Több kutatási eredmény és statisztikai adat jelent meg az utóbbi időben a sajtóban arról, hogy mennyi a romániai átlagkereset, illetve időről időre azt is kutatják, mennyi pénz kell egy négytagú család megélhetéséhez. Itt elsősorban a fogyasztói kosár tartalmát állítják össze, vagyis azt vizsgálják, hogy a család étkezéséhez s egyéb kiadásaihoz mekkora összeg szükséges. A legutóbbi, statisztikai hivatal által kiadott adatok szerint egy városon élő, kétgyermekes család havi 3258 lejből tisztességesen meg tud élni, sőt félre is tud tenni ebből az összegből. A falusiaknak még ennél is sokkal jobb dolguk van, nekik csak 2632 lej kell a boldog, kiegyensúlyozott élethez, sőt még havi 131,6 lejt meg is tudnak takarítani ebből a csinos kis összegből. Amikor ezeket a „kutatási eredményeket” olvasom, még azt is megkérdőjelezem, hogy készítői rendszeresen járnak bevásárolni, akármekkora fizetésből is. Nem hiszem, hogy lenne olyan fogyasztó, akit ne érintene érzékenyen az élelmiszerek árának növekedése, s ne kellene tudatosítania kiadásait. Ezen statisztikai adatok mintha azt próbálnák bebizonyítani, hogy igenis fenntartható egy négytagú család két minimálbérből, s a félretett pénzből még szórakozásra is jut.
Mindaddig, amíg nem vettünk részt egy (élet)helyzetben, kívülről szemlélve valamilyennek látjuk azt, de a legtöbb esetben a valóság ennél sokkal mélyebben van. Valószínűleg a dekára pontosan kiszámolt fogyasztói kosárból nem vendégelünk meg senkit, és nem tudunk megvásárolni egy áhított, nagyobb árfekvésű csokoládét a gyermekeknek, s a váratlan kiadásokról még nem is szóltunk.
A szakértők ugyanakkor a feketemunka elterjedésére is felfigyeltek: bár ebben az esetben még csak becslések sincsenek arról, mekkora lehet a munkaszerződés nélkül dolgozók száma, azt sejtjük, hogy lakosságarányosan nem kevés. Sokkal nagyobb, mint amit a hivatalos adatok valaha is megmutattak. A részmunkaidősök után kivetett többletadó eredményeként 77 ezer munkahely szűnt meg országos szinten, bár a hivatalos minisztériumi források ezt cáfolják. Hol van az igazság? A cégvezetőnél, aki kétórányi munkáért nem szeretne teljes munkaidő utáni adót fizetni, vagy a munkavállalónál, aki szeretné eltartani a családját, jelentsen ez külföldi munkát vagy illegális hazait, netán mindkettőt, felváltva? Mert hogyan is lehet megélni egy munkahelyen kapott fizetésből manapság? Talán ez lehetne egy következő kutatási téma, ahol érdemes lenne a valóságos szempontokat is figyelembe venni. Például azt, hogy mindenki igyekszik többletkeresethez jutni méltatlanul alacsony fizetése mellett, hogy a fogyasztói kosár ne legyen üres.