Nyílt levélben tiltakoznak, aláírásokat gyűjtöttek a magas épületadó ellen székely­ud­varhelyi vállalkozók, akik arra panaszkodnak, hogy a tavalyi összeg többszörösét kellene adóként befizessék a városkasszába – miközben a polgármesteri hivatal állítja, az önkormányzat évek óta nem változtatott az adópolitikáján. Bunta Levente polgármester a kritikus hangok hallatán arroganciát emleget. [caption id="attachment_27461" align="aligncenter" width="1000"] Sorszámkiadó a polgármesteri hivatal adóosztályán. A gép jól működik...[/caption] „Székelyudvarhely a térség gazdasági központja, húzóereje, több mint 2000 bejegyzett cég van a városban, amelyek Hargita megye GDP-jének felét termelik ki. Ezek ellenére a város egyáltalán nem követ vállalkozásbarát politikát, a cégek nemhogy kedvezményeket nem kapnak, de a legmagasabb helyi adókat kénytelenek kifizetni” – állítják a vállalkozók egy nyílt levélben, amelyet petíciónak szántak, és amelyet tegnap késő délutánig lehetett aláírni. Kedvezőbb körülményeket akarnak a vállalkozók A vállalkozók állítása szerint az önkormányzat képviselő-testülete által a múlt év novemberében meghozott határozat az épületadó értékére alkalmazható 0,2–1,3 százalékos kvóta közötti lehetőségek közül az 1,3 százalé­kost alkalmazta. Annak következtében jelentősen megnövekedtek a vállalkozások terhei. Az országos szinten is kimagasló adó (összehasonlításként Bukarestben, Brassóban és Ploiești-en 0,2 százalékos adókvóta van érvényben) nemcsak a kezdő, kis- és középvállalkozásokat nyomorítja meg, de akár a sok száz főt alkalmazó cégeket is – állítják. Több olyan, évtizedek óta működő vállalkozás is van a városban, amelynek idén 70 százalékkal magasabb épületadót kell fizetnie, amely mellett sem új beruházásokra, sem új alkalmazottak felvételére, de még a fizetések emelésére sincs módja. A vállalkozók egyeztető találkozót szeretnének a polgármesterrel és a tanács gazdasági szakbizottságával, hogy tárgyalásos, konszenzusos módon rendezhessék a helyi adókkal kapcsolatos elégedetlenséget. Azt szeretnék, ha a városvezetés 0,2 százalékra csökkentené a szóban forgó szorzót, illetve azt, hogy bármilyen, az udvarhelyi vállalkozások működését befolyásoló rendelet, határozat meghozatala előtt a tanács kérje ki a vállalkozók érdekképviseleteinek véleményét. Kérik továbbá, hogy dolgozzanak ki egy kezdő, illetve kis- és középvállalkozásokat támogató, adókedvezményeket és visszatérítéseket tartalmazó csomagot a gazdasági élet élénkítésének érdekében. A hivatal szerint csak az infláció függvényében emeltek A Városháza hivatalos álláspontja szerint az elmúlt nyolc évben az önkormányzat csak az infláció mértékével növelte a helyi adókat és illetéket – 2010-ben pedig egyáltalán nem volt adónövelés. A varoshaza.ro honlapon is olvasható magyarázat szerint a jelenlegi városvezetés adópolitikája egyszerű: maximum az infláció mértékével szabad növelni az adókat. Ehhez képest az adótörvénykönyv, valamint az alkalmazás módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározat többszöri – decemberi, januári, majd márciusi – módosításával és kiegészítésével új helyzetet teremtett a törvényhozás, illetve a kormány: bizonyos adónemek esetében jelentős emelést írt elő, amelyekhez a polgármesteri hivatalnak is igazodnia kellett. A helyi adókat és illetékeket tehát a törvényes előírások szerint emelte a polgármesteri hivatal, és nem önkényesen – hangsúlyozzák az illetékesek. A városvezetés nem akar a lakók és a vállalkozások életét nehezítő