Kányádi Sándor vs. Nyirő József?
Közel egy éve indították el a városi könyvtár névadási folyamatát, a tegnap pedig eldőlt: Nyirő József nevét veszi fel a kulturális intézmény. Pedig elhangzott az a javaslat is, hogy inkább Kányádi Sándor nevét válassza a téka, vagy halasszák még el egy rövid időre a döntést, végül mégis a „székely apostol” győzött.
[caption id="attachment_84952" align="aligncenter" width="1000"] A székely apostol és vitatott személyiség esete a városi könyvtárral. ElneveztetettFotó: Lőrincz Csaba/Városháza[/caption]
Hosszú volt a beterjesztett határozattervezetek listája a tegnapi önkormányzati ülésen, szavaztak az adóengedményekről, különböző adminisztratív, szociális és tulajdonjogi kérdésekről is. Névre szóló szavazással, 16 igennel, két tartózkodással (Arros Orsolya és Ványolós István RMDSZ-es tanácsosok nem voksoltak) eldöntötte a testület, hogy a székelyudvarhelyi könyvtár Nyirő József nevét veszi fel.
Múltba néz, de előre tekint
Tavaly, a március 15-i ünnepi tanácsülésen döntött a testület a névadási folyamat elindításáról. Időközben a megyei névadó bizottság negatívan véleményezte a kezdeményezést, de mint a tegnapi tanácsülésen Venczel Attila jegyző kifejtette, állásfoglalásuk csak konzultatív jellegű. A határozattervezetet az MPP–EMNP koalíció terjesztette elő, Orbán Árpád alpolgármester azt mondta, hogy az író személye, irodalmi munkássága, az, hogy ő az erdélyi ember krónikása, a székely apostol, elégséges magyarázat arra, hogy a könyvtár Nyirő József nevét viselje, ezáltal felhívja rá az utókor figyelmét is. Derzsi László RMDSZ-es frakcióvezető viszont azt kérte, ne nevezzen el a testület egy intézményt annak hozzájárulása nélkül, majd felhívta a figyelmet, jó lenne, ha egy szakmai grémium véleményét is figyelembe vennék. Ezért a döntés elhalasztásáért folyamodott kollégáihoz. Arros Orsolya módosító javaslatként fogalmazta meg, hogy a könyvtár inkább Kányádi Sándor nevét vegye fel. Több hozzászólás, hosszas vita keletkezett, végül Orbán Balázs MPP-s tanácsos kijelentette: van döntés, amit az önkormányzatnak kell meghoznia, ugyanakkor neki kell az irányt is megjelölnie. Múltba néző, de előre mutató döntésnek nevezte a „könyvtárkeresztelőt”. Elhangzott még a tegnapi ülésen, hogy természetesen Kányádi Sándor előtt is tisztelegni kíván a város, a képviselők tegyenek javaslatot, hogy miként állítsanak emléket a nemrég elhunyt irodalmi nagyságnak.
Civil szervezetek támogatása
Több civil szervezet, alapítvány és közhasznú intézmény adókedvezményre vonatkozó kérését is jóváhagyta tegnap az önkormányzati testület. Terület- és épületadó alóli mentességet jelent ez a legtöbb esetben, a kedvezményezettek között van többek között a Caritas, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a városi könyvtár épületének tulajdonosa, a Civitas Alapítvány, a Hargita Business Center inkubátorház. Az elengedett adók összege meghaladja a 160 000 lejt. Egy székelyudvarhelyi magáncég 30 százalékos adókedvezményben részesült a hivatal de minimis támogatási programjának keretében, amit a 200 ezer euró feletti beruházást eszközlő, munkahelyeket teremtő cégek igényelhetnek ingatlanvásárlás vagy -építés esetén. Jelentős, a törvény által megengedett legmagasabb, 95 százalékos kedvezményben részesülnek a hibridautó-tulajdonosok is, 17 kérést hagyott jóvá a testület, összesen 16 758 lej értékben.
Öt tömbházat szigetelnek
Az ülés megkezdése előtt közölte a jó hírt Gálfi Árpád polgármester: újabb két nyertes pályázata van a hivatalnak. Szerdán Gyulafehérváron két, vissza nem térítendő támogatási szerződést írt alá a városvezető, egy közel 12 millió lejes pályázatnak köszönhetően teljesen felújítják a Bányai János Szakközépiskola valamennyi épületét, és tömbházszigetelésre is sikerült 1,3 millió lejt elnyerni. Ez utóbbi projektben öt tömbház, a Mihai Eminescu utca 2A és 2B, a Függetlenség út 10. szám alatti, valamint az Építők 1–3. szám alatti lakótömbök korszerűsítése kezdődhet el hamarosan.
Szőcs Endrét, a városi könyvtár igazgatóját nem hívták meg a tegnapi tanácsülésre. Megkeresésünkre mindössze annyit mondott, a névadás nem az ő tiszte, de nem is az ő felelőssége. A továbbiakban nem kívánta kommentálni az önkormányzati testület határozatát, viszont a tavaly márciusi elvi döntés után közzétett Facebook-bejegyzésében a széles körű konzultációt hiányolta ebben az ügyben. Ugyancsak a tavalyi döntés után az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet is a névadás kapcsán közleményt adott ki, amelyben elismeri, hogy Nyirő kiváló író és befolyásos erdélyi magyar értelmiségi volt, de felhívja a figyelmet, hogy a második világháború alatt tagja volt a Magyar Országgyűlésnek, és megalapította a Magyar Erő című szélsőséges lapot, amely számos ultranacionalista, antiszemita írást közölt.
Asztalos Ágnes