Független szakmai jelentést rendelt a székelyudvarhelyi vá­rosvezetés az oktatási hálózat jelenlegi helyzetéről és perspektíváiról. Az adatgyűjtés és kutatás javában zajlik, a tanulmány márciusra várható – tudtuk meg a REGA Egyesület munkatársaitól. A jelentés ismeretében már a városvezetésnél lesz a labda: dönteniük kell, hogy tud-e válaszolni az iskolarendszer a jelenlegi igényekre, segíti a város fejlődését, a szakemberképzést és a fiatalok itthonmaradását, vagy átalakításra van szükség. [caption id="attachment_43656" align="aligncenter" width="1000"] Nagy múltú iskolák. Milyen lesz a jövőjük? Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] Több ízben is hangoztatta a városvezetés az elmúlt időszakban, hogy prioritásnak tekinti egy városfejlesztési koncepció összeállítását. Számos területen lendült be a munka, és első helyen szerepel az oktatás jövőjének kérdése. Több ízben szerveztek kerekasztal-beszélgetéseket iskolaigazgatókkal, a tanfelügyelőség képviselőivel az iskolahálózat, az elérhető szakirányok esetleges átalakításáról, a változó igényekhez való közelítés fontosságáról. Ekkor pattant ki a Benedek Elek Líceum körüli botrány is (amit lapunk is megírt), miszerint elméleti osztályok megszüntetésével orvosolnák a szakoktatás problémáit. Végül, konkrét információk és adatok hiányában a jövő tanévre vonatkozóan egy viszonylag csekély, mindössze a napköziket érintő változtatást jelentettek be az év elején, és azt, hogy külső szakmai csoportot bíztak meg egy tanulmány elkészítésével, amelynek alapján a jövőben megalapozott döntések hozhatók az oktatási hálózat átszervezésről. Átfogó helyzetelemzés és előremutató javaslat A jelentést a REGA Egyesület készíti, amely 2016-ban alakult azzal a céllal, hogy különböző projektekkel segítse Székelyföld fejlődését. – A középiskolai hálózatot három tényező determinálja: az iskolák kapacitása, a gyereklétszám és a preferanciák. Ezek megvizsgálásával megpróbálunk egy pillanatképet, de ugyanakkor egy perspektivikus képet is kialakítani – mondta dr. Geréb László közgazdász, az egyesület elnöke. Tájékoztatott arról, hogy a kutatás folyamatban van, amelynek során adatlapokkal mérik fel a székelyudvarhelyi iskolák adottságait, lehetőségeit, infrastruktúráját, az oktatói kapacitást, a tanfelügyelőségtől kikérték 0–12 osztályig a gyermeklétszámot, továbbá kérdőíves módszerrel mérik a nyolcadikos diákok és szüleik iskolaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos elképzeléseit. Minden székelyudvarhelyi iskolából egyosztálynyi tanulót és szüleiket kérdezik meg, de a környékbeli, vidéki általános iskolákból is várnak kitöltött kérdőíveket (előreláthatóan 400-400 dokumentum érkezik be). – A vállalkozói preferenciák begyűjtésében az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) a partnerünk. Legalább 300 kérdőívet töltetnek ki a térségben a vállalkozókkal, hogy kiderüljön, szeretnének-e bővíteni, ha igen, milyen irányba, milyen humántőkére van szükségük, milyen munkaerő hiányzik a piacról, stb. Néhány előadást is rendeznek számukra, többek között arról, hogy miért fontos az oktatási hálózat jobbításán gondolkodniuk – közölte Geréb. A perspektívákat is megpróbálják körvonalazni, ezért fókuszcsoportos megbeszélésre hívták az iskolai tanácsadó tanárokat, akik többek között a pályaorientációs munkájuk, a pályaválasztási tanácsadás során szerzett tapasztalataikat osztották meg a kutatás vezetőivel. Majd városfejlesztési szakemberekkel ülnek le, hogy minél több adat birtokában vázolhassanak fel egy munkaerőpiaci jövőképet. – Tegyük fel, kiderül, hogy minden gyerek űrhajós akar lenni, a szülők pedig azt szeretnék, hogy