szórványos felhőzet
kevés felhő
erős felhőzet
Arros újrateremtené Udvarhely „patináját”
Örökségünk jövője címmel hívta nyílt beszélgetésre a városlakókat a székelyudvarhelyi RMDSZ polgármesterjelöltje, Arros Orsolya. A fórumon civilek és szakemberek vettek részt, következtetésük szerint felettébb időszerű cselekedni.
[caption id="attachment_25273" align="aligncenter" width="1000"]
Fórum a székelyudvarhelyi épített örökség mai helyzetéről. Diagnózisok és ígéretek[/caption]
Bár az ügy közérdekű Székelyudvarhelyen, sokak kampányfogást láttak benne, ezért nem is mentek el a Bocskai Házban tartott beszélgetésre, amelynek témája a város épített örökségének jelenlegi állapota volt, illetve az, hogy mi az önkormányzat és a szakmai szervezetek szerepe az értékmentésben? A fórum résztvevőit és szakmai meghívottjait, Fülöp Otíliát, Hargita Megye Tanácsa főépítészét; Ványolós Endre székelyudvarhelyi születésű kolozsvári műépítészt; Sófalvi András régészt; Derzsi László pályázatírót, valamint Hegedüs Csillát, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökét Arros Orsolya házigazdaként üdvözölte. Arros választási programjában hangsúlyos szerepet és külön fejezetet kapott az örökségvédelem, ezt ismertette.
– Az elmúlt huszonhat évben a műemlékvédelem nem kapott kellő figyelmet Székelyudvarhelyen, rengeteg a hiányosság, nincsenek vonatkozó szabályzások, holott az önkormányzatnak is lehetett volna beleszólása a kérdésbe. Polgármesterként fontosnak tartanám egy örökségvédelmi bizottság felállítását, illetve prioritásként kezelném a városközpont tehermentesítését – sorolta terveit Arros. Hangsúlyozta, hogy a városnak vissza kell adni patináját, az egykor jellemző pezsgő polgári életet, ez szerinte nyereséget jelentene a városlakóknak, fellendítené a turizmust és gazdaságélénkítő szereppel is bírna.
– Biztos vagyok abban, hogy Arros Orsolya jó polgármestere lenne Székelyudvarhelynek, mert felismerte: szakemberek bevonásával, az üzleti szférával és civilszervezetekkel közösen megoldást kell találni a műemlékek, műemlék jellegű épületek védelmére – mondta Hegedüs Csilla, aki ismertette a Szövetség városközpontok felújítását célzó stratégiáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy az örökségvédelem terén Erdély-szerte bőven van tennivaló. Mint mondta, az RMDSZ-nek fontos a probléma megoldása, nem nézik tétlenül a szakszerűtlen beavatkozásokat. Szakemberekkel, önkormányzatokkal és azok vezetőivel együtt keresik a megoldást, illetve a választ arra, hogy miért nem akarnak az önkormányzatok a műemlékekbe befektetni? Hegedüs egy törvénymódosítási javaslatcsomagot is megfogalmazott, ami lehetővé tenné, hogy a magánkézben lévő műemlékeket közpénzből lehessen felújítani.
– Hogy jutottunk el idáig, hogy jelenleg itt tart a székelyudvarhelyi örökségvédelem? – tette fel a kérdést Ványolós Endre városépítész. Úgy vélte, egyértelmű a jelenlegi városvezetés hozzá nem értése és nem szakmai hozzáállása, ami a gyakorlatban is tetten érhető: nincs városrendezési terv, ez pedig azt vetíti elő, hogy a város nem tud gazdálkodni az erőforrásaival. Ványolós szerint felelőtlenség, hogy Udvarhelyen „mindenki oda építkezik, ahová akar”, hiszen egy rendezett társadalomban vannak építkezési szabályok.
– Szembe kell nézni azzal, hogy mi nem történt meg az elmúlt években ebben a városban, nyíltan kell beszélni a közösséggel és kérni kell a szakemberek felügyeletét is, csak így lesz előrelépés – jelentette ki.
