A 220 éve a bánsági Nagy­szentmiklóson (ma Temes megye) véletlenül előkerült több mint 10 kilónyi aranytárgyat Közép-Európa egyik legfontosabb kora középkori kincsleletének tartja a szakirodalom. A gyönyörű darabok látványáért most nem kell Bécsig vagy Budapestig utazni, a vándorkiállítás Székelyföldre érkezett. [caption id="attachment_93455" align="aligncenter" width="1000"] Aranycsillogás a múzeum alagsorában[/caption] A vélhetően fejedelmi asztali készlet eredetiben Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban tekinthető meg, de létezik két hiteles másolata is. Az egyik a budapesti Nemzeti Múzeum állandó kiállításának része, a másik pedig a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona. Ez utóbbi érkezett meg Székelyföldre, és Marosvásárhely után az év végéig Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban állították ki a míves darabokat. Múlt, jelen, együttműködés Az államalapítás ünnepének előestéjén, hétfőn késő délután nyílt meg a székelyudvarhelyi múzeum újabb időszakos kiállítása. Miklós Zoltán igazgató hálásan beszélt a magyarországi múzeumokkal való egyre szorosabb együttműködésről, amelynek köszönhetően érdekes és izgalmas kiállításokat lehet berendezni a kisváros múzeumában is. Orbán Árpád alpolgármester büszkeségének adott hangot, hogy a Szent István-nap üzenetéhez ennyire jól illeszkedő tárlat nyílt Székelyudvarhelyen, amely a páratlan kincseken át a Kárpát-medence múltjába enged betekintést. A székelyföldi és anyaországi kulturális együttműködést méltatta Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Balogh Attila Márton konzul is, majd Dobos Alpár marosvásárhelyi régész ajánlotta a kiállítást. A tárlat egyébként nem klasszikus értelemben vett régészeti kiállítás, annál sokkal több. Fő attrakciója egyértelműen a 23 gazdagon díszített aranytárgy (korsók, poharak, tálak, ivókürtök stb.) hiteles galvanoplasztikai, aranyozott másolata, de a kortárs technikát, a hagyományos pannókat bevetve igazi elmélyedést kínál abban a korban, amikor használhatták az asztali készletet. QR-kódok segítségével virtuális fogalomtárat kínál, a háromnyelvű táblák pedig bevezetnek többek között a kincs megtalálásának körülményeibe, a különböző „eredetelméletekbe”, az avarok és a honfoglalás kori magyarok történelmébe. Sőt még ennél is tágabb kontextusba helyezi a tárlat a látottakat: hogy teljes legyen a kép, egyik teremben avar régészeti leleteket, egy másikban pedig a honfoglaló magyarok emlékanyagát is bemutatja. Az avar asztal aranya A felbecsülhetetlen értékű nagy­­szent­miklósi kincsről könyvtárnyi anyag született már, számos szakmai vita, elmélet övezi például a „hovatartozását”, de a régészeti lelet még ma is titkokat rejt. Ott vannak például a darabokon látható görög betűs és rovásírásos feliratok, amelyek teljes és hiteles megfejtése továbbra is várat magára. Több elmélet született koráról és eredetéről – részletezte a tárlatmegnyitón Dobos Alpár. Volt, aki a dunai bolgároknak tulajdonította, létezik a honfoglalás kori magyar eredetelmélet is. A szakma által ma leginkább elfogadott elmélet szerint az avaroké, az avar vezetőréteg egy képviselőjének, például a kagánnak a tulajdona lehetett. Akkoriban egy ilyen asztali készletnek reprezentatív funkciója volt, tulajdonosai hatalmát volt hivatott szemléltetni. A megtalált darabok valószínűleg a 7. század eleje és a 8. század vége között, egy hosszas gyűjtőfolyamat eredményeként születtek, és valószínűleg generációról generációra öröklődtek, mígnem – feltehetően hadi konfliktusok miatt, az Avar Kaganátus felbomlásakor – eláshatták. Jönnek a szarmaták is A tárgyakat nézegetve izgalmas, sokszínű forma- és díszítésvilág bontakozik ki előttünk. Az aranymívesség magas fokán állhatott az a néhány mester, akiknek műhelyéből kikerültek a darabok – erről árulkodik a késő bizánci ötvöstechnika, amit alkalmaztak. A bizánci motívumok és ábrázolásmód, a jellegzetes, pusztákról hozott avar díszítőelemek – amikor például a griff küzd valamilyen patás állattal –, a késő perzsa elemek és minták egyedi módon való kombinálása színesen mesél az eurázsiai sztyeppékről a Kárpát-medencei letelepedésig eljutott nomád nép, az avarok kultúrájáról. A kiállítás december 31-ig látogatható a Haberstumpf-villában. Sőt a múzeumigazgató azt is elárulta, hogy a történelemnél és a régészetnél maradva, az avarok és a honfoglalás kori magyarok mellé hamarosan a szarmaták is felsorakoznak a múzeumban. Reméli, hogy az egyedülálló lehetőséget az iskolák, a történelemtanárok sem hagyják ki. Asztalos Ágnes