Továbbutazik a Szent László-falképek című kiállítás, sok település fogadná szívesen idén a koronainstallációt. E kettő volt a művelődési ház legnépszerűbb „terméke” az elmúlt évben, tehát érdemes ezt a vonalat továbbvinni – vélekedik az intézmény igazgatója, a tűzzománc-művész Elekes Gyula. [caption id="attachment_83197" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Facebook[/caption] – Hogyan értékeli intézménye szempontjából a 2018-as évet? Megfelelt az elvárásoknak, sikerült megvalósítani a célokat? – Voltak nagy sikerű eseményeink, olyanok, amelyek terveinket is fölülmúlták, és voltak, amelyeket át kell szerveznünk az idei esztendőben. A részleges sikereknek néha anyagi okai vannak. Örvendtünk, hogy a Szent László-falképek Székelyföldön kiállításunk sikeresen tölti be a váro­sunkat népszerűsítő feladatát, hiszen a tavaly nyolc magyarországi helyszínen közel 25 ezren látták, a kiállításhoz rendelt népszerűsítő gyermekfoglakozások iránt is folyamatos az érdeklődés. Idén újabb helyszíneken lesz látható a kiállítás. A magyar Szent Korona installációnkat még október folyamán is felkeresték, örömmel tapasztaltam, hogy turistalátványossággá vált. (Az ötlet éppen Elekes Gyula képzőművész, igazgató elképzelése alapján valósult meg a Szent István Napok alkalmával a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium előtti téren – szerk. megj.). Ezen a helyszínen szeptember 11-ig lesz látható. Számos település jelezte, hogy szívesen befogadná. Ez újabb, városunkat népszerűsítő sorozat lehetne. Alaptevékenységünk a kulturális-nevelő, valamint a kulturális-szórakoztató tevékenységi kategóriában történik. Évente 28-32 kiállítást, hangversenyeket, önképzőköröket, konferenciákat, alkotótáborokat, alkotóműhelyeket szervezünk, amelyek többnyire nagyon sikeresek. Ez erőt ad abban a folyamatban, amikor nehézségekkel kell megküzdenünk a működésünk során. – Mi okozott nehézséget, csalódást a múlt évben? – A szakterületeken tapasztalható személyzethiány, a működési nehézségek jelentettek gondot. Különösen nagy csalódásokról nem beszélhetek, olyan rég végzem ezt a munkát, hogy az emberi jellembeli hibákat már megszoktam, az intézmények kiszámíthatóságát ismerem. – Mire a legbüszkébb? – A Korona-installáció fogadtatására, a fokozott érdeklődésre, valamint a Szent László-falképek kiállítás nagy népszerűségére. – Mit vár el a fenntartótól? – A kulturális élet színvonalának emelését. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ennek egyik fontos eleme a jól értelmezett tömegkultúra támogatása. Egyre több forrásból érkeznek igények kulturális-nevelési célzattal, nem formális képzések során a hiányzó ismeretanyagok elméleti vagy gyakorlati elsajátítására, kreatív folyamatok működtetésére, a még létező és új alkotó közösségek támogatására. A magas kultúra fogyasztóinak nagy hányada, a mecénatúra innen kerül ki. Ennek támogatásában reménykedem. – Hogyan tovább? – Elképzeléseink, terveink meg­valósításában fontos a helyi költ­ségvetés, az intézmény számára az ebből meghatározott működési keret. A művelődési házak sajnos nem rendelkeznek olyan támogatási forrással, mint a színházak, hivatásos néptáncegyüttesek, így nehezebb a produkciós működésünk. Az elmúlt év két sikeres „kulturális terméke” garancia volt arra, hogy további hasonló terveink részköltségét megígérjék a támogatók. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az intézmény mind a 14 tevékenységi fejezete külső támogatásban részesül. Terveink között szerepel a Népfőiskola kulturális-nevelési programunk erősítése, egy májusi és egy augusztusi nagy installáció elkészítése, és számos más kulturális program. Az intézmény május 2-án 60 éves lesz, szeretnénk ezt megünnepelni. – Magánemberként milyennek találja a város kulturális életét? – Örömmel tapasztaltam, hogy a város rendezvényeit, ünnepeihez kötődő kulturális eseményeit egyre többen igénylik, részvételükkel támogatják. Sokszínű, gazdag a kulturális élet, de még mindig vannak hiányosságai. Egyik ilyen jelenség az egymásra szervezett rendezvények sokasága, leginkább a civil szervezetek részéről. Az igénytelen szórakoztató rendezvényekre még mindig nagy a kereslet, de ezen neveléssel hosszú távon változtatni lehetne. Talán egy nagy rendezvénnyel nyitni lehetne a kulturális turizmus irányába. Javasoltam a Szent László-napokat (június 27.) több meggondolásból is, hiszen van ehhez kapcsolódó kulturális örökségünk. Várjátékokat, kiállításokat, a legendákra épülő eseményeket lehetne összefűzni ebből az alkalomból. Asztalos Ágnes