adóemeléssel többletbevételhez jutni, így azt az utasítást adta ki, hogy a jogszabály módosításokat helyi szinten a leghatékonyabban és legkedvezőbben alkalmazzák – áll az indoklásban. Ugyanakkor olyan intézkedéseket is hozott, melyek az adóbefizetést könnyítik: idéntől sorszámosztó rendszer működik, illetve hasznosnak bizonyul a Bethlen negyedi munkapont is. A következő évre vonatkozó adóval kapcsolatos döntést a lehetőségek szerint úgy próbálja meghozni a városvezetés, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen mind a magán-, mind pedig a jogi személyek esetében – olvasható az adóügyi osztály közleményében. Az viszont tény – és ez az információ is megtalálható a hivatal honlapján –, hogy Székely­udvarhelyen a jogi személyek esetében például a nem lakásként szolgáló épületekre a legmagasabb, azaz 1,3 százalékos adókulcsot szavazták meg tavaly novemberben, de ez a „szorzó” egyébként már 2009 óta változatlan. Bunta szerint egyáltalán nem emelték az adókat Bunta Levente polgármester a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amely szerint lehetséges, hogy a kormány által meghatározott normák miatt egyes vállalkozók lényegesen több adót kell fizessenek, de ehhez semmi köze az önkormányzatnak, az ugyanis tavaly nem változtatott adópolitikáján. „Az adók kapcsán van néhány habzó szájú ármánykodó és visszaeső hazudozó, aki vergődései közepette megpróbálja félrevezetni a lakókat” – írja a apolgármester, aki kifejti, hogy a kormány már harmadik alkalommal módosította az ingatlanadó számítási módját, és „bár néhányan felültek az arrogancia lovára, és azt próbálják bizonygatni, hogy az önkormányzat emelte az adókat, ez kisstílű mellébeszélés”. Bunta arra is ad magyarázatot, mégis hogyan lehetséges, hogy az önkormányzat nem változtatott a helyi adók mértékén, és egyes vállalkozók mégis többet fizetnek, mint tavaly. Eszerint azok a vállalkozók, akik banki ügyletek miatt abban voltak érdekeltek, hogy megnöveljék az ingatlanjuk könyvelési értékét, vagy azok, akik pályázaton való részvétel érdekében fújták fel az ingatlanjuk értékét, hogy „kijöjjön” az önrész, lehetséges, hogy most többet kell fizessenek. Szintén magasabb lesz az adó azok számára, akik szándékosan alulértékeltették az ingatlanjukat és ezáltal mindeddig nem reális mértékű adót fizettek, és – mint írja Bunta Levente – van olyan eset is, hogy egy vállalkozónak soha nem volt felértékelve az ingatlanja, most pedig muszáj ezt megtennie, és ezért kell több adót fizetnie. A városvezető szerint a labda a vállalkozók térfelén van. Érdekes mondat következik: „Az önkormányzat még az infláció mértékével sem emelte az adókat az elmúlt 8 évben.” Ez ellentmond a polgármesteri hivatal által két ízben is megfogalmazott hivatalos álláspontjának, amit fentebb már taglaltunk, miszerint a városban csak az infláció mentén változtattak az adókulcson. Idézett írásban végül Bunta Levente eloszlat minden hiú reményt. Mint írja: „az egyenes beszédet nem helyettesíti semmiféle arrogancia. Számtalan vál­lalkozó megkeresett az adók kibogozásával kapcsolatban, és mindenkivel beszéltem. Ha valaki abban reménykedne, hogy a választási év miatt zsarolható lennék, hogy elcsendesítsek néhány elégedetlenkedőt, akkor az igencsak tévedésben van. Nem vagyok lekenyerezhető, nem vagyok zsarolható. Választási évtől függetlenül, semmiféle várost megrövidítő szándékban nem tudok partner lenni… A problémák akkor szoktak kezdődni, amikor a politikus privatizál, a vállalkozó meg politizál.” Asztalos Ágnes