Teljes körű felújításon esett át a székelyszentléleki római katolikus templom. A felújítási munkálatok során 2019-ben a templom északi hajófalának külső oldalán magas művészi színvonalú freskóegyüttesre bukkantak. A 15. századi falképen rendhagyó ábrázolásként a medve alakja is megjelenik. Az úgynevezett Krisztus katonája ábrázolások közé sorolható falképen a Sárkányölő Szent György és a népét megóvó keresztény lovagkirály, Szent László alakja tárul elénk. Míg Szent György itt is sárkánnyal küzd, Szent László alakját rendhagyó módon egy medve elleni küzdelemben ábrázolták. Ez az ábrázolás a falképeken mindeddig ismeretlen volt. – A medvével való küzdelmi jelenet csupán a Képes Krónikában, Nimród alakja mellett és Szmrecsány (Felvidék) templomában volt ismeretes – tudtuk meg Sashalmi-Fekete Tamás történésztől, aki nagyon sokat kutatott a témában. Mint mondta, kezdetben feltételezéseit, hathatós bizonyíték nélkül kritika érte művészettörténészek, falképrestaurátorok részéről egyaránt. Mivel azonban ő nem a hagyományos elvek szerint végzi kutatásait, nagyon nyitott sokrétű képzésének köszönhetően, kitartott elmélete mellett. – Kellett egy olyan széles látókör, rugalmasság és szemléletmód nekem kutatóként, ami feloldotta a beidegződött szemléletet – mondta el Sashalmi-Fekete Tamás történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. [caption id="attachment_156073" align="alignnone" width="2048"] A medvével harcoló lovagkirályt ábrázoló freskó maradványa...[/caption] Amikor előkerült a székelyszentléleki falkép, szembetűnő volt, hogy a székelyderzsi Szent László-legendát ábrázoló falképen lévő király arca megegyezik meg az itteni királyiábrázolás arcával, ebből pedig az következik, hogy ugyanazok a mesterek alkották. Ennek ellenére sokan megkérdőjelezték Szent László kilétét, hiszen mindeddig nem ábrázolták medvével való küzdelemben. Sashalmi-Fekete Tamás véleménye szerint kitartásának köszönhető, hogy sikert ért el, illetve csapatjátékosként segítséget tudott kérni a megfelelő személyektől, ott, ahol szüksége volt rá. Munkájában Magyar Zoltán, a Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa az ELTE-n, illetve kollégája, a Magyarságkutató Intézetben Fehér Bence professzor volt. – Fehér Bence professzor volt az a szakember, aki a középkori latinságból, egy reneszánsz költemény lefordításában segített. Ő hívta fel a figyelmem arra, hogy egy Nagyváradon is megforduló krakkói tudós, Paulus Crosnensis Ruthenus latin nyelvű költeményében, amely Szent Lászlót dicsőíti, négy sorban szó esik a lovagkirály és a nagyváradi medve történetéről – részletezte a kutató. A kettős falképet a készítője fehér keretbe foglalta, kék és vörös háttérszíneket használva, az értelmet és az ösztönvilágot jelképezve ezáltal. A hátteret ugyanakkor fehér, csillagszerű mustrákkal díszítették, akárcsak több erdélyi falképet. A restaurálást követően, miután erőteljesebbé váltak a színek, még inkább megerősítést nyert számára Szent László alakja. – A király arcának elemzése, a lóheremintás korona is mind erre engedték következtetni. A modern technikának köszönhetően megnéztük a freskó lenyomatait, ahol jobban látszanak a bekarcolások, és az álló medve alak is jobban kitűnik – közölte a kutató. A nagyváradi „vérmedve” története Sashalmi-Fekete Tamás elmondta, minden bizonnyal a nagyváradi vérmedve története került a freskóra, ezt örökítették meg. Mint mondta, a Bécsben 1509-ben megjelent reneszánsz költemény sorai bizonyítják a vérmedve történetét. E szerint egy medve rákapott az emberhúsra, rettegésben tartva a váradi jobbágyokat, Szent László pedig megölte a vadat, megszabadítva a veszélytől az embereket. – Bár Szent László hivatalos legendáriumában nem jegyezték fel ezt a medvével való küzdelmet, de a székelyek számára, mint katonanemzet, mégis nagyon fontos lehetett ez a történet, ezt bizonyítják