Szeptemberben zárul az a projekt, amely a homoródszentpáli madárvédelmi terület szépségeire és védelmének fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a térség ökológiai értékén túl jó terep lehetne az ökoturizmusnak is, ennek előfeltétele viszont, hogy a lakosság megértse: e páratlan természeti érték megőrzésre érdemes. A pályázatról dr. Szabó Józsefet, a projekt vezetőjét kérdeztük. [caption id="attachment_11700" align="aligncenter" width="620"] Homoródszentpáli halastavak. Horgászhely, madárparadicsom és látványosság[/caption] – Mi volt a legfontosabb célkitűzés a program során? – A fő cél a madárvédelmi terület egyedi értékének védelme és népszerűsítése. Megismertetni a fiatalsággal, a lakossággal ezt a páratlan madárvilágot. Ha megismerik, talán megszeretik, és inkább odafigyelnek az élővilágra. A környék állattenyésztésre is elsőrangú terület, nagyon jó ökogazdálkodást lehetne itt folytatni, és a természeti turizmus szervesen kapcsolódhatna az itt lakók életéhez. Vendégfogadással foglalkozhatnának és el tudnák adni az itt megtermelt biotermékeket. Röviden: idegenforgalmi vonzerőt jelenthetne ez a hely, és nemcsak a helyiek számára, hanem akár a közeli Székelyudvarhelynek is, mert inkább helyben maradnak a turisták, ha nevezetességeket tudunk felkínálni a környéken. A madárpihenő egyike lehet ezeknek. Ez a pályázat is egy lépés az ökoturizmus fejlesztésének irányába. – Miből állt a tevékenység? – A pályázat során az említett egyesületek szakemberei és önkéntesek vetített képes előadásokat tartottak Szentpálon, Székelyudvarhelyen, Oklándon és Baróton. A Facebook közösségi portálon külön oldallal és élénk aktivitással vagyunk jelen, Víz-les címmel vetélkedőt bonyolítottunk le, hasznos információkat tartalmazó szórólapot nyomtattunk és terjesztünk, webkamerát szereltünk fel, ahol élőben lehet figyelni az élővilágot. Bár néha voltak közvetítési problémák, mégis összesen 4 ezren követték. A vetélkedőbe nemcsak a környékről, hanem még Csíkszeredából is bekapcsolódtak. A nyertesek éppen a múlt csütörtökön fedezhették fel a homoródszentpáli természetvédelmi területet szakavatott vezetők irányításával, és olyan szerencséjük volt, hogy viszonylag ritka madárfajokat is megfigyelhettek, például heringsirályt, barna kányát. – Kellett-e menet közben változtatni a programon? – A határidők kissé csúsztak, leginkább az időjárás miatt. Még a kétnyelvű – magyar, román – tájékoztató, ismertető táblák kihelyezése maradt hátra. – Milyen állapotban van jelenleg a madárvédelmi terület? Milyen veszélyek fenyegetik? – Nagyjából megfelelő a terület állapota, viszont – mivel harmadik éve nagy a szárazság – a mocsaras részek kezdenek visszahúzódni, ezért a parti madaraknak, mint a cankó, partfutó, szalonka egyre csökken az életterük. Fészkelt itt a bíbic is, volt, amikor 20 pár is volt, de most már nem. Veszélyek között előkelő helyen szerepel az emberi gyarlóság. Például a hattyúpárnak évek óta eltűnnek a tojásai, két éve már nem tudnak költeni. Valamiért eltűnik a fészekalja. A pásztoroknál nagyon sok a kutya, rengeteg a kóbor macska is, amelyek szintén nagy veszélyt jelentenek a madárvilágra, de nem csak. Mert például ívás idején a halállományban is kárt tesznek a kutyák. Tiltott a vadászat hosszú évek óta, de ritkán azért előfordul vadorzás is. Éppen a védelem érdekében igyekszünk népszerűsíteni ennek a térségnek az értékeit, szerepét, a szórólapunkon a vonatkozó törvényeket is ismertetjük. – Milyen következtetéseket vontak le a projekt kezdete óta? – A nevelést, tájékoztatást folytatni kell, minden eszközt megragadva, különös figyelmet fordítva a fiatalokra. [box type="shadow" ]Több mint halastó: 210 hektár védett terület, 115 fészkelő faj, a 265 madárfaj Összefogással a homoródszentpáli madárvédelmi terület állapotának megőrzéséért címmel májusban indított projektet a székelyudvarhelyi Otus Egyesület és a homoródszentpáli László Gyula Közművelődési Egyesület, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány és a MOL Románia támogatásával. 210 hektáron, a Nagy-Homoród völgyében, a halastavak és azok szűkebb környezetében élvez különleges védelmet. Nem véletlenül, hiszen a területen 265 madárfajt figyeltek meg. Ez a Romániában előforduló összes madárfajok közel 60 százaléka. Ezért Európa-szerte is ritkaságnak számít az itt élő vagy átvonuló madárállomány. Mint élőhely 115 fajnak nyújt fészkelési lehetőséget. Többféle récét, gémeket, vízicsibéket, nádiposzátát, sárgabillegetőt, számos ragadozót lehet itt látni. A gólyáknak valóságos paradicsoma a környék, idén például 30 fészket számoltak meg Homoródszentpálon, ez is országos unikum. A madárvédelmi területnek a madarakon túl is változatos az élővilága. Több békafajta, mocsári teknős, vízisíkló él itt, megfigyelhető a hermelin, menyét, róka, borz, vidra, néha sakálok is megjelennek, és feltűnt a hód is. A terület közbirtokossági tulajdon, jó részét bérlők használják, illetve gondozzák. A madárvédelmi terület szerves része a Homoródi Dombság Natura 2000 területnek. Jelentős mezőgazdasági, haltenyésztési és természetvédelmi funkciót is betölt. Ambrus László természetvédő, aki önkéntesként tevékenykedett a projektben, elmondta, hogy éppen most készül el a Natura 2000-es terület kezelési terve, most körvonalazódik a teendők sora természetvédelmi szempontból is. Ez a pályázat egy első lépés volt abba az irányba, hogy egyrészt a helyi közösségben tudatosítsák azokat az értékeket, amelyekkel rendelkeznek, és a turistákhoz szólva is sikerült egy kampányt folytatni. „Mert a páratlan madárpopuláció megőrzését csak úgy lehet biztosítani, ha minden érintett fél megismeri az itt előforduló gyakori és ritka fajokat, a terület ökológiai szerepét” – összegzett a természetvédő.[/box] Asztalos Ágnes