borús égbolt
Vissza kell adni a munka becsületét
Jó képességű tanulókat várnak a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskolában induló speciális fémmegmunkáló osztályba. Ha elvégzik az iskolát, CNC-marósok vagy esztergályosok lesznek – a munka főleg tervezői és informatikai tudást igényel, és ezzel a végzettséggel biztosan találnak munkahelyet. A képzés indítása válasz a vállalkozók igényeire és lehetőség a fiataloknak az itthon maradásra.
[caption id="attachment_26647" align="aligncenter" width="743"]
Iskolaigazgató, tanfelügyelőség és vállalkozók. Fejleszteni kell a szakoktatást[/caption]
A műszaki oktatást fellendítő tervről értekeztek nemrég Székelyudvarhelyen a Bányai János Szakközépiskola, a megyei tanfelügyelőség, vállalkozók és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) képviselői. A tájékoztató apropóját az adta, hogy – felvállalva az udvarhelyi vállalkozók igényeit – az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) együttműködésbe kezdett a tanfelügyelőséggel, hogy a városban induljanak olyan szakosztályok, amelyek hiányszakmáknak bizonyuló területekre képeznek szakembereket. Az ügyet felkarolta Hargita Megye Tanácsa, támogatja az RMPSZ és az udvarhelyi városi önkormányzat is. Ennek következtében most már biztosra vehető, hogy jövő tanévben, ősztől a Bányai János Szakközépiskolában 28–30-as létszámmal elindul a CNC-gépkezelői szakközépiskolai (líceumi) osztály.
Bíznak a megyei és helyi önkormányzat támogatásában
Szakács Paál István, az iskola igazgatója jelentős lépésnek tekinti az osztály indítását abban a folyamatban, amely a kilencvenes évek elejétől lassan elsorvasztotta a műszaki oktatást az elméleti oktatás javára, miközben az ipar egyre inkább munkaerőhiánnyal küszködik. Mint mondta, még mindig nehéz visszaszerezni a műszaki oktatás presztízsét, például – több ok miatt is – hozzájuk inkább csak a gyengébb képességű tanulók kerülnek. Ezt az ördögi kört szakíthatná meg az új képzési lehetőség. Az osztály engedélyeztetési folyamatát elindították, és az igazgató biztos abban, hogy meg is kapják az akkreditációt. Szakemberük van rá, de az oktatógépeket meg kell vásárolni. A megyei önkormányzat februári ülésén elkülönített 44 ezer lejt erre a célra, az összeget Székelyudvarhely önkormányzatán keresztül kapja meg majd az iskola. A városi önkormányzattól ennek dupláját kérik (88 ezer lejt), igénylést nyújtott be a támogatásra maga a tanintézmény és az UKKSZ is. A két oktatógép 30 ezer euróba (mintegy 134 ezer lejbe) kerülne – hangzott el a tájékoztatón.
Nagy György, az UKKSZ elnöke azt mondta, a város polgármestere megígérte a támogatást. Mi is megkérdeztük Bunta Leventét, aki megerősítette: pozitívan állnak a kezdeményezéshez, és a lehetőségek szerint támogatják a képzés beindítását.
Exportra dolgozó fémipari cégek várják a munkaerőt
Péter Péter, az egyik helyi fémipari cég, a Matplast Kft. igazgatója foglalta össze a vállalkozók álláspontját. Kijelentette, Székelyudvarhelynek van akkora gazdasági potenciálja, hogy el tudja tartani a végzősöket. A készruhagyártás és a nyomdaipar után a fémipar következik a városban, 15 ilyen profilú cég működik, amelyek összesen 1100 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezek átlagéletkora viszont 48–50 év – a vállalkozások egyre nehezebben birkóznak meg az intenzív elöregedési folyamattal és azzal, hogy nincsenek fiatal szakemberek.
– Egyrészt mert megszűnt a színvonalas műszaki képzés, vagy nem tart lépést az igényekkel, másrészt pedig a fiatalok türelmetlenek, nem várják ki, ameddig jó szakemberekké válnak, inkább elmennek külföldre dolgozni. Pedig évente 65-70 tanulót kellene képezni, hogy az utánpótláshiány enyhüljön – mondta a cégvezető.