a falképek is – vélekedett Sashalmi- Fekete Tamás. Elmondta, a középkori keresztény szimbolikában a pikkelyes medveábrázoláson sem kell meglepődni, hiszen a középkori bestiáriumokban, vagy Apokalipszis-ábrázolásokban a keverék lényeket – sőt medvét is – gyakran ábrázolták pikkelyekkel, ami a démonszerűséget, az alvilági jelleget sugallja. Bár a középkori keresztény szimbolikában a medve alakjához összetett, sokszor egymásnak ellentmondó, pozitív és negatív eszmerendszert egyaránt kapcsolhatunk, a székelyszentléleki falképen az alsó erőket, a sötétséget jelképezi, amellyel megküzd a lovagkirály. A kutató szerint különleges a falképen az a motívum is, amelynek Nyugat-Európai változatát is megtalálta kódexfestészetben. – A lándzsát, amikor a medvébe döfi, az állat mancsaival körülöleli, mintha csak magába húzná a két mancsával. Egy 1480 körüli német Hóráskönyvben is megtaláltam az ábrázolást, illetve egy angol falikárpiton is ismerünk hasonló vadászjelenet, amelyeken ugyanilyen szárnyas lándzsával ledöfve ábrázolták a medvét. Ez arra enged következtetni, hogy azonos mintákat használhattak a mesterek – mondta a történész. A székelyszentléleki 1419–1420 körül készülhetett, a derzsi falképpel egy időben, a másik kettő viszont későbbi. Erőt sugárzó példaképek A székelyszentléleki freskó a templom északi külső hajófalán található, ami szintén jelentéssel bír a kutató szerint. – Amikor Székelyvásárhely – a mai Marosvásárhely – felől érkeztek a királyi útvonalon Udvarhelyre, ami szintén nagyon fontos központ volt, egy hatalmas Szent László-ábrázolás tárult az utazók elé, mellette a Sárkányölő Szent Györggyel, akik a székely katonanemzet példaképei voltak, belőlük erőt meríthettek, biztatásként szolgálhatott számukra a falfestmény – részletezte a kutató. Hozzátette, nagyon szerencsésnek tartja magát, hogy kapcsolatba kerülhetett és kutathatta a székelyszentléleki freskót, bízik benne, hogy a jövőben majd a váradi medve története is bekerül az ismert látványosságok közé és a tudományos köztudatba. – Azért, mert valami nincsen a klisénkben, nem szabad elzárkóznunk előle, körbe kell járni, kitapogatózni, és az is nagyon fontos, hogy ha valamit nem tudunk, akkor kérjünk segítséget. Multidiszciplinárisan kell kutatni, csapatmunkában, mert ma már annyi mindent kell tudjon egy kutató, hogy ehhez egy ember kevés – nyomatékosította Sashalmi- Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. Ismeretterjesztő projektek A szakember ugyanakkor az olvasók figyelmébe ajánlja a www.szentlaszlo.com weboldalt, amelyet Szent László évében alkotott a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend Egyesület. Itt 33 Szent László-legenda falképtöredékről kaphatnak bővebb információkat az érdeklődők. Jelenetekre bontva lehet kutatni, de a fiatalokat is megszólítanák, éppen ezért számos effekttel is el vannak látva a fotók. – Idén jelenik meg a Magyarságkutató Intézet évkönyvében egy adatbázis, amelyben 70 helyszín kerül ismertetésre. Egy térképet is készítettek Székelyudvarhelyen arról, hogy a különböző falképciklusok milyen arányban vannak és a Kárpát-medencében hol helyezkednek el. Büszkék lehetnek a székelyek, mert nagyon nagy arányban jelennek meg itt Székelyföldön – részletezte Sashalmi- Fekete Tamás. Elmondta, a Magyarságkutató Intézet felügyeli azt a nagy projektet, amely a Szent László zarándokútvonal nevet viseli. A térképre három zarándokútvonal kerül fel, egy néprajzi zarándokútvonal, ami kimondottan Szent Lászlóhoz kötődő népi hagyományokra, legendákra épül, egy művészettörténeti útvonal, amely a freskós templomokat kapcsolja össze, a harmadik pedig a Szent László életútjához kapcsolódó helyszíneket, épített örökséget, objektumokat foglalja magában. – Ez egy hosszú távú projekt, amelynek előkészítése 2019-ben kezdődött és jelenleg is zajlik – mondta Sashalmi- Fekete Tamás.

Hadnagy Éva