tehát nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni.

Ami viszont változatlan volt a nap során a statisztikákban: a szavazópolgárok kor szerinti megoszlása. A legkisebb arányban a nagy valószínűség szerint első szavazók – a 18–24 év közötti korosztály tagjai – járultak az urnákhoz, másfélszer annyian szavaztak a 25–34 év közöttiek korosztályából és mintegy háromszor annyian a 35–44-es korosztályból. E három korosztályhoz tartozó szavazók száma együtt nagyjából megegyezik a 45–64 év közötti, illetve a 65 év fölötti korosztályhoz tartozó szavazók számával. Tehát a szavazati jogukat érvényesítő választópolgárok alig harmada 45 év alatti, bő harmada a 45–64 év közöttiek közül került ki, és további harmada 65 év fölötti.
A kora délutáni órákban az urnákhoz járulók között magasabb volt a nők aránya – mintegy tükrözve a lakosság nemek szerinti összetételét, a lakóhely szerinti megoszlás szerint nagyjából háromötöd részt tesznek ki a falusi környezetben élők.
Urnazárásig a számok folyamatosan változnak, végleges részvételi eredményeket csak azután tudunk meg, akkor tudjuk majd összehasonlítani, hogy miként alakult a választásokon való részvételi hajlandóság a korábbi választásokhoz képest. A választások eredményét pedig csak azután tudjuk meg, miután minden szavazókörzetben, településen, megyei és országos szinten megszámolták a leadott szavazatokat és összesítették azokat.
A statisztikákat nézve elégtétellel állapítottam meg, hogy jelentős mértékben javult az országos választási iroda adataihoz való hozzáférés: míg évekkel ezelőtt még kezdetleges eszközökkel gyűjtötték, összesítették és továbbították az adatokat, mára valós időben követhető az alkalmazott informatikai hálózatnak köszönhetően a számsorok alakulása.
Hátha megérjük, hogy a szavazatszámlálást is majd informatikai eszközök segítik, nem kell majd hosszú órákat, esetenként netán napokat várni a végleges országos adatok megszületéséig.
A választási statisztikák, akárcsak majd az eredmények lokális, térségi és országos szemszögből nézett társadalmunk jelenlegi állapotát tükrözik. Nézzük meg alaposan ezt a tükröt és lássuk meg magunkat benne…