Tegnap a székelykapuk napján adták át ünnepélyesen a Kovács házaspár – Piroska és Mihály – emléktermét a helyi művelődési ház emeletén. Az 1999 óta megszervezett ünnepség a kapufaragók, kaputulajdonosok, néprajzos szakemberek, muzeológusok, civil szervezetek és önkormányzatok szakmai tanácskozása is egyben. Máréfalván idén is megszervezték a székelykapuk napját a Hargita Megyéért Egyesület kezdeményezésére. Az ünnepi szentmise után a helyi temetőkertben a résztvevők megkoszorúzták a 2016-ban elhunyt Kovács Piroska, illetve férje, a 2013-ban elhunyt Kovács Mihály sírját. A művelődési ház Balázs Imre Képtárában Kovács Imre polgármester köszöntötte a jelenlevőket. Elöljáróban megköszönte a Hargita Megye Tanácsa munkatársainak, a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületnek, Sebestyén Ágoston plébánosnak és Bogos Rozália iskolaigazgatónak a szervezésben nyújtott önzetlen segítséget. Amint fogalmazott, életünkben minden kapu határt képez a kint és bent, az utca és a családi élet között. – Ha a székelykapukról beszélünk, mindig Kovács Piroska, Europa Nostra-díjas nyugalmazott tanárnő szavai jutnak eszembe. Élete fő munkássága a székelykapuk feltérképezése, Máréfalva hagyományainak ápolása volt. Férjével, Kovács Mihály nyugalmazott tanárral együtt nemcsak Udvarhelyszék, hanem Gyergyó- és Csíkszék székelykapuinak a megmentéséért harcoltak – mondta a polgármester. Amint Piroska nénitől megtudta, a székelykapu mozgalom a székelylengyelfalvi művelődési ház felavatásánál kezdődött, majd 1973-tól Kovács Mihály több hagyományőrző társával együtt három kaput állított a szejkefürdői Orbán Balázs síremléknél. A székelykapuk akkori megmentői közül már senki sem él, de az utókornak hagyták ezt az örökséget, s az emlékteremben lelt otthonra szinte minden általuk gyűjtött és kidolgozott szellemi érték. A terem nem turisztikai látványosságként működik majd, hanem inkább hagyományőrzés és kutatás céljából. A kéziratokat, kiadványokat, amelyeket dolgozatokhoz és újságcikkekhez használhatnak fel, mostantól az emlékszobában őrzik. A Kovács házaspárnak köszönhető, hogy a máréfalvi székelykapukat világszerte értéknek tartják, évente több ezer turista fényképen örökíti meg. Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a település építészeti arculatához. – Minden helyi lakost büszkeséggel tölt el a tudat, hogy a székelykapuk megmentőjeként emlegetett Kovács Piroska máréfalvi volt, itt élt, itt tevékenykedett férje, Mihály bácsi oldalán. Bízom benne, hogy ez a nagy értékű hagyaték, a nemzeti önazonosságunk szimbóluma, továbbra is fennmarad az útókor számára – összegezte Kovács Imre. Az állófogadás után szakmai egyeztetést tartottak: Szallós Kis Judit egyesületi beszámolója után a 10 éves Székelykapu Programról Süveg Éva beszélt. Őt követte Domokos Levente, aki a szejkefürdői szabadtéri székelykapu múzeum felújításáról szólt, Nagy Attila és Dimén Levente a zetelaki kapumentési programot mutatta be, Borboly Csaba tanácselnök a Hargita megyei Székelykapu Program jövőjét vázolta fel. A szakmai tanácskozás után a Nyirő József Általános Iskola székelykapu témájú rajzpályázatának legjobbjait díjazták.

Nagyálmos Ildikó

Az emlékszoba nem turisztikai látványosság, a kutatást szolgálja                                               Fotó: Nagyálmos Ildikó