Szakmai kihívásaik és piaci tapasztalataik „mézét és mérgét” osztották meg egymással a hétvégén Szé­kely­udvarhelyen az Örösi Méhészegylet éves találkozójára összesereglett méhészek. A szakmai előadásokból, beszámolókból a méhészeti tudományos újdonságok mellett viszont az is kiderült, a méhészeknek lassan a kapzsi mézhamisítók az atkáknál és a fertőző méhbetegségeknél is nagyobb károkat okoznak. [caption id="attachment_24017" align="aligncenter" width="1000"] Kistermelők az Örösi Méhészegylet éves találkozóján Székelyudvarhelyen. Szakmai hitelüket óvják Fotó: Domján Levente[/caption] Találkozóra és neves magyar­országi vendégek szakelőadásain keresztül a fejlődésre, tanulásra lehetőséget adó szak­mai tanácskozásra hívta múlt hét­végén az ud­var­helyszéki méhésze­ket a székely­ud­var­helyi Örösi Pál Zoltán nevét viselő méhészegylet. Bár a szombati előadások zöme nem csak erről szólt, a mézhamisítás és a csalókkal szembeni küzdelem az érdekvédelem és a méhegészségügyi kérdések kapcsán is rendre visszatérő volt. „Természetes” akácméz az áruházak polcain A romániai helyzet szemléltetésére Tófalvi Melinda, a korondi bioméhész, az Örösi Méhészegylet munkatársa a legnagyobb nézettségű román kereskedelmi tévétársaság mézhamisításról készített riportfilmjét vetítette le. A riporterek a hazai nagyáruházak polcairól vásárolt mézeket vizsgáltatták be: az eredmény lesújtó volt. A hat forgalmazótól származó tíz üveg bevizsgált akácméz legtöbbjéről kiderült, nagyvalószínűséggel sose találkozott méhekkel. A laboreredmények alapján a címkén „természetes akácméz”-ként hirdetett termékek összetevői között az akácnektár mindössze 3 és 20 százalék között változott, a többi cukorszirup és élelmiszeripari adalékanyag volt – derült ki a bejátszásból. A riporterek a szűrőn fenn- akadt méztermékeket gyártó cégek képviselőit is megszólaltatták, akik viszont a vádakat hárítva állították: termékeik – a hivatalos engedélyezéskor – mindenben megfeleltek az előírtaknak. A levetített híranyag az ud­var­helyszéki méhészeket is felháborította: reakcióikból, hozzászólásaikból kiderült, az ellenőrzésen fennakadt méztermékek gyártói között olyan kereskedők is szerepelnek, akik nagytételben – exportra vagy keverékmézek előállításához használva – Hargita megyéből is rendszeresen vásárolnak fel mézeket. – Ezt nem szabad sem a méhészekkel, sem a fogyasztókkal szemben megtenni. Romániában két-há­rom nagyobb feldolgozó működik, és a riportban az ő termékeik jelentek meg. Nem kistermelőkről van szó, hanem azokról, akik a hazai nagyáruházak polcait töltik fel. A hazai piacon értékesített méz 80-90 százalékát márpedig ők dominálják – mondta el lapunknak a Pro Tv híranyaga kapcsán Tófalvi Melinda. Bizalmi termék A méhészszakember szerint a méznek tűnő termékek felismerésében kulcsfontosságú, hogy a fogyasztók is tájékozottabbak legyenek: ehhez viszont a méz természetes tulajdonságaitól – így például a kristályosodástól – sem kellene félniük. Ám a vásárlók többsége tapasztalataik szerint inkább az üzletek polcain kínált mézeket részesíti előnyben, mert úgy gondolják: az áruházakba kerülő termékek fokozottabb élelmiszerbiztonsági ellenőrzés alatt állnak, ráadásul a vonzó csomagoláson kívül a méz színe és a folyékony, egységesebb halmazállapota is tetszetősebb. Utóbbiak viszont olyan tulajdonságok, amelyek a természetes termelői mézet nem feltétlenül jellemzik. – Egyikünk az egyik község területén méhészkedik, a másik máshol. Ott viszont már más a növényflóra, más virágok vannak, természetes, hogy más lesz a színe és az íze is az ott termelt méznek. Mindig is tudtuk, hogy a méz bizalmi termék. Bátorítottuk a fogyasztókat, hogy a családjuk számára a mézet a rokonságban, ismerősi körben tevékenykedő méhészektől szerezzék be. Persze, ettől függetlenül még a nagyvárosokban minden fogyasztónak joga van azt választani, ami neki tetszik, és azt fogyasztani, amit hiszi, hogy kap – jegyezte meg a méhészszakember. A mézhamisítók hitelrontó ténykedésének viszont Tófalvi szerint ettől még a becsületesen dolgozó méhészek isszák meg a levét. – Az a kereskedő, akinek tíz nagy üzletláncban vannak bent a termékei, az nem találkozik személyesen a vásárlókkal. A helyi piacokon, a kicsi termelőkön fog ez mind lecsengeni. Nekünk kell magyarázkodni, hogy mi van abban az üvegben, még akkor is, ha tudjuk, a lelkünket tettük bele. Ez nagyon lesújtó – vallotta lapunknak Tófalvi Melinda. [box type="shadow" ]Miből vettünk tavaly 2 ezer tonnát 10 lejes átlagáron? Beszédes adatokat tett közzé a napokban a 2015. január 1. és október 31-e között Romániába importált és exportált méz mennyiségéről és értékéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca adatai szerint a tavalyi első tíz hónapban a forgalmazók 34,577 millió euró értékben összesen 8992,6 tonna mézet exportáltak az EU-s tagállamokba és unión kívüli országokba, míg ugyanezen időszak alatt az importméz mennyisége 2081,6 tonnára, értéke pedig 4,74 millió euróra rúgott. A közzétett adatok ugyanakkor némi számolás után más kérdéseket is felvetnek: eszerint például míg az exportméz kilóját a forgalmazók 3,84 eurós, azaz 4,5 lejes lej–euró árfolyammal számolva kilónként 17,3 lejért értékesítették, addig az importméz kilójáért átlagosan 2,28 eurót, azaz pár bani eltéréssel kereken 10 lejt fizettek – olvasható ki a minisztérium külkereskedelmi számsoraiból.[/box] Domján Levente