enyhe havazás
borús égbolt
Könyvbemutató nagyszínpadon
Elkészült az udvarhelyszéki gyógyászat történetét bemutató munka. A helytörténeti jelleggel is bíró krónikát dr. Mátyus András nyugalmazott fül-orr-gégész főorvos több mint egy évtizednyi elmélyült kutatómunka után írta meg. A kétkötetes alkotást telt ház előtt mutatták be pénteken délután a székelyudvarhelyi Művelődési Ház nagytermében.
[caption id="attachment_49094" align="aligncenter" width="1000"]
Dr. Mátyus András, az udvarhelyszéki gyógyászat krónikása. Történelmet írt Fotó: Bálint Károly[/caption]
Elkészült a mű – jelentette ki Gálfi Árpád polgármester köszöntőbeszédében a könyv kiadását támogató Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, a Városi Kórház, valamint a Pro ORL Egyesület által szervezett könyvbemutatón. Dr. Mátyus András nyugalmazott főorvos 14 éves kutatómunka után vetette papírra a hiánypótló alkotást, majd P. Buzogány Árpád olvasószerkesztő, dr. Szentannai Dénes szaklektor, majd Mihály János történész, az NSKI kutatási referense járult hozzá, hogy igényes, átfogó és alapos krónika szülessen, amelynek helytörténeti és gyógyászattörténeti jelentősége megkérdőjelezhetetlen, és alapul szolgálhat további kutatásokhoz. Az alkotó segítőtársai kiemelték, hogy a nagyszabású munka kisebb fejezeteiből is születhetnének akár doktori dolgozatok.
A mintegy 1500 oldalas mű több száz orvos, egészségügyi dolgozó életrajzi adatait tartalmazza, gyógyszerész- és orvosdinasztiákat mutat be, beszél a kezdetekről, a hőskorról, a régi idők nehézségeiről, a gyógyítók emberségéről. Az első kötet az Udvarhelyszék közegészségügye alcímet viseli, és átfogó képet nyújt a térség, Keresztúr-vidék, Erdővidék, Szentegyháza gyógyászatának alakulásáról, egyebek mellett a munkáskórházak, szülészetek alapításáról, a fogászati ellátásról, továbbá statisztikai, népesedési adatokat is közöl. Székelyudvarhelyről szól a második kötet, amely az első ispotálytól az egészségügyi technikum létrehozásáig, az új kórházig öleli fel a város gyógyászattörténetét, majd érinti az emigráció kérdését is, és külön fejezetben foglalkozik a orvoslás és népi kultúra összefonódásával, a kuruzslók, javasasszonyok tevékenységével, a népi gyógyászattal.
Dr. Mátyus András 86 éves. A nyugalmazott főorvos élete maga is történelem és regény: Kibéden született, Marosvásárhelyen végezte az egyetemet, úgymond kulákgyerekként egyre nehezebb körülmények között. Oklevele kézhezvétele után Székelyudvarhelyre került, ahol az akkori kórházigazgatóval pénzfeldobással döntötték el, hogy a fertőző osztályon vagy a sebészeten kezdi el a munkát. Ahhoz, hogy szakosodhasson, elment körorvosnak Varságra, majd fül-orr-gégész szakorvosként létrehozta Udvarhelyen az önálló ORL osztályt, ahol modern műtéti technikákat is alkalmaztak. Később kinevezték az egészségügyi technikum élére, majd 1974-ben a városi kórház igazgatója lett. Az ő vezetése alatt épült fel a 430 ágyas, az akkori kor követelményeihez képest modern ún. új kórház, amelyet 1982-ben adtak át. 45 év munka, 26 év igazgatás után érkezett el a nyugalomba vonulás ideje, amely már az elmélyült kutatómunkának kedvezett.
Megható pillanata volt a könyvbemutatónak, amikor az idős orvos, az alkotó és kutató is felment a színpadra. Életművére büszke lehet a nagy előd, Kibédi Mátyus István, Marosszék első orvostudósa és enciklopédikusa – mondta valaki az eseményen. A közönség állva tapsolta meg Mátyus doktort, majd virágcsokrokkal, gratulációkkal halmozták el.
A kétkötetes, ezüstszínű művet a helyszínen is megvásárolhatták az érdeklődők, a könyvbemutató állófogadással ért véget.