Szükség és lehetőség
Az ősszel induló osztály majdani végzőseire tehát nagy szükség van, ezt egy példával támasztotta alá Péter Péter: Székelyudvarhelyen több CNC-rendszerű, azaz számítógép vezérelte szerszámgép van, mint Hargita és Kovászna megyében összesen! A fémipari cégek majdnem teljes mértékben exportra dolgoznak, a vállalkozások gyógyszerkapszulákat gyártó gépsoroktól kezdve atomerőművekhez szükséges alkatrészeken át fröccsöntőgépek, illetve kazánok gyártásáig sok mindennel foglalkoznak. Ehhez fejlettebb, iskolázottabb dolgozókra van szükségük. Fel is sorolt néhány hiányszakmát a cégvezető, ezek a következők: fémforgácsoló minden gépen, lakatos, matricalakatos, illetve a speciális szakmák, mint a CNC-gépeken dolgozó marós, esztergályos, szikraforgácsoló, lemezvágó szakmunkások.
Péter Péter azt szeretné, ha a cégek, a tanfelügyelőség és az iskolák fenntartói között hatékonyabb lenne a kommunikáció, és ha a képzések a meglévő igényekre adnának választ.
– Igyekszünk a beiskolázási számok kialakításakor, az osztályok indításakor a cégek igényeire is odafigyelni – jelentette ki Görbe Péter főtanfelügyelő. Egyetértett azzal, hogy a fémmegmunkáló iparban nagy szükség van a jól képzett szakemberekre, éppen ezért ő a szülők körében mentalitásváltozást szeretne elérni, azaz visszaállítani a kétkezi munka becsületét, meggyőzni őket, hogy a gyerekeiket ismét merjék ilyen irányban iskoláztatni. Mert – mint fogalmazott – munkahely, kereseti lehetőség itthon is van.
– Ismertetni kell a szülőkkel a képzési lehetőségeket, a nyolcadikosoknak pedig meg kell mutatni, hogy néz ki ma egy üzem – jelentette ki Görbe.
Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke a szervezet további támogatásáról biztosította a Bányai János Szakközépiskolát, mint mondta, tavaly sikerült a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által indított Külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű program révén 3,4 millió forintot (több mint 48 ezer lejt) adni az iskolának a mechanikalabor korszerűsítésére, és idén a legnagyobb mértékű támogatás várományosa a Bányai: a CNC-kezelői képzés beindítására 20 millió forint (285 000 lej) támogatásban bízhatnak.
Kényes kérdés a kereset
Szakképzett munkaerőre szükség van, és munkahelyek is vannak. A munkakörülmények sem olyanok, mint a régi gyárakban, fejlődési lehetőség is van, hiszen csúcstechnológiával kell dolgozniuk a cégeknek. A kereseti lehetőség kérdését – bár a fiatalok és szülők számára szinte ez a legfontosabb – nem szívesen érintették a jelen lévő cégvezetők. Annyit azért elmondtak, hogy a kezdőbér általában a minimálbér, de utána havi 500–600 eurót (2200–2700 lejt) is megkereshet egy jó szakember.
Elhangzott még a találkozón, hogy egy ilyen osztály beindításával képzési centrumként is működhetne a Bányai, és a térség más településeiről is idevonzhatná a jó képességű, itthon boldogulni vágyó fiatalokat. Többen hangot adtak annak, hogy a magyar nyelvű szakoktatásnak stratégiára lenne szüksége, egy-egy ilyen centrum ennek kialakításában is szerepet kaphatna.
Abban a jelenlévők egyetértettek, hogy túl sok az elméleti iskola a városban, miközben háttérbe szorul a jelenlegi oktatási rendszer miatt a szakoktatás, pedig az adatok szerint Udvarhely adja a megye ipari termelésének 70-75 százalékát. Tenni kell tehát azért, hogy a kétkezi munka visszakapja a becsületét, és az igények alapján át kell szervezni a város iskolahálózatát. Görbe Péter főtanfelügyelő megerősítette, hogy ennek módosítása valóban az önkormányzat dolga, így hát – ahogy a jelenlévők összegeztek – ezen a téren is lesz dolga a következő polgármesternek.
