Ez év tavaszán láttak hozzá a népi vallásosság és lelkiségtörténet helyi tárgyi emlékeinek kutatásához Lövétén – tudtuk meg Mihály János történésztől –, elsősorban az imádságoskönyvek számbavételére törekedve. Céljuk a nemrég felújított lövétei Római Katolikus Népiskolában már létező egyháztörténeti kiállítás kibővítése volt. A kiállítás megnyitására a közegészségügyi előírások betartása mellett került sor péntek délután 5 órakor, amelyen jelen volt dr. Kovács Gergely érsek, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke és több helyi vezető, kutatók, a projektben szerepet vállaló szakemberek és annyi – beoltott – érdeklődő, akik a regisztrálást követően jelen lehettek az előadóteremben.  A kutatás során azt tapasztalták, hogy a családoknál számos régi, értékes imakönyv található. Nem egy közülük a ritkaságok közé tartozik, és jelentős eszmei értéket képvisel. Ez ösztönözte a kezdeményezőket arra, hogy a programot a közeljövőben kiterjesszék más településekre is. Első körben a székelyudvarhelyi főesperesi kerület minden egyházközségében szeretnének hasonló kutatást és gyűjtést elkezdeni. Hosszú távon viszont kezdeményezésükkel szeretnének eljutni a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség minden főesperesi kerületébe. Főtisztelendő dr. Kovács Gergely érsek vállalta a megvalósítás előtt álló projekt fővédnökségét. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szellemileg és szakmailag is támogatni fogja az erdélyi imakönyves kezdeményezés megvalósítását. Társvédnökök: Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint a lövétei születésű Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet anyagi támogatásának köszönhetően 2021. október 29-én már meg is nyithatták Lövétén azt a helyi imakönyv-kiállítást, amely tulajdonképpen a szóban forgó projekt kezdetét jelenti. A rendezvényen jelen volt Nagyméltóságú és Főtisztelendő dr. Kovács Gergely érsek is, aki köszöntőbeszédet mondott. Ugyanakkor bemutatták az 1481-ben, a Corvina Könyvtár műhelyében Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost számára készült breviáriummal egybekötött misekönyv fakszimile-válogatást, amelyet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére jelentetett meg. Kálmáncsehi Domokos nagyprépost életútját Szász Jenő, az NSKI elnöke, a rendezvény házigazdája méltatta. Dr. Puskás Attila egyházügyi vezető főtanácsos a Kálmáncsehi kódex reneszánsz vonatkozásait ismertette, Schöck Gyula, a kivitelező Schöck Artprint Kft. vezetője a kódexfestészet régi és új technikáiról beszélt. Könyvereklyék A kiállítást és a Régi magyar imakönyvek Erdélyben című projektet Mihály János történész, a kezdeményezés ötletgazdája ismertette. Végezetül a résztvevők megtekintették a helyi egyháztörténeti múzeumban összegyűjtött imakönyvekből létrehozott kiállítást. Itt 1700 és 1960 közötti időszakban nyomtatott imakönyvek láthatók. Legtöbbjük sérült és hiányos, de van köztük viszonylag jó állapotban lévő is. Ezek az imakönyvek számos tudományterület számára szolgálhatnak forrásul a családtörténet, a néprajz, a helytörténet és a vallástörténet területén, s hogy a magántulajdonban lévő, használaton kívüli, régi imádságoskönyvek „számbavétele” nem hiábavaló és céltalan tevékenység, azt a szekrények rejtett zugaiból, kasztenek fiókjaiból vagy öreg ládákból előkerült, ritkaságszámba menő imakönyvek egyértelműen bizonyítják. Ezek közül kiemelkedik gyűjteményük legrégibb darabja, a Lelki Paradicsom című imakönyv. Ezt 1700-ban gróf Mikes Mihály költségén Csíksomlyón nyomták s Baranyi Pál (1657–1719) jezsuita prédikátor munkájaként tartja számon a szakirodalom. A kiállítás másik régi darabja szintén a 18. század első feléből való nyomtatvány, amelynek címe önmagáért beszél: A földi részeg szerencsének és dicsőségnek álhatatlan lakodalmában tombolók jóra-intő csengettyűje. Ezt a nyomtatványt Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654) a magyar barokk kor egyik első költője, győri kanonok munkájaként tartja számon a szakirodalom. A kiállítás egy másik értékes darabja az az énekeskönyv, amely Kájoni János (1629–1687) ferences szerzetes leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb művének harmadik kiadása, amely 1805-ben jelent meg a somlyói nyomdában eredeti címmel, kisebb változtatásokkal P. Andrási Rafael ferences zeneszakértő közreműködésével. A gyűjtemény része egy kis méretű (17 x 6 cm) imakönyv melynek címe Mindennapi ájtatos gyakorlások. Ennek érdekessége az, hogy Budán látott napvilágot 1829-ben Landerer Anna nyomdájában, vagyis annak nyomdászcsaládnak a nyomdájában, ahol két évtízed múlva 1848. március 15-én többek közt kinyomták Petőfi Sándor Nemzeti dalát is. A kiállításon ott látható a 19. század egyik népszerű imakönyvének a Jó illatú rózsáskertnek több kiadása is, és még számos népszerű imakönyv különböző korokból. Püspöki vizitáció, a templom megáldása és bérmálás Szombaton került sor a lövétei Kisboldogasszony-templom felújítás utáni megáldására Kerekes László segédpüspök jelenlétében. Az utóbbi években felújították a sekrestyét és a szentélyt, szigetelési munkálatokat végeztek, padlófűtést alakítottak ki, kicserélték a falban lévő elektromos vezetékeket, és a teljes padlózatot csiszolt gránitkővel burkolták. A munkálatokat a magyar és a román állam, a megyei és a helyi tanács, a lövétei közbirtokosság, helyben élő és elszármazott vállalkozók támogatása, illetve a hívek adományai jóvoltából végezhették el. A püspök úr ugyanekkor 159 fiatalt – 80 fiút és 79 lányt – részesített a bérmálás szentségében, kérve rájuk a Fennvaló áldását, a hitben való kitartást és megerősödést.

Simó Márton