Megmentették, méltó helyre állították a Székelyudvarhely egyik jelképének is számító öreg tölgyet, Kannásné fáját. A legendás famatuzsálemet restaurálták, és eredeti élőhelyétől nem is olyan messze, a szejkefürdői Borvízmúzeum udvarán helyezték el. [caption id="attachment_48074" align="aligncenter" width="1000"] Megtalálta végső helyét? Konzerválják az öreg tölgyet Fotó: Haáz Rezső Múzeum[/caption] Székelyudvarhely Szejkefürdő felőli kijáratánál, egykor az Ugron-kúria parkjában, majd a Hősök sírjához közeli utca egyik kertjében állt a legalább két évszázados – de mások szerint még idősebb – hatalmas tölgyfa. Lapunkban tavaly augusztusban írtunk arról, hogy a régóta kiszáradt, korhadt törzs kidőlt, és már akkor megfogalmazódott többekben, hogy meg kellene menteni a famatuzsálem maradványait. Az elképzelést tett követte, és miután az udvarhelyiek által Kannásné fájának nevezett korhadt törzset átszállították a szejkefürdői Borvízmúzeum udvarára, elkezdődött az állagmegőrzési, helyreállítási folyamat tervezése. A munkát Domokos Levente, a székelykeresztúri múzeum korábbi munkatársa, fa- és fémrestaurálásban jártas szakember irányította és végezte. Lekezelték a maradványokat, eltávolították a korhadt belsőből az apró forgácsokat, megtisztították és a múlt héten már fel is állították egy korábbi kis faépület alapjára, miután a fa belsejét tartó fémszerkezet is elkészült. Magasnyomású pumpával ismét letisztították, és néhány napot száradni hagyták. A már felállított törzsnél tegnap is dolgoztak, kiporszívózták, elkezdték visszahelyezni a nagyobb, letörött darabokat. Hátravan még a vegyszeres kezelés, amely a kártevőktől védi majd az öreg fa maradványait – mondta el érdeklődésünkre Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. A székelyudvarhelyi múzeum részlegeként működő Borvízmúzeum a sokévi hagyomány szerint május elsején tárja ki kapuit a látogatók előtt. Az idén immár az udvarhelyieknek oly kedves, már-már jelképszerű öreg fa is bővíti a látványosságok sorát. Kannásné fájáról többen is írtak, régi fotókon, képeken is megjelenik, Maszelka János 1977-ben festett alkotásán az öreg tölgynek még az ágai is látszanak. Miklós Zoltán elmondása szerint hátravan még a környezet rendezése, kövekkel rakják ki az alapzatot, amire a famatuzsálem került, később zsindellyel fedett tetőt is kialakítanak föléje, de minél hamarabb egy háromnyelvű információs táblát helyeznek el, hogy azokhoz is „szólhasson” az öreg fa, akik távolabbról érkeznek, és nem ismerik a történetét. Kannásné fájának restaurált maradványán kívül még egy apró újdonsággal bővül a hamarosan kinyíló Borvízmúzeum kínálata: fürdőhelyekről készült régi képeslapokból készül egy kisebb kiállítás – árulta el Miklós Zoltán múzeumigazgató. Asztalos Ágnes