Jövőben lesz 120 éve, hogy felépült Székelyudvarhely egyik legszebb épülete, a városháza. Ennek apropóján szorgalmazza a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete: kerüljön vissza a homlokzatra Udvarhely vármegye címere. [caption id="attachment_33887" align="aligncenter" width="711"] A városháza ma[/caption] A polgármesteri hivatalban már iktatták, sőt meg is tárgyalták a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének beadványát, amelyben azt kérik/javasolják, hogy a városházára helyezzék vissza a főhomlokzat egyik markáns díszítőelemét, a – fogalmaznak az indítványozók – „kommunisták által eltüntetett” Udvarhely vármegye címerét. A polgáriak szerint a címer visszaállítása egyrészt a történelmi korhűség miatt indokolt, másrészt pedig időszerű, hiszen Székelyudvarhely egyik legszebb és legimpozánsabb épülete jövőben lesz 120 éves. – Nincs akadálya a kérés teljesítésének, természetesen a vármegye címere vissza kell kerüljön – nyilatkozta lapunknak Orbán Árpád alpolgármester. Hozzátette azonban, hogy a visszaállítás nem máról holnapra fog történni, és nem is az évforduló okán helyezik vissza a negyedelt pajzsot ábrázoló emblémát. A jelkép visszahelyezése része lesz annak a nagyszabású, az épületegyüttes energetikai szempontból történő, teljes körű rehabilitálásának, amelyet uniós pályázati pénzből kíván finanszírozni az önkormányzat. A felújításhoz, amely magába foglalja az épületben levő ajtók, ablakok, fűtésrendszer felújítását, illetve a frontrésznek a tatarozását is, a pályázati dokumentáció elkészült, október–november folyamán benyújtják a Regionális Operatív Programba – tájékoztatott az alpolgármester. Azt is közölte, hogy körülbelül 7-8 nagy pályázat készül, többek között a Tamási Áron Gimnázium energetikai modernizálására, a Székelytámadt vár rendbetételére vonatkozót „pörgetik”. Ez utóbbit már augusztus végén benyújtják a pályáztató intézményhez. Kérdésünkre, hogy a városháza dísztermének felújítására sort kerítenek-e, annál is inkább, mivel köztudott, hogy a Szent István-terem teljes körű restaurálási tervét már évekkel ezelőtt elkészítette egy szakértő csapat, de a munkálat végül anyagiak hiányában meghiúsult, Orbán Árpád úgy válaszolt: ha sikerül az ehhez megfelelő külső anyagi forrást megszerezni, úgy erre a munkára is sort kerítenek. Ami az alpolgármester szerint még fontos lenne, hogy a városházára két oldalról lehessen bejárni, tehát az Árpád utcából is bejárás nyíljék – de egyelőre ez is egy olyan tarsolyban levő terv, aminek megvalósításához szintén külső forrásból kell pénzt „csapolni”, a városkasszában erre elegendő pénz nincs. – Nem esünk abba a hibába, hogy ezeket a pályázatokat, terveket már megvalósultként kezeljük. Dolgozunk, próbálkozunk, reménykedünk, felállunk a pályára, hogy legyen esélyünk nyerni – bizakodott a címeres jövőben (is) Orbán Árpád alpolgármester. [box type="shadow" ]A városháza és a címer „Az Alsó Piactér (…) impozáns épülete a régi Udvarhelyszék hivatali központja, a »szék-háza« volt”– írja Székelyudvarhely – Várostörténet képekben című könyvében Vofkori György. Tőle tudjuk, hogy az építés idejét, körülményeit Dóczy Lajos egykori vármegyei főlevéltárnok jegyezte le 1913-ban. A krónika szerint a mai városháza őse 1733-ban, Gyulaffy László főkirálybíró idejében épült. A mostaninál sokkal szerényebb és puritánabb, kőoszlopos, földszintes épület volt az egykori szék-háza, amelyet 1828-ban Ugrai László mérnök tervei alapján átalakítottak. Korabeli felvételeken ma is szemügyre vehető a „sessio-ház”, annak deszkapadlós, gerendázott mennyezetű, petróleumlámpákkal kivilágított és a sarokba elhelyezett méretes szentkeresztbányai vaskályhával fűtött tanácsterme. „Városunk egy régiséggel újra megfogy, mert a múlt hét folyamán kezdték meg a megyeháza lebontását, amelynek helyébe egy gótikus stílben építendő, kétemeletes házat építenek”– adta hírül 1895. április 14-i számában a Székely-Udvarhely napilap. A bontás-építés körülményeit fotókon is megörökítették, ahogy azt is, hogy a vármegyeháza Stehlo Ottó tervei alapján és Ferenczi Endre főmérnök irányításával történt. A „barokk stílből” végül a mai, eklektikus stílusú épület született. A homlokzatra ugyan az 1896-os évszám került, de a városházát nem a millennium évében, hanem egy évvel később, 1897-ben adták át. Az épület frontjának közepén ott díszelgett Udvarhely vármegye címere, amely valamikor Udvarhelyszék címere volt, amit Mária Terézia adományozott 1757-ben. „A szegélyezett, többszörösen ívelt, kerek talpú, negyedelt pajzs alakú címer első és negyedik mezőjében öt-öt Szent András-kereszt alakban elhelyezett, bizánci oldalú kereszt lebeg. A második és harmadik mezőben egy-egy háromtornyú templom lebeg ablakokkal, nyitott kapuval. A középső, magasabb tornyon apostoli kettős kereszt ragyog. A második és harmadik mező jobb felső sarkában naparc, bal sarkában újholdarc látható. A címerpajzson nyitott, rubinnal és zafírral kirakott levélkorona nyugszik. Pajzstartók: jobbról egy székely primipilus csípőre tett kézzel, páncélban, sisakban, sarkantyúval. Oldalán szablyát visel, bal kezében ovális hadipajzsot és zászlós lándzsát tart. Balról egy székely pixidarius áll gombokkal és paszománnyal díszített dolmányban és nadrágban, övvel, vállszíjakkal. A székely gyalogos süveget visel, oldalán szablyát hord lőportartóval. Vállán köpeny van, bal karjával puskát tart. A pajzstartók kockázott talapzaton állnak” – olvasható a jelkép leírása a magyarcimerek.hu honlapon.[/box] Lázár Emese