menedzserek legyenek, a vállalkozók pedig villanyszerelőket akarnak. De a városnak is kell legyen egy elképzelése az oktatás irányvonaláról – fogalmazott Geréb László. Ezért a felsoroltak elemzése, illetve a város oktatáspolitikai elképzeléseit figyelembe véve a REGA Egyesület tanulmánya egy javaslatcsomagot is tartalmazni fog a város jövőjét, fejlődését szem előtt tartó, és azt segítő oktatási hálózatára, illetve annak szerkezeti felépítésére, még konkrétabban: az elméleti, vokacionális, szakközépiskolai és szakiskolai osztályok számára, illetve a szakirányokra. – A jelentés alapján el lehet majd indítani a megfelelő intézkedéseket, ha a városvezetés, az önkormányzat úgy véli, hogy az eredmények indokolják, hogy belenyúljanak a meglévő rendszerbe, átalakítsák az iskolai hálózatot. És nem a változtatásért önmagáért kell tenni valamit, hanem azért, mert valamilyen igény van rá, valamilyen racionális oka van ennek. Azt reméljük, hogy a tanulmány adatokat, konkrét információkat nyújt ahhoz, hogy a változtatást miért, milyen céllal és hogyan kell elindítani – fejtette ki az egyesületi elnök. Ha találkoznak az igények… A szülőknek eljuttatott kérdőívek többek között arra keresik a választ, hogy milyen szempon­tok szerint választanak iskolát és szakot a gyereküknek, szerintük mennyire tudják a tanintézmények, hogy a gyerekeknek mire van szükségük, mit gondolnak a város iskoláiról, oktatási rendszeréről, a szakiskoláról stb. A tanulóktól megkérdezik, kinek a véleménye számít leginkább az iskolaválasztásnál, mit tartanak a legfontosabbnak ahhoz, hogy sikeresek legyenek, milyen feltételek mellett választanák a szakiskolai oktatást – ismertette a kérdőíveket Pálfi Kinga pszichológus, a REGA Egyesület alelnöke. – Komoly jelzés lehet például, hogy elég sok diák Csíkszeredába készül középiskolába – ismertetett egy részletet a már beérkezett kérdőívek elemzéséből. A Benedek Elek Líceum ügyében kirobbant botrány is indokolttá tette, hogy rákérdezzenek a szülőknél: mit tennének, ha a gyerek nem jutna be a kiválasztott elméleti osztályba – mondta a szakember, majd hozzátette: éppen azért kíváncsiak a válaszokra, mert nem gondolják, hogy egy elméleti osztály megszüntetése önmagában megoldás lenne a szakoktatás iránti érdeklődés fellendítésében. Pálfi Kinga még kiemelte, hogy az iskolaigazgatók, tanárok nyitottan álltak a felkéréshez, sőt arra kérték a gyerekeket is, hogy úgy figyeljenek a kérdőív kitöltése során, hogy az ő jövőjükről van szó. Nagy pozitívumnak tartja, hogy elindult egyfajta együttműködés, együtt gondolkodás minden érintett területen. – Bár tudjuk azt is, hogy a vállalkozóknak jól képzett munkaerőre van szükségük, de nem az van, hogy mi eldöntöttük, hogy mit fogunk csinálni, és most a számokat keressük, hogy elképzelésünket alátámasszuk, hanem politikai irányvonaltól és egyebektől függetlenül tudunk mutatni egy képet, és objektív, szakmai alapokon nyugvó jelentést készítünk az iskolahálózat helyzetéről – hangsúlyozta Pálfi Kinga a tanulmány célja kapcsán. Geréb László még hozzátette, hogy a fő cél a város fejlődése, és ennek a fejlődésnek egyik része a lakosság megtartása, másrészt az itteni humántőke minősége. – Ne a munkanélküliség irányába menjünk el, hanem mindenki találjon szakmát, amelyben jól érzi magát és jól tud keresni. Tehát ha olyan oktatásszerkezetet alakítunk ki, amely megfelel a lakosság elvárásainak, de a vállalkozók igényeire is válaszol, akkor remélhető, hogy az emberek nem mennek el – fogalmazott a REGA Egyesület elnöke. A kutatás stratégiáját, az alkalmazott kérdőíveket az érdeklődők az egyesület honlapján, a www.regaprojekt.ro oldalon tanulmányozhatják.