Hátrahagyni valamit az utókornak
A lázárfalvi hagyományőrző rendezvénybirtok immár 14. alkalommal nyitotta meg kapuit lelkes önkéntesek számára: a tíznapos kaláka július 11–20. között zajlik a népi kultúra megismerése és megőrzése céljával.
[caption id="attachment_91560" align="aligncenter" width="1000"] Időszerűvé teszik, ami idejétmúlt. A hagyományok sajátos szigete Fotó: Barabás Emőke[/caption]
Olyan érzése van az embernek, mintha már az út elfogyna, mégis a keskeny fapallón áthaladva csodás tanyához hasonló falusi birtok látványa tárul elénk. Ez nem más, mint az András Alapítvány lázárfalvi rendezvénybirtoka, ahol a mai kor szaktudása keveredik a hagyományos népi elemekkel, és nagyrészt minden újrahasznosított eszközök vagy olcsón elérhető építkezési anyagok felhasználásával készült. Mintha mesében sétálnánk: a kinti illemhelyek fahordókban kaptak helyet, a patakparton női és férfi zuhanyzó vár, a gyerekek számára fatorony-játszóház emelkedik az udvar közepén, amit hintával és más játékelemekkel bővítenek az idei kaláka alkalmával. A ház belső terét is az igen kreatívan az eddigi kalákák során festett bútorok, ajtók díszítik. A tetőtérben például szekrényen áthaladva jutunk el a következő helyiségbe.
Ízlésesség teremtése
Egy kávé mellett beszélgetünk az András Alapítvány vezetőjével, András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával.
– A népi kultúra kikerült faluról városra. Ez rendben is van, de mégis a népzénét, a néptáncot, a népi foglalkozásokat abban a környezetben tudjuk a leginkább elsajátítani, megélni, ahonnan vétetett. A tánc mozgásainak, gesztusainak meghatározója a falusi élet: aki tudott kaszálni, lovagolni, az táncolni is tudott – hangsúlyozza a vezető. Mint mondja: a város kényelméért nem szabad elhagyni a falut, az egészséges környezetet, mert igazán emberi módon itt tudunk élni. A visszajáró önkéntesek már baráti társasággá kovácsolódtak. Életrevaló fiatalokként tudják, hogy mi a dolguk, ügyeskednek, teremtenek, ízléses dolgokat tanulnak egészséges környezetben. Az itteni munka nem fáraszt, inkább feltöltődést ad – fejti ki András Mihály.
Programok sokasága
A színpadon kalandozva Albert János csíkszeredai rönkházépítővel találkozunk, aki épp a lépcső készítésén fáradozik. Sok a munkája a nyárra, de szívesen segédkezik a kalákában, ha hátrahagyhat valamit az utókornak. Továbbmenve a csűr emeletén Albert Imre nyugdíjas asztalosmérnök munkájába nyerhetünk betekintést, aki tetőtéri szoba szigetelését tűzte ki célul. Szombati ottjártunkkor népi bútorfestést is tanulhattak a résztvevők Bán Tünde vezetésével.
Az elkövetkező napok további kalákás feladatai közé tartozik a szabadtéri színpad és csűr burkolása, árvízkárok javítása, játszótéri elemek felszerelése, népi ételek kóstolása, kenyérsütés, kertészkedés, esti táncház, filmvetítés, énekoktatás, tábortűz és kirándulás.
A részvétel ingyenes, a szállás és étkezés biztosítva van, mindössze dolgos kezeket, lelkesedést és jókedvet kell hoznia a résztvevőknek, illetve hálózsákot, esőkabátot és gumicsizmát.
A kalákához bármikor csatlakozhatnak, részletes információkért pedig a 0745–533761-es telefonszámot érdemes hívni.
A támogatók
András Mihály, az alapítvány vezetője külön köszönetet mond a falubelieknek, akik krumplit adományoztak és a terület lekaszálásával segítették az alapítvány munkáját. További köszönet illeti a Bethlen Gábor Alapot és a Communitas Alapítványt, valamint a kézműves gépek vásárlásáért az Emberi Erőforrások Minisztériuma Csoóri Sándor Alapját. (x)
Barabás Emőke