Székelyudvarhelyi tanítóképző: élt 89 évet?
Feszült a helyzet a városvezetés és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum vezetősége között. A konfliktus a még készülőben levő, január 9-ig leadandó oktatási stratégia miatt éleződött ki. A tervezet, hogy az iskola lemondjon egy osztályról, illetve elveszítse önálló jogi státuszát óriási felháborodást váltott ki. Kérdés sok van, válasz még nincs.
[caption id="attachment_41469" align="aligncenter" width="800"] Aláírásgyűjtést indítottak az összevonás ellen. Felháborodás Fotó: Lázár Emese[/caption]
Hétfőn délután megbeszélésre invitálta az iskolaügyben érintetteket Bálint Mihály igazgató. A többórás, heves szócsatáktól sem mentes találkozón az iskola pedagógusai, szülők, Orbán Árpád alpolgármester, a polgármesteri hivatal oktatási szakbizottságának tagja, Antal Árpád és elnöke, Lőrincz Edit vettek részt. Késve, de csatlakozott a vitához a dokumentum kidolgozásában tanácsadóként közreműködő Thamó Csaba tanár, volt MPP-s megyei tanácsos. Bár a meghívót elküldték, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség részéről nem jelent meg senki.
Az intézmény további sorsa
Ezzel a kérdéssel indította a vitatémát Bálint Mihály igazgató. Röviden vázolta: két korábbi megbeszélés után „körvonalazódni látszik, hogy a készülő oktatási stratégia azt a rémképet vetíti felénk, hogy vagy ide vagy oda, de mindenképpen csatolni szeretnének bennünket”. Kijelentette: elfogadhatatlannak tartja azt az elképzelést, hogy a jelenlegi két középiskolai osztály egyikéről, a természettudományok–angolról lemondjanak, mert ez egyfelől 35 pedagógus munkahelyét veszélyezteti, másfelől pedig magában hordozza annak a reális veszélyét, hogy a közeljövőben egy új kormány, miniszteri döntés egyetlen tollvonással áthúzza a tanítóképző tagozatot is – megszüntetve a Benedek Elek iskolában a középfokú oktatást.
„A tanítóképző jövőben ünnepelné fennállásának kilencvenedik évfordulóját, nem lenne ildomos, hogy 89 éves ifjúkorában megszűnjön” – fogalmazott az iskolaigazgató, majd felkérte a polgármesteri hivatal képviselőit, válaszoljanak: milyen elvek mentén jutottak a peda további létét megpecsételő döntésre?
Nem kényszer, de lépni kell
„A helyzetet tisztázni kell, nem az intézmény rovására akarnak döntéseket hozni” – indított Orbán Árpád alpolgármester. Elmagyarázta: az oktatásügyi koncepció kidolgozásakor az udvarhelyi szakmai és elméleti oktatás helyzetét elemezték, figyelembe véve, hogy az elméleti oktatás bázisa a városközpontban levő három patinás iskola, a római katolikus egyházhoz tartozó Tamási Áron Gimnázium, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium és a világi Benedek Elek Pedagógiai Líceum.
Az előkészítő, ún. nulladik osztályok beindulásával nagyobb lett a központban az autós- és gyalogosforgalom, a Tompa László Általános Iskolából sokan a központi iskolákba íratták be gyermeküket, az elmúlt évek statisztikái szerint a városban és a régióban is csökkent a gyereklétszám – mindez a szakoktatás, szakiskolák rovására ment, mert az elméleti iskolák mindezek ellenére megtartották vezető pozíciójukat – sorolta az érveket Orbán. Hozzátette: „A jelenlegi gazdaságfejlesztési stratégia szerint a szakoktatást kellene erősíteni Udvarhelyen, és nem biztos, hogy a sok és jó elméleti osztály egy jó kifutási lehetőséget ad a fiataloknak.” Egyfajta sovány vigaszként közölte: a tervezet szerint nemcsak a tanítóképzőnek kellene lemondania a természettudományok osztályról, a szomszédban levő Református Kollégium is elveszítene jövő szeptembertől egy nulladik osztályt a jelenlegi kettőből.
Továbbá úgy vélekedett: a nagy diáklétszámmal működő iskolák erősebb, optimálisabb bázisok, mint a minimális létszámmal működők, egy nagyobb rendszerben a pedagógusokat is jobban el lehetne „osztani.” Az alpolgármester szerint ezért lenne jó az elképzelés, hogy a tanítóképzőt a Református Kollégiumhoz, esetleg a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolához csatolják – de, mondta Orbán Árpád, ez nem jelentene semmiféle hátrányt, főként nem az iskola megszűnését.
„Adminisztratív szinten beszélünk jelen pillanatban, semmiképp nem arról, hogy megszüntetünk intézményeket, hanem összevonódnak egy közösbe. Különben a református iskola igazgatója is azt mondta: el tudja képzelni, hogy megmarad a Benedek Elek név az általános iskolában, megmarad a pedagógia osztály, 9–10-től pedig Református Kollégium lesz a neve” – érvelt az alpolgármester. Hozzátette: nincs a városvezetés kényszerítő helyzetben, de döntést kell hozni, mert „távlatilag talán problémát jelenthet, ha most nem lépünk”.
Antal Árpád az ígért konkrét számok helyett a korábbi iskola-összevonásokkal példálózott, valamint azzal érvelt, hogy nyolc éve nem változott a város oktatási hálózata, megérett az idő arra, hogy a 13 elméleti osztály – 16 szakiskola mérleget egyensúlyba hozzák. „Lépni kell, nem az intézmények, a gyermekek javára” – mondta, hangsúlyozva, hogy a döntésre vonatkozó kérés a tanfelügyelőségtől december 15-én kapták, a dokumentumot január 9-ig le kell adni a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek.
