Bemutatták a Székelyföld története című történelmi monográfiát Székelyudvarhelyen. Az évek óta készülő, hiánypótló mű megjelent, a hónap közepétől már az olvasók is kézbe vehetik. A három kötet a jelenlegi történelmi ismeretek alapján, a legkorszerűbb formában és felfogásban tálalja a székelység és a Székelyföld történetét. A könyvbemutatón az egyik kiadó, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója arra kérte a résztvevőket: vigyék jó hírét a példátlan összefogással készült tudományos ismeretterjesztő könyvnek. [caption id="attachment_30313" align="aligncenter" width="1000"] A projekt kezdeményezője és mentora. Hiánypótló munka Fotó: Bálint Károly[/caption] Az elmúlt száz évben nem született ilyen jellegű összegző, tudományos igénnyel megírt munka – hangzott el a városháza Szent István-termében múlt csütörtökön tartott könyvbemutatón. A Székelyföld története című monográfia megjelenését Szé­kelyudvarhely Polgármesteri Hivatala finanszírozta, kiadója a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Haáz Rezső Múzeum. 23 kutató írta A bemutatón Miklós Zoltán múzeumigazgató ismertette röviden a mű születésének körülményeit. Egy ilyen jellegű munka szükségességét Bunta Levente polgármester vetette fel még 2008-ban, ötletét később más székelyföldi vezetőkkel is megosztotta. Majd megalakult a szakmai bizottság, amely vállalta a feladatot: megírják a monográfiát, összefogják a munkát. A testületet Egyed Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, dr. Oborni Teréz, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, dr. Pál Judit, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense és dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi tagozatának oktatója alkotta. Később Bárdi Nándor, az MTA Történeti Intézetének munkatársa is csatlakozott, a testület elnökének Egyed Ákost kérték fel. A titkári teendőket dr. Kolumbán Zsuzsanna történelemtanár, szerkesztő végezte, és végül a bizottság kiegészült még Reisz T. Csabával, a Magyar Országos Levéltár volt főigazgatójával, aki olvasószerkesztő lett. A munka elkészítésére négy-öt évet jelölt meg a kiadvány pénzügyi hátterét biztosító polgármesteri hivatal. A kötetekben 23 neves történész, régész írása kapott helyet, közismert magyarországi és hazai szerzőkről van szó. Tudományos szintézis született A nagyszabású projekt részeként több tudományos konferenciát is rendeztek az eltelt évek során, amelyeken a feldolgozandó téma egy-egy fejezetét járták körbe a résztvevők, vagy ismertették a monográfiába bekerülő kutatásaikat. Erről már a szerkesztőbiztosság elnöke, a hazai történelemkutatás nagy öregje, Egyed Ákos beszélt. A tudós elmondta, hogy a témával foglalkozó meglévő munkák már túlhaladottá váltak, kiegészítésre szorultak rég. Ugyanakkor az 1989-es változások után fellendült a hazai történelmi kutatás, miközben az anyaországban is jelentős munka zajlott ezen a téren. Mindez lehetővé tette, hogy megszülessen egy új tudományos szintézis a Székelyföld történetéről. A kötetben helyet kaptak a legkorszerűbb kutatási módszerekkel alátámasztott tanulmányok, mai igények szerinti illusztrációs anyag, térképek segítik az olvasót a megértésben. Egyes történelmi kérdések eltérő értelmezése, eltérő vélemények (pl. a székelység eredetéről, a letelepedés kérdéséről) is helyet kaptak a műben, amelynek szerkesztésében végig a hitelesség, az adatolás fontossága, a kritikai szemlélet alkalmazása voltak a fő szempontok, miközben a mű nem vállalkozik minden ellentmondásos kérdés tisztázására, de további kutatásokhoz nyújt fogódzókat. Összefogás a hazai és anyaországi kutatók között Oborni Teréz, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa kiegészítette mindezt azzal, hogy nemcsak egy óriási tudásanyag összegzése a monográfia, mert adott esetben alapkutatásokat is kellett végezni, új források feltárására is szükség volt. A történész hangot adott annak is, hogy munkatársaival feltétlen lelkesedéssel fogadták az ötletet, és vállalták végig a gyakran nem könnyű feladatokat a háttérmunkára szánt négy év alatt. Elmondta azt is, hogy az MTA Történettudományi Intézete vállalja a 2200 oldalas monográfia, rövidített, 1000 oldalas angol fordításának elkészítését is, amellyel a nemzetközi színtérre is ki lehet vinni a Székelyföld történetét. A hatalmas volumenű munka kapcsán Hermann Gusztáv Mihály történész a három pillér – Székelyföld, Kolozsvár (EME), illetve Budapest (MTA) – együttes erejét emelte ki, és azt, hogy megírása jelentős generációk közötti összefogást is jelentett, hiszen miközben az alkotói csapatban ott volt Egyed Ákos, de feltörekvő fiatal kutatók is feladatot kaptak, Pakot Levente volt tanítványa nevét meg is említette az udvarhelyi történész. A Székelyföld történetének első kötete a kezdetektől az 1562-es nagy változásokig tartó időszakot, a középkort és kora újkort tárgyalja. A második kötet az 1562–1867 közötti korszakokat, az Erdélyi fejedelemség időszakát, a Habsburg-kort, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc, valamint az abszolutizmus korát öleli fel. A harmadik kötet az 1867–1989-ig tartó időszakban veszi górcső alá a székelységgel kapcsolatos történéseket. A nagyszabású összefoglaló mű elkészült, a könyvbemutató résztvevői láthatták, kézbe vehették, sőt meg is vásárolhatták a három kötetet. Az esemény kezdetéig, június 2-a 19.00 óráig kedvezményes áron, 150 lejért lehetett előjegyezni a monográfiát, ezt 400-an meg is tették. Az előfizetők június 15-étől kezdődően vehetik át a könyvet a Haáz Rezső Múzeumnál. Vásárolni ugyanott lehet, de a múzeum honlapján meg is rendelhető a Székelyföld Története, amelynek eladási ára 250 lej. Asztalos Ágnes