Néhány nappal ezelőtt összedőlt a zeteváraljai műemlék vízimalom épületének tetőzete, s bár maga a malomszerkezet nem sérült, fokozottan ki van téve az időjárás szeszélyeinek. [gallery link="file" ids="23910,23909"] „Zetelaka egy nagy gyár-falu, hogy minden ház egy zsendely műhely; a Küküllőn megszámlálhatatlan fűrész metszi a deszkát” – jegyezte fel Orbán Balázs a 19. század közepén lévő településről. De az egykori község megszámlálhatatlanul sok vízi szerkezetéből talán a most összedőlt tetejű, 1854-ben épült malom az egyetlen, amit még Orbán Balázs is láthatott. – Régen vízifűrészek voltak nagyobb számban Ivóban, Sikaszóban és Váralján is – világosított fel Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere. – 33 vízifűrészről is tudunk, ami valamikor a községben működött. A legutolsó, amit tavaly építettünk újra Ivóban, 1959-ben még fungált. Most a községben ez az egyetlen vízifűrész. A polgármester elmondta, hogy az egyre rongálódó, magán­tu­lajdonban lévő zeteváraljai mű­em­lék malomra, amelynek a te­tő­szerkezete néhány nappal ezelőtt összeomlott, már jó néhány éve próbáltak készíteni egy gyors­beavatkozási tervet, hogy legalább az állagát megőrizzék, majd komolyabban felújítsák, csakhogy az ingatlan nem volt telekkönyvezve, ezért a folyamat elhúzódott. Az elmúlt évben végre a telekkönyvezés megtörtént. – Csakhogy közben összedőlt az épület – jegyezte meg az elöljáró. – Ennek ellenére szeretnénk megvásárolni az ingatlant. Úgy gondoljuk, hogy nagyobb biztonságban lenne a műemlék a mi tulajdonunkban, ugyanakkor pályázni is tudnánk a felújítására a vidékfejlesztési programból. A tulajdonossal tárgyalásokat folytatunk, de még nem született megegyezés. Kijártak a Megyei Műemlékvédelmi Felügyelőség szakemberei, felmérték a helyzetet, reméljük, tőlük is kapunk útmutatást. A hivatalos műemlékjegyzék szerint 1854-ben épített lisztelőmalmot az évtizedek során többször javították, és a malomépülethez egy nyárikonyhát is hozzátoldtak. A helybéliek úgy emlékeznek, hogy 1989-ben még őröltek a malomban. A községben, Zetelakán van még egy használaton kívüli lisztelőmalom, viszont az nem műemlék, bár a polgármester szerint annak is van műemlék értéke. Hargita megyében egy évvel ezelőtt még tizenkét vízimalom és ví­zi­fűrész szerepelt a hivatalos műemlékjegyzékben: ebből kettőt-kettőt Gyer­gyóremete, illetve Gyimes­kö­zép­lok községekben tartottak nyil­ván, ezeken kívül Gyer­­gyó­­szent­mik­lóson, Csíkma­da­rason, Csík­szent­mihályon, Csík­­szent­­imrén, Ze­te­váralján, Gyer­­gyó­­új­faluban, Töl­gye­sen, illet­ve Vas­láb községben (He­ve­de­­ren) volt 19. századi műemlék malom. A legutóbbit néhány hónappal ezelőtt engedély nélkül lebontották és elszállították eddig ismeretlen helyre. A maradék tizenegyből jó néhány omladozik. Ennyi maradt Csík-, Gyergyó- és Ud­­var­­hely­­­szék valamikor több százra tehető vízi szerkezeteiből, amelyeknek építői Márton László mo­li­no­ló­gus szerint gyakran az írást is alig ismerték, de tökéletesen elkészítettek egy energia-átalakító vízikereket, egy bütykös tengelyt vagy egy vízemelőt... Daczó Katalin