A képzőben pedagógusként eltöltött tíz évet, az iskola hírnevét, a magas színvonalú oktatást méltatta Lőrincz Edit, a hivatal oktatási szakbizottságának elnöke, aki szerint „az idők, a követelmények, a járható utak változnak, el kell fogadni, a távlatokra kell gondolni”.
„Ez már nem tanítóképző” – az udvarhelyi stratégia kidolgozásában tanácsadóként felkért Thamó Csaba kijelentése kiverte a biztosítékot. A zajos tiltakozás miatt korrigálni próbált, kiegészítve a mondottakat, hogy „abban az értelemben, ahogy volt”, de végül nem sikerült kimagyaráznia a balul sikerült hozzászólását, még azzal sem, hogy bizonygatta, nem vonja kétségbe a tanítóképzés létjogosultságát, sőt évekkel ezelőtt már jelezte: a pedagógiai osztály fogja megmenteni az iskolát.
Mi lesz a gyermekekkel?
„Mi garantálja, hogy ha megszűnik az elméleti osztály, a gyermekek szakiskolába mennek?” „Miért azt az iskolát büntetik, amelyik kiválóan dolgozik, amivel szülők, gyermekek meg vannak elégedve?” „Mitől jobb egy gyermeknek, ha egy nagy tanintézményben tanul?” „Ha nincs gond a beiratkozásokkal, a mutatók a legjobbak, mi indokolja, hogy ezt az iskolát célozták meg? Mit jelent a változnak az idők? Miért szólt következetesen múlt időben az iskoláról az elnök asszony?” – záporoztak a kérdések. A jelenlevők nem is rejtették véka alá nemtetszésüket, egyik szülő pedig tüntetést is kilátásba helyezett, mondván „ha kell, ötezer embert idehozok az udvarra, aki ugyanazt vallja, mint én”.
Pedagógusok, szülők, igazgató egybehangzóan úgy vélekedtek, az elhangzott érvek gyenge lábakon állnak, sem statisztikailag, sem jogilag nem megalapozottak, a tervezett lépések pedig sértik a szülők és a gyermekek törvények és alkotmány által szavatolt jogait, ezért sem elfogadhatók. Nem találták megnyugtatónak a „még nem született döntés” kijelentést sem. Volt, aki szerint nevetséges a megnövekedett forgalomra, a beiratkozásra hivatkozni, többek pedig a szakoktatás felvirágoztatása, a gondokkal küszködő iskolák megmentése a társadalomtudományok osztály megszüntetése közötti logikai összefüggést kérdőjelezték meg.
„El kell venni a székely gyermektől a középiskolai osztályt? 2014-ben 11, 2015-ben 17 székelyudvarhelyi magyar gyermek, ment a Marin Predába, hogy a természettudományi osztályba járhasson. Azt az osztályt kell megszüntetni, ahonnan a gyermekek más iskolából idejönnek, ahol az érettségin a sikerességi arány 100 százalékos volt, matematikából 8-ason felüli az átlag? Tényleg a gyermekek javára akarunk lépni?” – kérdezett kertelés nélkül Fazakas Emese matematikatanárnő, a képző volt aligazgatója.
„Hol vannak a konkrét tanulmányok, amelyek alátámasztják a tervezett változtatások jogosultságát, távlati eredményességét? Történt-e felmérés, hogy a szülők mi szerint választanak gyermeküknek iskolát? Szülőként jogunk van dönteni: elméleti vagy szakoktatást választunk-e gyermekünknek, a hivatalnak pedig kötelessége a jogainkat biztosítani” – kérdezte Lukácsi Katalin ügyvéd, és azt javasolta: amíg nincsenek meg a megfelelő dokumentumok, halasszák el a változtatást érintő döntést.
„Egy hosszabb távú stratégiában kell gondolkodni. Tudom, hogy az önkormányzatot is szorítja az idő, de nem tartom szerencsésnek felborítani a működő rendszert, és pár nap alatt olyan döntést hozni, amely legalább 2000 embert, pedagógust, diákot, szülőt érint”– fejtette ki Novák Károly történelemtanár. Emlékeztetett, a történet nem új keletű, aligazgatóként, 2008–2013 között, minden esztendőben részt vett a hivatal–tanfelügyelőség–képző meccsen, de ahogy most, akkor sem látott sem hatástanulmányt, sem demográfiai adatokat.
„A véleményem az, hogy kell egy munkacsoport. Híve vagyok a konstruktív párbeszédnek, még lesznek beszélgetések. Valószínű, kicsit kisebb lesz a lépés annál, mint terveztük, az én véleményem, hogy a kérdést halasszuk, de az elméleti és szakoktatás kérdésével kell foglalkozni” – zárta az indulatoktól fűtött vitát Orbán Árpád polgármester.
Miért a tanítóképző hozzon áldozatot? – hangzott el többször is a kérdés, de konkrét választ nem adtak rá az önkormányzat képviselői. Ahogy az is függőben maradt: önálló tanintézmény marad-e a Benedek Elek Pedagógiai Líceum vagy csatolt iskolaként ünnepli meg a 90 éves születésnapját?
Az iskola pedagógusi kara aláírásgyűjtést indított, az íveket pedig a polgármesteri hivatalhoz és a tanfelügyelőséghez juttatják el.
Lázár Emese