Nagy port, vitát kavart Szé­kely­udvarhelyen a Fenntartható Vá­rosfejlesztési Stratégia. A két éve készülő, számos módosításon átesett dokumentáció nem nyerte el a civilek és a szakavatottak tetszését sem. Az önkormányzati testület sem fogadta el. A hivatal „nyilvános közvitát” szervezett. Kevés volt a civil a pályán, de kiderült: a pályázati pénzek lehívásához szükséges dokumentum csupán munkapéldány, a benne foglaltak nincsenek kőbe vésve, irányt mutatnak, de nem kötelezik semmire a mindenkori városvezetést. [caption id="attachment_29342" align="aligncenter" width="1000"] Stratégia Udvarhely fejlesztéséért. Csak formaság?[/caption] Április közepén derült ki, hogy két héttel korábban Székelyudvarhely Pol­gármesteri Hivatala közzétette honlapján Székelyudvarhely 2015–2020-as időszakra vonatkozó Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját, ez a tény viszont nem kapott széles nyilvánosságot. Első körben április 27-ig várták a lakosoktól a véleményeket. Miután többen (önkormányzati képviselők, civilek) felrótták, hogy átláthatatlanul, a közvélemény bevonása nélkül készült a tervezet, a határidőt május 18-ra módosították. Lezárásként erre a napra nyílt közvitát is meghirdettek. Mit mond a megbízott? A tervezetet elkészítő Re­gio­Consult Kft. csapata korábban közleményben hozta nyilvánosságra, hogy már hónapok óta átadták a polgármesteri hivatalnak a stratégiát, és nyomatékosan kérték a megbízót még a tavaly, hogy bonyolítsák le minél hamarabb a közvitát, mert nem szeretnék, ha egy ilyen fontos dokumentum a kampánycsaták részévé válna. Ilyés Szabolcs, a városfejlesztési stratégiát készítő cég ügyvezető igazgatója válaszolt néhány ezzel kapcsolatos kérdésünkre. Elsőként arra kerestünk választ, hogy mi alapján készítették el a stratégiát? – Számos helyről merítettünk, hisz Székelyudvarhely Fejlesztési Stratégiája nem egy „nulla pontból” induló dokumentum – mondta. Elővettük a régit, átnéztük, elemeztük, hogy mi valósult meg belőle, elemeztük hasonló méretű hazai és külföldi városok stratégiáját, az általunk készített településfejlesztési stratégiákat, és ezekből indultunk ki. Egy ilyen jellegű dokumentumnak van egy kerettartalma, léteznek szakmai irányvonalak, ezeket mindig próbáltuk követni. Ugyanakkor az alapkoncepciónk egyértelműen az volt, hogy ez a stratégia ne csak Székelyudvarhelyről szóljon, hanem a cél, hogy Szé­kelyudvarhely mint térségközpont (Udvarhelyszék központja), és mint élhető város jelenjen meg. Számunkra a stratégiai jövőkép kialakításában az játszott szerepet, hogy milyen mintákat tudunk követni ahhoz, hogy egy megtartó erővel bíró, erős, élhető közösségi hely maradjon – azzá váljon Székelyudvarhely, és ezáltal Udvarhelyszék is. – A közzétett dokumentumból kiderül, hogy a város polgármestere a projektmenedzser, Önök pedig nemrég azt írták, hogy egyetlen nyilvános konzultáción sem vett részt a városvezető, és csupán egyszer sikerült egyeztetni vele. Ez hogyan lehetséges? – kérdeztük. – A polgármester mint megrendelő semmiképp nem projektmenedzser a mi csapatunkban. Ő valószínűleg a polgármesteri hivatal részéről töltötte be a „projektmenedzser” szerepet, vagyis ő az, aki átveszi a stratégiát. A RegioConsult csapatában projektmenedzser kollégám mellett közgazdász, mint gazdasági szakértő, szociológus, mint a társadalomtudományi oldal szakértője is dolgozott. A projekt előkészítésébe ugyanakkor számos helyi szakembert bevontunk, környezetvédelem, építészet, gazdaság, kultúra, sport és egyéb területekről. A munkafolyamatban nem tudjuk, hogy a polgármesternek mi volt a szerepe, hiszen a szerződés aláírása után, az elmúlt másfél évben mindössze egyetlenegyszer beszéltünk vele a tervezetről. Azt, hogy a polgármester milyen projektmenedzseri vagy más feladatokat látott el a stratégia elkészítése folyamán, valószínűleg a polgármesteri hivatal részéről tudják megválaszolni – fejtette ki Ilyés Szabolcs. Azt is elmondta, hogy a stratégiát próbálták összhangba hozni a kerékpáros szervezetek elvárásaival, az időközben készülő Mobilitási Tervvel is. – Természetesen minden észrevételt próbálunk beépíteni, amit időben eljuttatnak hozzánk. A kerékpárosokkal kollégáink többször is beszéltek, beépítjük az észrevételeket, a Mobilitási Terv elemeit is megpróbáljuk beépíteni, ezen jelenleg is dolgoznak a kollégáink – mondta a cégvezető. Végül