Napirend előtti felszólalásában Berde Zoltán, az RMDSZ-es frakció vezetője ismét számonkérte a polgármestert azért, amiért „Székelyudvarhely látványosan lemaradt a többi székelyföldi városhoz képest”, majd azzal vádolta, hogy csak a választások közeledtével kezdett el dolgozni. Gálfi Árpád ezt cáfolta, szerinte jó irányba halad a város.

Nem a zárszámadásra
Székelyudvarhely a kormánytól 533 ezer lejes támogatást kapott, amit a távfűtés működtetésére fordíthat, az összeget befoglalták a költségvetésbe, akárcsak az öt nyertes PNRR-s pályázatból érkező összegeket is. Nem fogadták el viszont a tavalyi év és az idei első negyedév zárszámadását az önkormányzati képviselők, leginkább azért, mert hiányolják a tényleges megvalósításokat, és elégedetlenek a pályázatból elnyert pénzek felhasználási ütemével. A bemutatóból kiderült, hogy

tavaly kultúrára fordított legtöbbet a város, ezt a tételt a hatósági, tanügyi és szociális kiadások követik, beruházásra mindössze 17 és fél ezer lejt sikerült elkölteni.

Berdéék felelősségvállalást várnak a polgármestertől a rendelkezésre álló pénzösszeg elégtelen felhasználásáért.

Április végéig kell elfogadni minden önkormányzatnál a jövő évre vonatkozó helyi adók és illetékek inflációs értékkel való kiigazítását, ez megtörtént Székelyudvarhelyen is, ez 13,8 százalékos növekedést hoz majd a lakosoknak. Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es képviselő itt jegyezte meg, hogy a drágulás komoly terhet jelent, annál is inkább, mivel az önkormányzat a POL-többség javaslatára 2020-ban jelentős adóemelést léptetett életbe, hogy biztosíthassák a nyertes pályázatok önrészét. A megvalósítások viszont elmaradtak, de a megemelt adókat kell aktualizálni az inflációs rátával – hangsúlyozta Benedek. Az RMDSZ-frakció kijelentette, hogy nem óhajt részt venni a szavazáson, mások azt hangoztatták, hogy jövőre lesz lehetőség a helyzet javítására (az adószint csökkentésére), hosszas szóváltás után végül névre szóló voksolás mellett döntöttek, és elfogadták a kiigazítást.

Fizetést emelnek
Az önkormányzat 50 ezer lejjel támogatja a május 4–6. között jelentkező Hargita Ralit, később a testület tagjai rábólintottak az elbíráló- és fellebbezési bizottságok összetételére, amelyek a kulturális pályázatok ügyében járnak el. A tagok neve a folyamat végéig nem publikus.

Utcák létrehozása, illetve csatornahálózat bővítése céljából több tételben is magánterületek köztulajdonná minősítéséről döntöttek, minden esetben az övezeti rendezési tervvel összhangban. A Cserehát és a Mikes Kelemen utcában a víz- és szennyvízrendszer tovább építéséhez szükséges területhasználati jog átruházásával is egyetértettek, majd a Mező és a Reményik Sándor utcában elektromos vezetékek bővítésére adtak engedélyt a képviselők a villamossági vállalatnak.

Elektromos töltőállomást hoztak létre a Tamási Áron utcában (a Művelődési Ház mögött), ennek működtetését is megvitatták, illetve amiatt, hogy az utóbbi időben több kritika érte a városvezetést a köztisztaság állapota miatt, elhatározták, hogy a városgazdálkodási vállalatnál összegyűlt fejlesztési alapból egy új, minőségi takarítógépet vásárolnak, és több, szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténert.

A törvény lehetővé teszi a köztisztviselői bérek kiigazítását az alapbér növekedésének okán, az egyik utolsó határozattervezet erről szólt: eszerint

mintegy 7 és fél százalékkal nő a polgármester, az alpolgármester, illetve a hivatali alkalmazottak fizetése, valamint a hozzá tartozó alintézményeknél is a munkaszerződés jellegétől függően néhány munkatársnak a havi juttatása.

– A remek eredményekre való tekintettel természetesen támogatjuk – jegyezte meg cinikusan Péter Balázs, a gazdasági szakbizottság POL-os vezetője. Az RMDSZ is megszavazta a béremelést, mondván, fontos, hogy jó szakemberek dolgozzanak a hivatalnál, és ennek reményében bólintanak rá a tervezetre.