Egy szakács és egy néprajzkutató vezette be őket a hagyományos magyar étkezési szokásokba, majd közös főzéssel koronázták meg a rendhagyó programot.

Két osztály leendő szakácsai és pincérei, tanárok, valamint további érdeklődők vettek részt tegnap az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács gasztronómiai eseményén. Az Öröklött gasztronómia elnevezésű program célja, hogy a szakirányú oktatásban részt vevő középiskolás diákokat megismertesse olyan helyi ételekkel és ízekkel, amelyek elkezdtek kikopni a köztudatból. A kezdeményezés nem véletlen, hiszen a Visit Harghita az idei évet a gasztronómia évének nyilvánította.
Mint elhangzott a rendezvényen, a helyi konyhaművészet turisztikai potenciál, rengeteg lehetőséget rejt. A világjárvány olyan mértékben átalakította a vendéglátást és a helyi gasztronómiai pontokat, hogy napjaink egyik legfontosabb témájává vált az ételek népszerűsítése, valamint a vendéglátó tevékenységek felkarolása.
A gasztronómia évében megszervezett, középiskolásoknak szánt program rámutat a helyi gasz­tro­nó­miában rejlő lehetőségekre. Ezzel együtt részletes tájékoztatót nyújt a fiataloknak a gasztropontokról és a helyi hagyományos ételkülönlegességekről. A megyében jelenleg három lakásétterem működik – Bélborban, Büdösfürdőn és Kissolymoson. Ezek fejlesztik a hagyományos főzőkultúrát, a saját értékeinket, s közben nem engedik, hogy kizárólag az aktuális divat diktálja a konyhaművészetet.
– Kellenek az újítások, de az alapízeink maradjanak hagyományosak – hangzott el a rendhagyó bemutatón.

Étel, ital, turizmus

A gasztronómiai eseményt Tornai Szilárd, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke Dávid Endrével, a szervezet elnökségi tagjával együtt nyitotta meg tegnap a Kós Károly Szakközépiskolában.
– Egyre több érdekes íz és aroma bukkan fel a helyi gasztronómiában. Ezek jórészt olyan receptek, amelyeket régen a nagymamák előszeretettel készítettek el, de ma már alig ismerjük őket, vagy csak a gyerekkori emlékeinkben bukkannak fel – mondta a szervezet elnöke.
Az elődöktől örökölt tudást rendhagyó programba csomagolva vitték a középiskolások elé. A projekt hosszú távú eredményeként a szakiskolások hatékonyan gyakorlatba ültetik a régről örökölt gasztronómiai értékeket.
A szervezet célja, hogy a fiataloknak lehetőséget biztosítson az itthon maradáshoz, valamint a megszerzett tudás kamatoztatásához. Meghívott előadójuk, Márton Júlia Dalma, Hargita Megye Tanácsának turisztikai szakreferense ismertette a jelenlévőkkel, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy gasztronómiai pontokat hozzanak létre a saját lakóhelyükön, a családtagjaik közreműködésével.
– A turistákat legegyszerűbben a hasukon keresztül lehet megfogni. Mivel az étkezésünk és a kultúránk szorosan összekapcsolódik egymással, ezért a lakóhelyünkre jellemző konyhaművészet teszi egyedülállóvá a megye gasztronómiai turizmusát. Székelyföldön rendkívül sok tápláló alapanyagot meg lehet termelni a kiskertben, majd úgy hasznosítani, hogy a sajátos ízeink sajátos turisztikai élményt képviseljenek. Ennek feltétele, hogy a káposzta helyett ne az avokadót vagy papayát válasszuk a főzéshez. A helyi alapanyagokat felhasználva bármilyen finomságot el lehet készíteni, így semmi akadálya annak, hogy az ételeink íze, színe, illata és textúrája teljes mértékben a saját kultúránkat képviselje – jegyezte meg a turisztikai szakreferens.

Együtt is kifőztek valamit

A szakiskolában tartott rendhagyó gasztronómiai órát közös főzéssel, majd kóstolással koronázták meg. A prezentációt követően a helyi különleges ételek közül a valóságban is bemutattak néhányat a jelenlévőknek. Az ételek elkészítésének lépéseit Gáspár Hajnalka szakácsnő és Kovács Melánia magyar-néprajz szakos tanárnő ismertette a tanulókkal. A fogások elkészítésénél minden gyerek lelkesen nyújtott segédkezet. Az elkészített menü tartalmazta a vadas mártásban tálalt marhanyelvet, a krémsajtos-túrós puliszkatekercset, illetve a töltött lucskos káposztát. A néprajzkutató beszélt a népi étkezési szokásokról, kiemelt figyelmet fordítva a böjti időszakokra. Így az elhangzottak apropóján, mintegy ráadásként, terítékre került a farsangi böjt legjava is, az aszaltszilvaleves és az illatos csöröge.