Fülöp Otília, Hargita Megye Tanácsának főépítésze többek között az ifjúság nevelésének szükségességéről beszélt.
– Van egy beidegződés, amelyen változtatni kell: sokan úgy gondolják, hogy ami régi, az rossz. A civil szférának is nagy szerepe van abban, hogy meg tudjuk tanítani: a régi gyakran az értékkel társul – hangsúlyozta.
Szó volt a Székelytámadt vár helyzetéről is. Sófalvi András régész szemelvényeket mutatott be az elmúlt évek régészeti ásatásaiból, és a várral kapcsolatos történeti feltárások folytatásának fontosságát hangsúlyozta. A hallgatóság részéről felmerült az a kérdés, hogy mi lehet a vár további sorsa és rendeltetése, mennyire életképes a vár felújításának és kulturális központtá alakításának terve? Arros Orsolya úgy reagált: lát abban lehetőséget, hogy a vár új rendeltetést kapjon. Ugyanakkor úgy véli, meg kell találni a felek számára egyaránt megnyugtató megoldást, mert a várban levő Eötvös József Szakközépiskolát nem ellehetetleníteni, hanem fejleszteni kell.
Derzsi László, a RegioConsult Kft. pályázati szakértője azokat az európai uniós forrásokat ismertette, amelyek a 2014–2020-as új költségvetési ciklusban a Regionális Operatív Program keretében rendelkezésre állnak. Elmondta: lesz európai pénzforrás az A kategóriás műemlékek felújítására, ugyanakkor érdemes lenne kihasználni azt a kiírást is, amely középületek energiahatékonyságát szolgálja – ebben nem tiltják a műemléki védelem alatt álló vagy műemlék jellegű épületekkel való pályázást sem.
A hallgatóság soraiból többen hangsúlyozták, hogy a Tamási Áron Gimnázium felújítására is meg kell találni a lehetőségeket, ahogyan ezt más városokban is megoldották. Ugyanakkor kiemelték: az önkormányzat azonnali lépéseket kell tegyen, hiszen felelősség hárul rá ebben a kérdésben.
HN-információ
Fórum a székelyudvarhelyi épített örökség mai helyzetéről. Diagnózisok és ígéretek[/caption]
Bár az ügy közérdekű Székelyudvarhelyen, sokak kampányfogást láttak benne, ezért nem is mentek el a Bocskai Házban tartott beszélgetésre, amelynek témája a város épített örökségének jelenlegi állapota volt, illetve az, hogy mi az önkormányzat és a szakmai szervezetek szerepe az értékmentésben? A fórum résztvevőit és szakmai meghívottjait, Fülöp Otíliát, Hargita Megye Tanácsa főépítészét; Ványolós Endre székelyudvarhelyi születésű kolozsvári műépítészt; Sófalvi András régészt; Derzsi László pályázatírót, valamint Hegedüs Csillát, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökét Arros Orsolya házigazdaként üdvözölte. Arros választási programjában hangsúlyos szerepet és külön fejezetet kapott az örökségvédelem, ezt ismertette.
– Az elmúlt huszonhat évben a műemlékvédelem nem kapott kellő figyelmet Székelyudvarhelyen, rengeteg a hiányosság, nincsenek vonatkozó szabályzások, holott az önkormányzatnak is lehetett volna beleszólása a kérdésbe. Polgármesterként fontosnak tartanám egy örökségvédelmi bizottság felállítását, illetve prioritásként kezelném a városközpont tehermentesítését – sorolta terveit Arros. Hangsúlyozta, hogy a városnak vissza kell adni patináját, az egykor jellemző pezsgő polgári életet, ez szerinte nyereséget jelentene a városlakóknak, fellendítené a turizmust és gazdaságélénkítő szereppel is bírna.
