Hivatalosan is zöld utat kapott a Tompa László utcai, Kapusi-ház néven elhíresült ingatlan bontása, a munkálattal megbízott cég már dolgozik. A tulajdonos rehabilitációt ígér, nem rombolást. [caption id="attachment_13225" align="aligncenter" width="620"] A Tompa László utca felőli frontot nem bontják le Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] Idén tavasszal került a szé­kely­udvarhelyi városvédők és a média fókuszába a Tompa László utcában, a bíróság épületének szomszédságában levő évszázados, valaha szebb időket látott, de évtizedek óta elhanyagolt állapotban levő, düledező ingatlan. Aggódó civilek A műemléknek nem minősülő, ám műemlékövezetben, a Székelytámadt vártól alig pár száz méterre levő, így védettnek számító romos ingatlanra Balázs Attila, a Civilek az Örökségért Mozgalom alapítója hívta fel a figyelmet. A város értékeit védők, no meg a helyi média tavasszal meghúzta a vészharangot, több ízben cikkeztek az épületről. Bírálták a tulajdonost, a városvezetést, a hivatal urbanisztikai osztályát, amiért, véleményük szerint, szándékosan és a teljes lebontásra rájátszva és összejátszva hagyták/hagyják lepusztulni és lerombolni a város egyik legrégebbi épületét. A civilek, nem alaptalanul, attól tartottak, hogy az ingatlan ugyanarra a sorsra jut, mint korábban az a két, szintén nagyon régi Bethlen Gábor utcai ház: minden civil tiltakozás ellenére lebontják és helyére új, a műemlékzónába nem illő épületet emelnek. Valóban értékrombolás? A Tompa utcai impozáns méretű ház megmentését célzó kisebb civil- és médiahadjárat legfőbb célpontja a leginkább érintett, azaz maga a tulajdonos, az ingatlant 2013 októberében megvásároló Ka­pusi Dénes székelyudvarhelyi vállalkozó volt. Kapusi, aki a város két legsikeresebb magánvállalkozásának, az ABC Impex-nek és a Sep­timia Szabadidőközpontnak is társtulajdonosa, mindeddig nem reagált az ellene a sajtóban nyilvánosan felhozott vádakra. Álláspontját mindössze egyetlen, a polgármesteri hivatal honlapján 2015. május 20-án megjelent, és nagyon szkeptikusan fogadott, Fontos a történelmi városközpont megmentése sajtóközlemény tartalmazza. Valóban értékrombolás történik a Tompa László utcában? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Kapusi Dénest, aki készségesen válaszolt faggatózásunkra az összeesküvés-elméletekkel, vádakkal is fűszerezett ingatlanügyben. Kapusi Dénes és felesége két éve vásárolta meg az ingatlant a tulajdonos Phleps Güntertől, pontosabban annak egyszemélyes kft.-jétől, a Tapimextől. – Födém nélkül vásároltam meg, ezt a 2013. október 24-én keltezett, 3662-es számú közjegyzői adásvételi szerződés tanúsítja – cáfolta azt a sokat emlegetett vádat Kapusi, miszerint ő fedette volna ki az ingatlant. Elmondása szerint átvételkor az épület katasztrofális állapotban volt. Nem volt közművesítve, a lakók óriási mennyiségű szemetet halmoztak fel a pincében: a 25 tonnás kamionok hétszer fordultak, míg elszállították. – Támogattam, hogy az építészeti érték megmaradjon, rehabilitálás volt a cél, nem rombolás – hangsúlyozta értékmentő szándékát a tulajdonos, akinek Tövissi Zsolt műépítészt ajánlották, mint a felújításban, a tervek elkészítésében kompetens szakembert. Marad a frontrész Első körben a statikai, stabilitási vizsgálatokat végezték el. Kiderült, hogy az épület szerkezete menthetetlenül leromlott, alapja instabil. Tövissi megkérdőjelezte ezt az eredményt, ezért Kapusi felkérésére megismételték az állapotfelmérést: az eredmény megegyezett az elsővel. Féléves egyeztetés után kompromisszumos megoldás született: bontani kell, egyedül a Tompa László utca felőli front, a boltozatos kapubejáró marad meg eredeti állapotában, de beágyazva az új épületrészbe. – Az épület frontja minden részletében az eredeti marad – nyomatékosította Kapusi, aki határozottan cáfolta azt a vádat is, miszerint önös érdekei érvényesítésében lepaktált volna a polgármesterrel, a hivatallal. A Kapusi-háznál jelenleg bontanak, az építkezés csak jövő tavasszal kezdődik. A tervezett kereskedelmi udvarból első fázisban egy épület készül majd el, pincével, a földszinten kereskedelmi helyiségekkel, az emeleten pedig bérelhető lakásokkal, irodákkal. – A műemlékvédelmi hivatal elfogadta a látványtervet, ami szigorú, követendő vonal a műszaki tervek elkészítésénél is – biztosított Kapusi, aki azt szeretné, ha az udvarhelyi értékvédő civilek tisztes szándékú vállalkozót és nem értékrombolót látnának benne. [box type="shadow" ]Kapusit a ház története is érdekelte. Utánajárt és kiderítette, hogy az ingatlant valamikor az 1870-es években egy cipész építette. Tőle vásárolta meg 1917-ben a szászsebesi származású, szász nemzetiségű, de Székelyudvarhelyre települt Phleps família. Az ingatlant a kommunizmus beköszöntével államosították, bérlőket költöztettek be. A Phleps család Németországba költözött, legutolsóként, 1987-ben, Phleps Günter kisiparos hagyta el szülőváro- sát, Székelyudvarhelyt. A rendszerváltás után a család visszaigényelte az akkor már nagyon lelakott ingatlant, a sok huzavona után a tulajdonjogot a 80-as években még facipőtalpakat gyártó kisiparos, Phleps Günter szerezte meg. Nagy öröme nem volt az örökségben, mert 10 éves procedúrába telt, míg, a hatóság segítségével, sikerült kiköltöztetnie házából a zömében roma albérlőket.[/box] Lázár Emese