Asztalos Ágnes
Iskolaigazgató, tanfelügyelőség és vállalkozók. Fejleszteni kell a szakoktatást[/caption]
A műszaki oktatást fellendítő tervről értekeztek nemrég Székelyudvarhelyen a Bányai János Szakközépiskola, a megyei tanfelügyelőség, vállalkozók és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) képviselői. A tájékoztató apropóját az adta, hogy – felvállalva az udvarhelyi vállalkozók igényeit – az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) együttműködésbe kezdett a tanfelügyelőséggel, hogy a városban induljanak olyan szakosztályok, amelyek hiányszakmáknak bizonyuló területekre képeznek szakembereket. Az ügyet felkarolta Hargita Megye Tanácsa, támogatja az RMPSZ és az udvarhelyi városi önkormányzat is. Ennek következtében most már biztosra vehető, hogy jövő tanévben, ősztől a Bányai János Szakközépiskolában 28–30-as létszámmal elindul a CNC-gépkezelői szakközépiskolai (líceumi) osztály.
Bíznak a megyei és helyi önkormányzat támogatásában
Szakács Paál István, az iskola igazgatója jelentős lépésnek tekinti az osztály indítását abban a folyamatban, amely a kilencvenes évek elejétől lassan elsorvasztotta a műszaki oktatást az elméleti oktatás javára, miközben az ipar egyre inkább munkaerőhiánnyal küszködik. Mint mondta, még mindig nehéz visszaszerezni a műszaki oktatás presztízsét, például – több ok miatt is – hozzájuk inkább csak a gyengébb képességű tanulók kerülnek. Ezt az ördögi kört szakíthatná meg az új képzési lehetőség. Az osztály engedélyeztetési folyamatát elindították, és az igazgató biztos abban, hogy meg is kapják az akkreditációt. Szakemberük van rá, de az oktatógépeket meg kell vásárolni. A megyei önkormányzat februári ülésén elkülönített 44 ezer lejt erre a célra, az összeget Székelyudvarhely önkormányzatán keresztül kapja meg majd az iskola. A városi önkormányzattól ennek dupláját kérik (88 ezer lejt), igénylést nyújtott be a támogatásra maga a tanintézmény és az UKKSZ is. A két oktatógép 30 ezer euróba (mintegy 134 ezer lejbe) kerülne – hangzott el a tájékoztatón.
Nagy György, az UKKSZ elnöke azt mondta, a város polgármestere megígérte a támogatást. Mi is megkérdeztük Bunta Leventét, aki megerősítette: pozitívan állnak a kezdeményezéshez, és a lehetőségek szerint támogatják a képzés beindítását.
Exportra dolgozó fémipari cégek várják a munkaerőt
Péter Péter, az egyik helyi fémipari cég, a Matplast Kft. igazgatója foglalta össze a vállalkozók álláspontját. Kijelentette, Székelyudvarhelynek van akkora gazdasági potenciálja, hogy el tudja tartani a végzősöket. A készruhagyártás és a nyomdaipar után a fémipar következik a városban, 15 ilyen profilú cég működik, amelyek összesen 1100 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezek átlagéletkora viszont 48–50 év – a vállalkozások egyre nehezebben birkóznak meg az intenzív elöregedési folyamattal és azzal, hogy nincsenek fiatal szakemberek.
– Egyrészt mert megszűnt a színvonalas műszaki képzés, vagy nem tart lépést az igényekkel, másrészt pedig a fiatalok türelmetlenek, nem várják ki, ameddig jó szakemberekké válnak, inkább elmennek külföldre dolgozni. Pedig évente 65-70 tanulót kellene képezni, hogy az utánpótláshiány enyhüljön – mondta a cégvezető.
