Az élet értelmességébe vetett hit és a tinédzserek egészséghez való viszonyulása, adott esetben egészségkárosító megnyilvánulásaik sokak számára jelentenek érdekes vagy inkább fontos témát. Szülők, pedagógusok, diákok vettek részt tegnapelőtt délután a Pszinkron előadássorozat második kiadásán, ahol ez a téma szerepelt terítéken. Sok konkrétumot nem tudtunk meg az előadótól, de annyit mindenképpen, hogy a serdülőkor az egészségmagatartás szempontjából (is) kiemelt szakasz. [caption id="attachment_14979" align="aligncenter" width="516"] Brassai László és Dósa Zoltán. Van értelme az élet értelmességének[/caption] A Kovászna megyei nevelési tanácsadói központnál a 90-es évek eleje óta vizsgálják a fiatalok egészségmagatartását, vagyis azt, hogy miként kapcsolódik az élet értelmességébe vetett hit adott esetben a különböző pszichoaktív szerek használatához, az egészséges életmódhoz – derült ki az előadás felvezetőjéből. Brassai László pszichológust, a központ vezetőjét kutatásairól dr. Dósa Zoltán pszichológus, egyetemi docens, a tudománynépszerűsítő estek szervezője kérdezte. Ha látnak benne értelmet, védettebbek A témát az előadó a háromszéki és szélesebb körben az erdélyi fiatalok körében kérdőívek alkalmazásával kutatta. A következő eredményre jutott: e szerint a vallásosság, a spiritualitás pozitívan befolyásolja a fiatalok egészségmagatartását, az alkoholhoz, drogokhoz, aktív mozgáshoz, egészséges táplálkozáshoz való viszonyulásukat. Kibontva a témát az derült ki, hogy azok a fiatalok, akik templomba járnak, közük van a vallásos élethez vagy egyáltalán érdeklődnek a spiritualitás iránt, értelmesebbnek látják életüket és kortársaikhoz képest védettebbek az egészségüket negatívan befolyásoló tényezőkkel szemben. A másik oldalról közelítve a kérdést: sokkal inkább veszélyeztetettebbek azok a fiatalok, akik értelmetlennek látják az életet – jelentette ki a meghívott szakember. Az élet értelmessége Brassai László szerint nem azonos a boldogsággal, elégedettséggel, inkább valamiféle pszichológiai „jól-létet” jelent. A kísérletezés nem deviancia Elhangzott az is, hogy serdülőkorban a felnőttes magatartásformák, új dolgok kipróbálása nem feltétlenül jelenti egy deviáns karrier kezdetét, idővel „kiegyenesedik a görbe éjszaka”. Sőt – mint mondta a pszichológus – vannak kutatások, amelyek azt mutatják, hogy az „önmegtartóztatóbb” fiatalok, akik megvonják maguktól az új dolgok kipróbálását, kevésbé életrevaló felnőttek lesznek. Felvetődött a kérdés: hogyan viszonyuljon a szülő a serdülőkorú gyermekéhez? Brassai szerint legyen a szülő számára is fontos a gyerekével való kapcsolat, de egyébként – mint fogalmazott – minden gyermek és minden helyzet más. Hozzátette: a szülő legyen szülője a gyermekének, és ne a barátja. Azt is elmondta, hogy a rendezetlen családi élet mély nyomot hagy a serdülő lelkivilágában, néha annyira mélyet, hogy azon már nem igazán lehet túllépni. Hatékony modellkövetés Kitágult a világ, mintha több veszélyeztető tényező érné a mai fiatalokat – hangzott el az előadáson. Brassai László úgy véli, a lehetőségek tárháza is tágult, nemcsak a veszélyeké, és a fiatalok általában feltalálják magukat. A felnőttek, a szülők, pedagógusok, az iskola és egyéb intézmények pedig azt az elvet kellene szem előtt tartsák, hogy hatékonyabb a modellkövetés, mint a beszéd, a prédikáció. Tehát a fiatalok számára jó példákat kellene mutatni, olyan lehetőségeket, amelyek megerősítik az élet értelmességébe vetett hitet, és így pozitív irányba vinni el az egészséghez való viszonyulásukat is. Kreatív, innovatív módon kellene támogatni a fiatalokat abban, hogy feltalálják magukat ebben a munkanélküliséggel sújtott világban – mondta az előadás végén Brassai László. A Magyar Tudomány Napjára ráhangolóként szervezett Pszinkron3 utolsó előadása november 3-án lesz, akkor Mondd meg, hogy eszel, és megmondom ki vagy mottóval Krizbai Tímea klinikai pszichológussal, táplálkozási szakértővel beszélget Dósa Zoltán. Asztalos Ágnes