[box type="shadow" ]Hogy lehet ilyen gazdag múltra jövőt építeni? A kérdést Szász Jenő, az NSKI elnöke tette fel és válaszolta is meg, amikor az eseményen bemutatta a Székelyföld Egészségügye, illetve a Székelyudvarhelyi Integrált Aktív Kórház című megvalósíthatósági előtanulmányokat. Az első az NSKI rendelésére készült döntéselőkészítő munka, objektíven mutatja be, hogy milyen képet mutat a térség egészségügye. A második esetében statisztikai adatokkal is alátámasztotta Szász, hogy miért éppen Székelyudvarhelyre álmodták meg egy olyan modern sürgősségi kórház alapítását, amely korszerű módon léphetne fel a kardiovaszkuláris betegségek kezelésében, élen járna az onkológiában és a traumatológiában. Még az is kiderül a tanulmányból, hogy a 400 ágyas kórház felépítése mintegy 35-40 milliárd forintba kerülne. A két vaskos tanulmánykötetet a könyvbemutató végén ingyen elvihette bárki.[/box]
Asztalos Ágnes
Dr. Mátyus András, az udvarhelyszéki gyógyászat krónikása. Történelmet írt Fotó: Bálint Károly[/caption]
Elkészült a mű – jelentette ki Gálfi Árpád polgármester köszöntőbeszédében a könyv kiadását támogató Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, a Városi Kórház, valamint a Pro ORL Egyesület által szervezett könyvbemutatón. Dr. Mátyus András nyugalmazott főorvos 14 éves kutatómunka után vetette papírra a hiánypótló alkotást, majd P. Buzogány Árpád olvasószerkesztő, dr. Szentannai Dénes szaklektor, majd Mihály János történész, az NSKI kutatási referense járult hozzá, hogy igényes, átfogó és alapos krónika szülessen, amelynek helytörténeti és gyógyászattörténeti jelentősége megkérdőjelezhetetlen, és alapul szolgálhat további kutatásokhoz. Az alkotó segítőtársai kiemelték, hogy a nagyszabású munka kisebb fejezeteiből is születhetnének akár doktori dolgozatok.
A mintegy 1500 oldalas mű több száz orvos, egészségügyi dolgozó életrajzi adatait tartalmazza, gyógyszerész- és orvosdinasztiákat mutat be, beszél a kezdetekről, a hőskorról, a régi idők nehézségeiről, a gyógyítók emberségéről. Az első kötet az Udvarhelyszék közegészségügye alcímet viseli, és átfogó képet nyújt a térség, Keresztúr-vidék, Erdővidék, Szentegyháza gyógyászatának alakulásáról, egyebek mellett a munkáskórházak, szülészetek alapításáról, a fogászati ellátásról, továbbá statisztikai, népesedési adatokat is közöl. Székelyudvarhelyről szól a második kötet, amely az első ispotálytól az egészségügyi technikum létrehozásáig, az új kórházig öleli fel a város gyógyászattörténetét, majd érinti az emigráció kérdését is, és külön fejezetben foglalkozik a orvoslás és népi kultúra összefonódásával, a kuruzslók, javasasszonyok tevékenységével, a népi gyógyászattal.
Dr. Mátyus András 86 éves. A nyugalmazott főorvos élete maga is történelem és regény: Kibéden született, Marosvásárhelyen végezte az egyetemet, úgymond kulákgyerekként egyre nehezebb körülmények között. Oklevele kézhezvétele után Székelyudvarhelyre került, ahol az akkori kórházigazgatóval pénzfeldobással döntötték el, hogy a fertőző osztályon vagy a sebészeten kezdi el a munkát. Ahhoz, hogy szakosodhasson, elment körorvosnak Varságra, majd fül-orr-gégész szakorvosként létrehozta Udvarhelyen az önálló ORL osztályt, ahol modern műtéti technikákat is alkalmaztak. Később kinevezték az egészségügyi technikum élére, majd 1974-ben a városi kórház igazgatója lett. Az ő vezetése alatt épült fel a 430 ágyas, az akkori kor követelményeihez képest modern ún. új kórház, amelyet 1982-ben adtak át. 45 év munka, 26 év igazgatás után érkezett el a nyugalomba vonulás ideje, amely már az elmélyült kutatómunkának kedvezett.
Megható pillanata volt a könyvbemutatónak, amikor az idős orvos, az alkotó és kutató is felment a színpadra. Életművére büszke lehet a nagy előd, Kibédi Mátyus István, Marosszék első orvostudósa és enciklopédikusa – mondta valaki az eseményen. A közönség állva tapsolta meg Mátyus doktort, majd virágcsokrokkal, gratulációkkal halmozták el.
A kétkötetes, ezüstszínű művet a helyszínen is megvásárolhatták az érdeklődők, a könyvbemutató állófogadással ért véget.
[box type="shadow" ]Hogy lehet ilyen gazdag múltra jövőt építeni? A kérdést Szász Jenő, az NSKI elnöke tette fel és válaszolta is meg, amikor az eseményen bemutatta a Székelyföld Egészségügye, illetve a Székelyudvarhelyi Integrált Aktív Kórház című megvalósíthatósági előtanulmányokat. Az első az NSKI rendelésére készült döntéselőkészítő munka, objektíven mutatja be, hogy milyen képet mutat a térség egészségügye. A második esetében statisztikai adatokkal is alátámasztotta Szász, hogy miért éppen Székelyudvarhelyre álmodták meg egy olyan modern sürgősségi kórház alapítását, amely korszerű módon léphetne fel a kardiovaszkuláris betegségek kezelésében, élen járna az onkológiában és a traumatológiában. Még az is kiderül a tanulmányból, hogy a 400 ágyas kórház felépítése mintegy 35-40 milliárd forintba kerülne. A két vaskos tanulmánykötetet a könyvbemutató végén ingyen elvihette bárki.[/box]
Asztalos Ágnes
.jpg)
