Kiállítás népzenével: Reális absztrakt Pál Emil festményein
Művészetpártolók, művészek, barátok társaságában nyitották meg Pál Emil festészeti kiállítását a máréfalvi Pál Galériában. A zsúfolásig megtelt termekben P. Buzogány Árpád méltatta a művész munkáit, majd a Keleti Szél Szabadcsapat udvarhelyszéki muzsikából adott ízelítőt.
A művész és méltatója Fotó: Nagyálmos Ildikó
Arról beszélt a szépszámú közönségnek P. Buzogány Árpád, hogy korunkban az alkotó nem a világtól elvonulva él és dolgozik, hanem tudunk róla, munkájának eredményét követhetjük és a képzőművészeti alkotásokat nem csupán eredetiben láthatjuk: a tömegkommunikációs eszközök révén arról is értesülhetünk, akár naprakészen, mi új született. Azonban a hagyományos közzétételt mégis a kiállítás adja, hisz ez biztosítja a közvetlen élményt. Látjuk magát az alkotót és munkáit, akár kérdéseket is tehetünk fel neki. Ez a szervezett forma lehetővé teszi ugyanakkor azt is, hogy az új alkotások megszemlélése, az azokról való gondolkodás, a befogadás folyamata ne elszigetelt legyen az egyén számára, hanem közösségi élmény is. Amint megtudtuk, az alkotások legtöbbje az utóbbi hónapokban jött létre, a kiállítás címe, az Újraszületés a maga szokatlanságával jelzi, hogy az alkotó meg az alkotási folyamat vonatkozásában is valami újról, eddig nem létezőről van szó. A több termet megtöltő kiállítási anyagot Pál Emil a reális absztrakt megnevezéssel illette. A technikát tekintve közös, hogy akrillal készültek a képek. Egy részük a szűkebb vagy tágabb környezetünkből ismert látványt nyújtja: házakat, utcarészletet, hegyeket, erdőket, sziklákat vagy vizeket, megfelelve a képzőművészeti alkotásoktól elvárt feladatnak, hogy azok valamit ábrázoljanak. – A csendéletek, tájképek az alkotói fantáziának aránylag kis teret engednek, meg kell felelniük annak az elvárásnak, hogy a látható, megtapintható valóságtól nagyon kis mértékben térhetnek el. Azonban itt is szerepe van az alkotó sajátos látásmódjának. Az absztrakt kategóriába tartozó képek a tapasztalati valóságtól eltérő ábrázolások. Az alkotó belső gondolatainak, érzéseinek látomásszerű kivetítései. Az Újraszületéssel megnevezett tárlat új formákat és új témákat mutat nekünk. A cím azonban inkább az alkotóban végbement folyamatokra utal vissza, egyben új szemléletet jelez, illetve technikában a háromdimenziós hatásra való törekvést – fogalmazott P. Buzogány Árpád. A tárlatnyitót követően a tizenhét éve alakult Keleti Szél Szabadcsapat– Ráduly Zoltán, Kóré Mózes, Kóré Géza, Antal Tibor, Köllő Gergely és Pál Emil – muzsikájából kaphattak ízelítőt a vendégek. Az elmúlt közel két évtizedben a zenekar a környékbeli eseményeken több alkalommal is szerepelt, a lemezük anyagát három éve rögzítették, amelyen udvarhelyszéki népzenét játszanak. Végezetül a jelenlévők megemlékeztek két udvarhelyi alkotóról, akik már nincsenek közöttünk: Karácsony Ernő festőről és Bencze László, közismert nevén Berta grafikusról, festőről, akikhez Pál Emilt jó ismeretség és baráti kapcsolat fűzte. – Így kívánjuk a megállíthatatlanul pergő időt mégis megállítani kis időre, ezzel emléket állítani nekik mint alkotóknak, akik Székelyudvarhelyhez kötődtek, illetve Karácsony Ernő Máréfalván is alkotott, a Pál család vendégszeretetét élvezve – zárta az eseményt P. Buzogány Árpád.Nagyálmos Ildikó