– Biztos vagyok abban, hogy Arros Orsolya jó polgármestere lenne Székelyudvarhelynek, mert felismerte: szakemberek bevonásával, az üzleti szférával és civilszervezetekkel közösen megoldást kell találni a műemlékek, műemlék jellegű épületek védelmére – mondta Hegedüs Csilla, aki ismertette a Szövetség városközpontok felújítását célzó stratégiáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy az örökségvédelem terén Erdély-szerte bőven van tennivaló. Mint mondta, az RMDSZ-nek fontos a probléma megoldása, nem nézik tétlenül a szakszerűtlen beavatkozásokat. Szakemberekkel, önkormányzatokkal és azok vezetőivel együtt keresik a megoldást, illetve a választ arra, hogy miért nem akarnak az önkormányzatok a műemlékekbe befektetni? Hegedüs egy törvénymódosítási javaslatcsomagot is megfogalmazott, ami lehetővé tenné, hogy a magánkézben lévő műemlékeket közpénzből lehessen felújítani.
– Hogy jutottunk el idáig, hogy jelenleg itt tart a székelyudvarhelyi örökségvédelem? – tette fel a kérdést Ványolós Endre városépítész. Úgy vélte, egyértelmű a jelenlegi városvezetés hozzá nem értése és nem szakmai hozzáállása, ami a gyakorlatban is tetten érhető: nincs városrendezési terv, ez pedig azt vetíti elő, hogy a város nem tud gazdálkodni az erőforrásaival. Ványolós szerint felelőtlenség, hogy Udvarhelyen „mindenki oda építkezik, ahová akar”, hiszen egy rendezett társadalomban vannak építkezési szabályok.
– Szembe kell nézni azzal, hogy mi nem történt meg az elmúlt években ebben a városban, nyíltan kell beszélni a közösséggel és kérni kell a szakemberek felügyeletét is, csak így lesz előrelépés – jelentette ki.
Fülöp Otília, Hargita Megye Tanácsának főépítésze többek között az ifjúság nevelésének szükségességéről beszélt.
– Van egy beidegződés, amelyen változtatni kell: sokan úgy gondolják, hogy ami régi, az rossz. A civil szférának is nagy szerepe van abban, hogy meg tudjuk tanítani: a régi gyakran az értékkel társul – hangsúlyozta.
Szó volt a Székelytámadt vár helyzetéről is. Sófalvi András régész szemelvényeket mutatott be az elmúlt évek régészeti ásatásaiból, és a várral kapcsolatos történeti feltárások folytatásának fontosságát hangsúlyozta. A hallgatóság részéről felmerült az a kérdés, hogy mi lehet a vár további sorsa és rendeltetése, mennyire életképes a vár felújításának és kulturális központtá alakításának terve? Arros Orsolya úgy reagált: lát abban lehetőséget, hogy a vár új rendeltetést kapjon. Ugyanakkor úgy véli, meg kell találni a felek számára egyaránt megnyugtató megoldást, mert a várban levő Eötvös József Szakközépiskolát nem ellehetetleníteni, hanem fejleszteni kell.
Derzsi László, a RegioConsult Kft. pályázati szakértője azokat az európai uniós forrásokat ismertette, amelyek a 2014–2020-as új költségvetési ciklusban a Regionális Operatív Program keretében rendelkezésre állnak. Elmondta: lesz európai pénzforrás az A kategóriás műemlékek felújítására, ugyanakkor érdemes lenne kihasználni azt a kiírást is, amely középületek energiahatékonyságát szolgálja – ebben nem tiltják a műemléki védelem alatt álló vagy műemlék jellegű épületekkel való pályázást sem.
A hallgatóság soraiból többen hangsúlyozták, hogy a Tamási Áron Gimnázium felújítására is meg kell találni a lehetőségeket, ahogyan ezt más városokban is megoldották. Ugyanakkor kiemelték: az önkormányzat azonnali lépéseket kell tegyen, hiszen felelősség hárul rá ebben a kérdésben.
HN-információ
.jpg)