az iránt érdeklődtünk, hogy mennyibe került a stratégia? – A leszerződött díj 12 000 lej + áfa volt. Ennek az összegnek jelentős részét még nem kaptuk meg, elviekben, a stratégia elfogadása után fogjuk az elmaradt összeget kiszámlázni – hangzott a válasz. Válaszok közleményben Egy szűkszavú kommünikét kaptunk válaszul, amelyben a hivatal sajtóirodája kifejti: „a Városfejlesztési Stratégia elkészítése során elég széles réteget szólítottunk meg, a városlakókat kérdőíves felmérés formájában szólítottuk meg. Ezenkívül sor került öt workshop-ra is. A közvélemény-kutatás és munkaülések eredményeként meg­fogalmazódott problémákból alakultak ki a Stratégia célkitűzései, a projektportfólióban foglaltuk össze azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek középtávon a célkitűzések megvalósítását szolgálják. Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának a megrendelője a polgármesteri hivatal, ezért a projektvezető értelemszerűen a város mindenkori polgármestere és annak helyettese. A polgármester és az alpolgármester is nagyon aktívan részt vett a tervezet elkészítésében. Ezenkívül a hivatal munkatársainak eléggé nagy része bekapcsolódott a munkába, ezen belül ki kell emelni a Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság tevékenységét, akik folyamatosan tájékoztatták tevékenységükről a vezetőséget. Eddig három hozzászólás érkezett a Városfejlesztési Stratégiával kapcsolatosan: ezekben a közlekedéssel, kerékpáros közlekedéssel, lakásépítéssel, fiatalok itthon maradásával, gazdaságélénkítő intézkedéssel kapcsolatos vélemények fogalmazódtak meg. Ezeknek elég nagy részét már tartalmazta a dokumentum, jó részük pedig nem a stratégia témája, hanem majd a különböző szakterületeken foganatosítandó tanulmányok és konkrét intézkedések során dolgozzuk fel.” A témához kapcsolódik, hogy az április végi tanácsülésen napirendre tűzték a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiára vonatkozó határozattervezetet, amelyről a szavazást végül elnapolta a testület, megállapodtak abban a tanácsosok, hogy nyílt közvitát szerveznek, és a városvezető szerint 85 százalékban elfogadhatónak, az uniós pályázásra megfelelőnek minősített stratégiát a fórumon elhangzó jobbító javaslatokkal egészítik ki. Nyílt közvita, kevés résztvevővel Bár a városlakóknak hirdette meg a polgármesteri hivatal a városfejlesztési stratégia nyilvános közvitáját, a nyilvánvalóan rosszul megválasztott kora délutáni időpont miatt alig volt érdeklődő civil a volt Stúdió moziban. A fórumon önkormányzati képviselők, városházi alkalmazottak, újságírók ültek, mindössze 35-en. Nekik mutatta be röviden a 280 oldalas dokumentációt az azt elkészítő RegioConsult Kft. képviselője. Elhangzott: a hivatal két évvel ezelőtt, 2014 nyarán bízta meg a céget azzal, hogy Székelyudvarhely közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját elkészítse. Az adatgyűjtés tavaly márciusban befejeződött, és az uniós pályázati pénzek lehívásához elengedhetetlen irat elkészült. Puskás Katalin, a fejlesztési osztály vezetője közölte: a városháza honlapján véleményezésre közzétett stratégiával kapcsolatosan négy írásban megfogalmazott módosító javaslat érkezett, volt, aki tartalmi, volt, aki helyesírási hibákat kifogásolt. – Ez nem egy kőbe vésett dokumentum, körülbelül a tizedik verzió, de ez is tovább bővíthető, kiegészíthető. Hangsúlyozom, hogy a dokumentum és a benne foglaltak irányadók csupán, és a törvény értelmében semmiféle kötelező jellege nincs a mindenkori városvezetésre nézve – hangsúlyozta a cég képviselője. Ezt megerősítette az alpolgármester is, azzal kiegészítve, hogy a stratégia „munkapéldány”, tanácsi határozattal válik véglegessé, és ugyancsak tanácsi határozattal bármikor módosítható. Megismételte: a dokumentum az uniós pályázati pénzek lehívásához szükséges. Szejkefürdői gyógyászati komp­lexum, a Szekler Teker által szorgalmazott kerékpárutak, LED-es közvilágítás, jégcsarnok építése – a stratégia különböző fejezeteivel kapcsolatos kifogásokra, kérdésekre a hivatal és a RegioConsult képviselői válaszoltak, kiemelve azt, hogy a fejlesztési stratégia irányt mutató dokumentum, amely alapul szolgálhat konkrét megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez. A dokumentumot a következő tanácsülésen újra szavazásra bocsátják. Asztalos Ágnes Lázár Emese