Régészeti felügyelet alatt zajlik Székelyudvarhelyen a kábelek földbe helyezése. A Haáz Rezső Múzeum munkatársa, Nyárádi Zsolt régész számolt be arról, milyen és melyik régmúlt korból származó, a várostörténet szempontjából értékes információkat hordozó leletekre bukkantak eddig. [caption id="attachment_49650" align="aligncenter" width="1000"] Ezen a városrészen ehhez hasonló nagyszabású régészeti feltárás még nem volt Fotó: Lázár Emese[/caption] Több mint egy hónapja kezdődött el a villanyvezetékek és kábelek földbe helyezése Székelyudvarhelyen. A Bethlen Gábor utcában rajtolt a gyalogos- és járműforgalmat egy időre megnehezítő, de – végeredményét tekintve – az átmeneti káoszt majd feledtető, a városképet mindenképp civilizáltabbá tevő beruházás. Az egyirányú utcában kotrógépek zaja, a járda mellett tátongó hosszanti árok, a balesetveszélyre figyelmeztető táblák és a munka helyszínét lezáró piros-fehér szalag is jelzi, hogy a kivitelező nem lazsál, megy a munka. A Bethlen utca a történelmi városközpont része, így a munkálat a törvényes előírásoknak megfelelően, régészeti felügyelet alatt zajlik. Ezen a városrészen – bár volt rá eset, hogy indokolt lett volna, egy-egy csatornázáskor például, ehhez hasonló nagyszabású régészeti feltárás még nem volt. Ez az első eset, hogy a szakembereknek lehetőségük van ezen a helyszínen a város múltjáról tanúskodó tárgyi bizonyítékok feltárásra. – A római kortól kezdve az újkorig, minden korszak nyoma előkerült. Az árkot csak 70-80 centiméter mélyre ássák, de vannak 160-170 centiméter mély aknák is, amelyek több réteg vizsgálatát teszik lehetővé, így a Bethlen utca közepén elértük a római kort is. Érdekes, hogy ahogy haladunk a Kőkereszt tér felé, ez a kor egyre feljebb és feljebb kerül, ami arra utal, hogy ez a városrészen valamikor egy dombocska volt, amit elbontottak, így a rétegek közel kerültek a felszínhez. Ugyanezt figyeltük meg pár évvel ezelőtt, a Márton Áron tér felújításakor is – magyarázta a munkát felügyelő Nyárádi Zsolt régész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa. A feltárás során a rétegekből számos, Udvarhely régmúltjáról mesélő tárgyi lelet került felszínre. – A legértékesebb egy, valószínűleg a római korból származó bronzgyűrű, de találtunk a késő fejedelemkorból származó kanalat, rengeteg kerámiát és állatcsontot, amit annak idején kidobáltak az épületekből. Ebből a leletanyagból, amit egyelőre a házszámok szerint sorszámozunk, később feldolgozunk, restaurálunk, egy nagyon jó adatsort lehet összeállítani arra vonatkozóan, hogy a város területén hol és mi várható a következőkben, illetve arra vonatkozóan is, hogy mi, hol és milyen sűrűségben fordul elő – így kirajzolódhatnak egykori, fontosabb épületek is. A Kalapos Kávézó előtt egy 18. századi kőépület nyomait is megtaláltuk – ezt a házat az írásokban állítólag fogadóként említik, de ennek az információnak még nem néztünk pontosan utána. Ami érdekes, hogy a környezetében lekövezett fejedelemségkori járószint került elő, rengeteg cseréppel – sorolta az értékes, az ókortól napjainkig terjedő udvarhelyi leletek leltárát Nyárádi Zsolt. Lázár Emese