A rendező-koreográfus Orza Călin szerint a néptáncelőadás a legigényesebb és legnehezebb műfaj, mert nem olyan könnyű elrejteni az esetleges hiányosságokat, mint egy táncszínházi produkciónál, nem lehet elbújni a díszlet, az öltözet, a dramaturgia mögé. Többek között ezért is habozott igent mondani az Udvarhely Néptáncműhely felkérésére, aztán mégis elvállalta a Figurás névre „keresztelt” előadás rendezését.
– Az előadás főszereplője maga a tánc, az egyén és a közösség táncos szertartásai. A koreográfia mellőz minden külső történetet, minden elbeszélhető cselekményt, a figyelem központjába a táncoló férfiakat és nőket helyezi… Az előadás az erdélyi néptáncok és a hozzájuk kapcsolódó zenekari és vokális dallamok világát idézi, de nem a múltba révedően – vallja a neves rendező, aki kollégáival együtt, illetve Orendi Istvánnal, a Néptáncműhely igazgatójával egy próbaszünetben tájékoztatta az új darabról a sajtót.
Orza Călin hangsúlyozta, nem naftalinszagú produkcióra kell számítani, a 21. században élünk, és ennek jegyében kortárs szemléletben alkalmazták színpadra az elődök táncait.
– Úgy, ahogy ma táncoljuk azokat – hangsúlyozta.
A próbafolyamat az év elején kezdődött, egyébként ez az Udvarhely Néptáncműhely idei évadának első előadása. Orza Călinnek több segítőtársa is volt ez idő alatt, Redő Júlia táncoktató többek között őrkői táncokat tanított a táncosoknak, Tőkés Csaba Zsolt és Tőkés Edit a szászcsávási táncokért felelt, ők ketten sepsiszentgyörgyiként gyakrabban tudtak átjönni Székelyudvarhelyre próbálni, mint a többi alkotó, aki Magyarországon él. A székelyudvarhelyi származású Lőrincz Hortenzia elismert és sokszorosan díjazott néptáncos lányos táncot tanított be, az erdélyi és határvidéki (pl. moldvai, bukovinai) tájegységek még élő vagy már majdnem elfeledett női táncaiból válogatott ehhez gyöngyszemeket. 
Egyfajta mozaikműsor lett a Figurás, amely a néptánc legkiemelkedőbb pillanatait vonultatja fel. A táncosok nem öltöznek népviseletbe, a tájegységek viseletének jellegzetességei legfeljebb jelzésszerűen jelennek meg öltözetükön – ezzel is aláhúzva az Orza Călin által hangsúlyozott kortárs jelleget. Redő Júlia szerint a mély, évtizedeken átívelő tudás a műsor kohéziós ereje, van benne líraiság, dinamika, minden, ami az erdélyi páros táncoknak, legényeseknek, női táncoknak a lényege.
– A darab összességében az erdélyi kultúráról szól – jegyezte meg.
A darab zenéjét Kelemen László állította össze, és a táncokat a Kedves zenekar élő előadásával együtt élvezheti a nagyérdemű. A bő egyórás produkció bemutatóját csütörtökön 19 órától tartják a Művelődési Ház nagyszínpadán, és pénteken is előadják.