Alsósófalva lakói a régi hagyományokhoz hűen mindig jókedvvel és humorral búcsúztatják a telet, a farsangot. Idén a helyiek részvételével szervezik meg a farsangtemetést, de a kívülállók is követhetik a farsanghoz és a sóvidéki népi hagyományokhoz kapcsolódó felvételeket az Alsósófalvi Farsangolók Facebook-oldalán.

Február 1–16. között az Alsó­só­falvi Farsangolók Face­book-oldalán online követhetik idén az eseményeket. Mindennap olyan felvétel kerül fel a közösségi oldalra, amely szorosan kapcsolódik a farsanghoz és a sóvidéki népi hagyományokhoz.
Február elsején dióhéjban mutatják be a farsangtemetést. Másodikán és harmadikán Kacsó András 1971-es, illetve dr. Barabás László 1982-es farsangtemetését követhetik végig. Február 4-én az elmúlt 25 év eseményeibe tekinthetnek bele Andrási Ilona nyugalmazott tanárnő gyűjteménye jóvoltából. 5-én Fülöp Ildikó nyugalmazott óvónő farsangját láthatják, 6-án Bálint Zsigmond és Ádám Gyula képkiállításait tekinthetik meg. 7-én egy 1983-as felvételt tekinthetnek meg, amely a fonóban készült. 8-án a kívülállók is betekinthetnek a műhelytitkokba: Ilyés, a szalmabábu megtöltését követhetik nyomon. 9-én a mai asszonyfonót mutatják be, 10-én a tollútépőt. 11-én a férfiak farsangját, 12-én a temetési kellékeket mutatják be, 13-án az elmúlt évek megyei farsangtemetésébe nyerhetünk betekintést, 14-én a farsangkor hagyományos ételeket mutatják be, 15-én készülődés a farsangtemető menet fogadására, 16-án maszkabálos emlékeket idéznek fel.
Idén, február 17-én csak a helyi lakosság részvételével tartják meg a farsangtemetést, hagyományosan délelőtt 10 órakor indulva az iskola udvaráról, majd délután kettőkor a falu központjában végső búcsút vesznek a 2021-es farsangtól.

Élő hagyomány
A farsangtemetés a település legvidámabb hagyománya. Előző este maszkurabálban mulatnak az ifjak, s reggel ugyan fáradtan, mámorosan, de annál jobb kedvvel járják be a falu utcáit, ahol a főszerep Ilyésé, a szalmabábué, a jó férjé és szomszédé, aki ugyan italos, de jó ember volt. Ezért kellőképpen meg is siratják, s a hosszú, órákig tartó felvonulás végén elégetik a falu központjában, majd a kultúrházban „eltorozzák”. Ez a farsang farka is egyben, innen kezdődik a böjti időszak. A felvonulás és nagy csinnadratta közepette a zenészek csárdást és szökőt húznak, a helyiek körbetáncolják a szalmabábut és táncba hívják a bámészkodókat is. A tánc után a szereplőket főtt pityókával, pánkóval, csörögével, főtt kukoricával, puliszkával, savanyú káposztával, kakassal, süteménnyel, borral és pálinkával kínálják meg.

Több mint száz éve kezdődött
A sófalvi farsangtemetés a múlt század elején indult, majd a két világháború ideje alatt megszakadt, viszont a harmincas években, majd a második világháborút követően a hatvanas években intenzíven működött. Időközben természetesen átesett egy-egy ráncfelvarráson, hozzátettek, illetve generációk váltották egymást. A kezdetekkor kizárólag férfiak adták elő, majd házasok, a harmincas években pedig csak nők szerepeltek, a papon és zenészeken kívül férfi tagja nem is volt a csapatnak. A hatvanas években a farsangtemetést színpadra vitték és országos versenyen is bemutatták. Jellemzően helyi pedagógusok karolták fel a népszokás továbbéltetését. 1982-ben, több mint egy évtizedes kihagyás után dr. Barabás László kérésére a régi öregek, akik a múlt század közepén aktív résztvevői voltak a csapatnak, újra elindították. Ismét négy év kimaradás következett, majd 1986-tól napjainkig folyamatosan minden évben megszervezik. 

A forgatókönyvön az idő sem fog
A forgatókönyv a nyolcvanas évektől kezdődően majdnem ugyanaz, néhány szereplő került be pluszban, de ugyanazt a szigorú rendet próbálják fenntartani mind a szövegben, mind pedig a cselekmény felépítésében.
Évről évre ugyanazok a szereplők vonulnak fel, például a pap, a feleség és a fősiratóasszony évek óta ugyanaz a személy, de megtörténik, hogy betegség vagy utazás miatt kiesik valaki, így újak kerülnek helyükbe. A csapat vegyes, ugyanúgy részt vesznek a fiatalok, idősebbek, nők és férfiak, tehát a faluközösségből áll össze a jól összeszokott csapat.
A harmincas években készítettek először szalmabábut a nők, előtte szalmafonatot égettek el a férfiak. A falu körbejárása után elégetik Ilyést, aki a telet jelképezi, és elkezdődik a tavaszvárás, az új élet kezdete. Hatalmas közösségépítő jellege van a farsangtemetésnek, ilyenkor szabadnapot vesznek ki a helyiek, és együtt mulat az egész falu. Közel ezer embert mozgat meg, de sokan jönnek a környező falvakból, városokból is. Idén a vírushelyzet miatt csak a helyiek részvételével szervezik meg.