Szükség és lehetőség
Az ősszel induló osztály majdani végzőseire tehát nagy szükség van, ezt egy példával támasztotta alá Péter Péter: Székelyudvarhelyen több CNC-rendszerű, azaz számítógép vezérelte szerszámgép van, mint Hargita és Kovászna megyében összesen! A fémipari cégek majdnem teljes mértékben exportra dolgoznak, a vállalkozások gyógyszerkapszulákat gyártó gépsoroktól kezdve atomerőművekhez szükséges alkatrészeken át fröccsöntőgépek, illetve kazánok gyártásáig sok mindennel foglalkoznak. Ehhez fejlettebb, iskolázottabb dolgozókra van szükségük. Fel is sorolt néhány hiányszakmát a cégvezető, ezek a következők: fémforgácsoló minden gépen, lakatos, matricalakatos, illetve a speciális szakmák, mint a CNC-gépeken dolgozó marós, esztergályos, szikraforgácsoló, lemezvágó szakmunkások.
Péter Péter azt szeretné, ha a cégek, a tanfelügyelőség és az iskolák fenntartói között hatékonyabb lenne a kommunikáció, és ha a képzések a meglévő igényekre adnának választ.
– Igyekszünk a beiskolázási számok kialakításakor, az osztályok indításakor a cégek igényeire is odafigyelni – jelentette ki Görbe Péter főtanfelügyelő. Egyetértett azzal, hogy a fémmegmunkáló iparban nagy szükség van a jól képzett szakemberekre, éppen ezért ő a szülők körében mentalitásváltozást szeretne elérni, azaz visszaállítani a kétkezi munka becsületét, meggyőzni őket, hogy a gyerekeiket ismét merjék ilyen irányban iskoláztatni. Mert – mint fogalmazott – munkahely, kereseti lehetőség itthon is van.
– Ismertetni kell a szülőkkel a képzési lehetőségeket, a nyolcadikosoknak pedig meg kell mutatni, hogy néz ki ma egy üzem – jelentette ki Görbe.
Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke a szervezet további támogatásáról biztosította a Bányai János Szakközépiskolát, mint mondta, tavaly sikerült a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által indított Külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű program révén 3,4 millió forintot (több mint 48 ezer lejt) adni az iskolának a mechanikalabor korszerűsítésére, és idén a legnagyobb mértékű támogatás várományosa a Bányai: a CNC-kezelői képzés beindítására 20 millió forint (285 000 lej) támogatásban bízhatnak.
Kényes kérdés a kereset
Szakképzett munkaerőre szükség van, és munkahelyek is vannak. A munkakörülmények sem olyanok, mint a régi gyárakban, fejlődési lehetőség is van, hiszen csúcstechnológiával kell dolgozniuk a cégeknek. A kereseti lehetőség kérdését – bár a fiatalok és szülők számára szinte ez a legfontosabb – nem szívesen érintették a jelen lévő cégvezetők. Annyit azért elmondtak, hogy a kezdőbér általában a minimálbér, de utána havi 500–600 eurót (2200–2700 lejt) is megkereshet egy jó szakember.
Elhangzott még a találkozón, hogy egy ilyen osztály beindításával képzési centrumként is működhetne a Bányai, és a térség más településeiről is idevonzhatná a jó képességű, itthon boldogulni vágyó fiatalokat. Többen hangot adtak annak, hogy a magyar nyelvű szakoktatásnak stratégiára lenne szüksége, egy-egy ilyen centrum ennek kialakításában is szerepet kaphatna.
Abban a jelenlévők egyetértettek, hogy túl sok az elméleti iskola a városban, miközben háttérbe szorul a jelenlegi oktatási rendszer miatt a szakoktatás, pedig az adatok szerint Udvarhely adja a megye ipari termelésének 70-75 százalékát. Tenni kell tehát azért, hogy a kétkezi munka visszakapja a becsületét, és az igények alapján át kell szervezni a város iskolahálózatát. Görbe Péter főtanfelügyelő megerősítette, hogy ennek módosítása valóban az önkormányzat dolga, így hát – ahogy a jelenlévők összegeztek – ezen a téren is lesz dolga a következő polgármesternek.
Asztalos Ágnes
.jpg)
