Hirdetés

Beszélgetés a női szerzők jelenlétéről egy kisvárosban

Negyedik alkalommal szervezte meg a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség és a székelykeresztúri Városi Könyvtár a Nő a köbön című rendezvényt szerdán, az RMDSZ Nőszervezet támogatásában. A meghívottak két órán át fejtegették, hogy miként kapcsolódik össze a nőiesség az irodalom iránti elkötelezettséggel.

Miklós Dalma
Becsült olvasási idő: 3 perc
Beszélgetés a női szerzők jelenlétéről egy kisvárosban
Mennyi idő jut az irodalomra? A könyvet választják tévé helyett Fotó: Hodgyai István

Aktuális női témákkal, valamint az olvasási trendekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre várták szerda este az érdeklődőket a keresztúri Városi Könyvtár olvasótermében.

Elsőként a rendezvény házigazdája, Faluvégi Bartha Noémi, a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség ügyvezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd mutatta be a negyedik Nő a köbön meghívottjait – Sándor-Zsigmond Ibolyát, Szilveszter Andreát és Kubanek Esztert. A hétköznapi teendők mellett mindhárman írók, alkotók és lelkes olvasók. 

Sándor-Zsigmond Ibolya, aki már harminchárom éve a keresztúri Molnár István Múzeum vezetője, eddig összesen tizenegy könyv, köztük tanulmánykötetek, illetve képes albumok szerzője. A beszélgetés során betekintést nyújtott a helytörténeti kutatásaiba, melyek a múzeumi tevékenységeinek sorát egészítik ki a szabadideje nagy részében. Mint mondta, a kisvárossal kapcsolatos helytörténeti információs anyag kevés volt az 1990-es években, ugyanakkor óriási igény mutatkozott arra, hogy feltárják a múltból azt, amire érdemes emlékezni egy kisvárosban.

A múzeum vezetője jelenleg egy „keresztúri üdvözleten” dolgozik, ami egy képeslapos könyv lesz. A gyűjtemény tartalmazza majd a múzeum tulajdonában lévő nyolcvan, a második világháború, illetve még a magyar világban megjelent képeslapokat. Továbbá száz olyan képeslapot, amelyet magyarországi magánszemélyektől és gyűjtőktől szerzett be. A gyűjtemény a század eleji polgárosodó keresztúriakat mutatja be úgy, ahogy az akkori időben látták őket.

– A kutatói munka és a nőiesség kapcsolódását egy időutazásban képzelem el. A régről megmaradt családi ékszerek, egy-egy ismerős illat és egy klasszikus magyar regény segít személyesen találkozni a történelemmel, mondta a múzeum vezetője. Hozzátette: nem követi az olvasási trendeket, Szabó Magda, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán örök kedvencei maradnak. 

A beszélgetés további részében a közönség Szilveszter Andrea szociológusnak tehette fel a kérdéseit. A Smink című novellagyűjtemény szerzője az irodalmat elsősorban az önkifejezés eszközének tekinti. Mint mondta, az irodalom által a nők lehetőséget kapnak a társadalomba való beilleszkedésre. Kötetének megjelenése egy kis olvasói közösséget formált, melynek tagjai nyitottak arra, hogy megosszák egymással a gondolataikat, saját tapasztalatikat. Megtudtuk, hogy jelenleg a következő könyvén dolgozik, amely A málnaszedés pszichológiája címet kapta, és a külföldi szezonális munkát vállaló fiatalok megpróbáltatásairól szól.

A rendezvény témái között felmerült a kortárs irodalom és a marketing kapcsolata is. Kubanek Eszter magyar szakos tanár, az egyik helyi könyvesbolt tulajdonosa beszélt arról, hogy jelenleg mely könyvek a legnépszerűbbek az üzlet polcain, illetve arról, hogy milyen módon befolyásolható reklámokkal a vásárlók ízlése. Az ideális olvasó érdeklődése szerteágazó, hisz ahogyan idővel változik a lelkivilága vagy a személyisége, annak mentén változik az ízlése is, összegezték a meghívottak.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!