Hirdetés

Kovácspétertől Pálpatakáig

A világ zsúfoltabb részein egyre divatosabb a csend- és erdőfürdő, sok helyen fizetnek is érte. A hegyvidéki szórványtelepülések lakóinak ez a napi valóság, amely számukra néha kemény és zord, ám a kiránduló a vadon romantikáját, a természetközeliség nyugalmát élheti át ezeken a helyeken. „Tanyasi” túrákat ajánlunk ma Önöknek.

Asztalos Ágnes
Kovácspétertől Pálpatakáig
Kápolna 1300 méterrel a tengerszint felett; az Olt forrása; legelésző tehén. Helyek, ahol csak a kolomp szava szól bele a csendbe Fotó: Asztalos Ágnes

Mindig vonzottak azok a helyszínek, ahol rendhagyó körülmé­nyek között él az ember: egy hegytetőre épült apró falu, egy majdnem lakatlan sziget vagy egy távoli világítótorony… Erdélyben és azon belül megyénkben a jellegzetes hegyvidéki szórványtelepülések is ilyenek, és amióta jó pár éve kezembe került volt kollégánknak, Kovács Hont Imrének a Hargita Népe Lapkiadónál megjelent Tanyavilág című riportkötete, sorra igyekszem felkeresni ezeket a – turistaszemmel többnyire vadregényes – apró településeket.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Természetes természet

Ez az írás nem a tanyák társadalmi-gazdasági helyzetével, jövőbeli kilátásaival foglalkozik, inkább arra biztat, hogy ismerkedjünk meg velük. Maradandó élményt nyújt felkeresésük, hiszen általában a főutaktól távol, pazar természeti környezetben találhatók, ma már az utak is járhatóbbak, ráadásul „medveügyileg” biztonságosabbak, mint a vadon, és mégis ott vannak valahol az érintetlen természet és az ember alakította környezet mezsgyéjén. Ott, ahol még átérezhető, hogy milyen lehet ennyire a természettel együtt, a természetből, a természethez közel élni nap mint nap. 

Kovácspétertől Pálpatakáig

Az Olt szülőhelye

Kovácspéternek már a neve is figyelemfelkeltő. Isten háta mögötti hely, pedig légvonalban nincs is olyan messze két nagyobb településtől, azaz két várostól: Balánbánya és Gyergyószenmiklós között, a Gyergyói-havasok egyik hágójának a környékén áll a néhány szétszórt ház és gazdasági épület, nagyjából 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. Azon kívül, hogy csodaszép helyen van, rendelkezik egy nevezetességgel is, itt található ugyanis az Olt folyó földrajzi forrása. A kristálytiszta víz egy kis tisztáson tör fel a föld mélyből, a forrásnál elhelyezett (nem tájba illő) pannóról számos részletet megtudhatunk a 615 kilométer hosszú folyóról. Itt meg is pihenhetünk, szomjunkat egy pohár „oltvízzel” olthatjuk. A közelben kedves kis fakápolna áll, a látvány fényképre kívánkozik, és innen csodás kilátás nyílik az Öcsém-tető–Egyes-kő–Nagy-Hagymás hegyvonulatra. A hágón kiépített piknikezőhelyet találunk, és irányjelző táblákat, amelyek kiadósabb sétára, túrára csábítanak.

Kovácspétertől Pálpatakáig

Csendes Szencsed

Valahol olvastam nemrég, hogy a közigazgatásilag Far­kaslakához tartozó Szencsed szórványtelepülés neve a szent csendből eredeztethető. A magyarázat kissé erőltetettnek tűnik, de az tény, hogy ha valaki elmenekülne a világ zajától, itt zavartalanul átadhatja magát a csendterápiának. A Kalonda-tetőn kell letérni a 13A jelzésű főútról, majd egy gyönyörű fennsíkon, jól járható köves úton közel tíz kilométert megtenni, hogy elérjük a néhány házból álló kis települést. Egyébként ez a vulkanikus plató tavasszal kínálja a legnagyobb csodát, és vonzza a legtöbb – sajnos, többnyire környezettudatosnak egyáltalán nem nevezhető – kirándulót, hiszen olyankor nyílik hatalmas területeken a védett csillagos nárcisz. Szencsed valamikor jóval nagyobb volt, mint most, a múlt században fűrészüzem működött itt, népes állandó lakossággal rendelkezett. Manapság egyre inkább „hétvégi falu”, amelynek elszigeteltségében van a legnagyobb vonz­ereje. Kiterjedt legelőket, fás ligeteket, összefüggő, nagyobb erdőket, kristálytiszta levegőt találunk itt, és talán ősszel a legszebb, amikor a lombhullatók aranya, vöröse látványos kontraszthatást kelt a fenyvesek sötétzöldjével.

Kovácspétertől Pálpatakáig

Gyöngyszemek a „korondi hegyben”

Légvonalban meg egyébként sincs messze Szencsedtől a „korondi hegyben” található Pálpataka, amely már kissé más képet mutat. Van aszfaltútja, több a ház is errefelé, és a 2021-es népszámlálás adatai szerint több mint háromszázan élnek itt. Az egyik legrégibb tanya a környéken, Korond önálló tízeseként már a 16. században említik nevét. A szórványtelepülés szétszórt házai között zöld legelők és erdők váltakoznak, míg a közeli Görgényi‑havasok látványa képezi a nem akármilyen hátteret. Harmónia, békés csend fogad itt mindig, akárcsak a szomszédos Fenyőkúton. Ez is egy prosperáló kistelepülés, új építésű közösségi épületekkel és csoda szép tájjal. A községközponttól, Korondtól bő hat kilométerre található, és íme egy újabb regényes névmagyarázat: a legenda szerint egy fenyőfa tövében fakadó forrás körül alakult ki a település. Fenyőkútnak is van egy nevezetessége: a tőzegláp, amiről egy korábbi cikkünkben már tettünk említést.

Kovácspétertől Pálpatakáig

Kolompszó

Ízelítőként említettünk meg néhány, felkeresésre érdemes tanyát, de Gyergyószéktől Csík­széken és a Gyimeseken át a Sóvidékig számos hasonló kereshető fel, tulajdonképpen bármelyik évszakban. Ajánlott azoknak, akik szeretik a vadregényes tájakat, szeretnek fényképezni, gombászni, akik számára kedves a havasi réteken legelésző csordák, juhnyájak látványa. Bár egyre gyakrabban töri meg a csendet a motorizált kalandturizmus zaja, ha szerencsénk van, utunk során csak a közelben legelésző állatok kolompja hallatszik.

Kovácspétertől Pálpatakáig



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!