erős felhőzet
„Arad pedig a magyar Golgota” – tükörben a jelen és múlt
Megdöbbentő, rendhagyó mementóval is emlékeztek idén az aradi vértanúkra Székelyudvarhelyen. Az október hatodikai megemlékezés színhelye a Márton Áron tér volt. A térről nyíló, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium melletti boltíves kapualjban egy szimbolikus jelentéssel bíró installáció késztette megállásra az embereket.
[caption id="attachment_37208" align="aligncenter" width="4000"]
Emlékezők a gyergyószentmiklósi temetőben Fotó: Kertész László[/caption]
Fekete koporsó feküdt a fekete lepellel borított ravatalon. A vásznon a száműzetésben élő, 80 éves Kossuth Lajos „volt magyar polgár” 1883. március 15-én keltezett levele, az eredeti kézirat másolata. „Az ősök keresztet iktattak államczímerébe a vérrel szerzett magyar hazának, mely ma is ország, de nem állam. Arad pedig a magyar Golgota. Legyen a honszabadság martyrjainak halálával megszentelt földjének minden porszeme termékeny honszeretetben, miszerint a polgárerények törekvése által igazoltassék a magyar szabadság diadalában, amint a hit kitűzése által igazolva lett a keresztény vallás diadalában, hogy a kereszt a feltámadás jelvénye. Ámen!” A koporsó körül 13, tükörből készült emberi sziluett jelképezte az aradi mártírokat, mintegy arra késztetve a jelenben emlékezőt, hogy belepillantva, önmaga tükörképét látva azonosuljon – ha csak szempillantásnyi időre is – a múlttal. A szokatlan és morbid, nem hatásvadász, ám kétségbevonhatatlanul hatásos performansz Szűcs-Olcsváry Gellért, a Tomcsa Sándor Színház művészének ötlete alapján készült.
Az udvarhelyi megemlékezés egyébként a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A másfél órás program a fúvósok kíséretében elhangzó Nemzeti ima közös éneklésével kezdődött, majd Gálfi Árpád polgármester mondta el alkalomhoz illő beszédét. Geréb Hanna 10. osztályos tanuló és Varga Mátyás 11-dikes diák szavalatai után a jelenlévők elhelyezték koszorúikat a Vasszékely-szobornál. Az emlékezés ünnepe a Székely himnusz eléneklésével zárult.
Az aradi 13 vértanúra méltó módon emlékeztek Székelykeresztúron is. A délután 6 órakor kezdődő megemlékezés a Millenniumi-szobornál koszorúzással kezdődött, majd a Molnár István Múzeumnál Sipos István történelemtanár, tanfelügyelő mondott alkalmi beszédet. A Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjai Memento címmel verses-zenés műsorral emlékeztek az 1849. október 6-án Aradon, a „magyar Golgotán” kivégzett tábornokokra.
Gyergyószentmiklóson, a római katolikus temetőben emlékeztek az aradi tizenháromra. Nagy Zoltán polgármester beszédében rámutatott: egy kicsit más megközelítésből is szemügyre kell vennünk az aradi eseményeket, mondván, azt kell keresnünk, ami a letörtség mellett felemelhet. Hangsúlyozta: nem szabad hagynunk, hogy eluralkodjon rajtunk a csüggedés és a félelem.
– A könyvet el kell olvasni, az utat becsülettel végig kell járni, ha pedig mindez sikerül, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló az aradi tizenhárom vértanúsága – fogalmazott.
A társszervező Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ (GYMK) igazgatója, Fórika Sebestyén kijelentette, az aradi esemény mondanivalója ma is időszerű, hisz önfeláldozó, tettre kész emberekre továbbra is szükség van.
A történelmi visszatekintőt Portik Zsolt, a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium történelemtanára tartotta, aki megjegyezte: példaképként kell tekintenünk az aradi tizenháromra, emellett erőt kell meríteni a viselkedésükből, kitartásukból és elszántságukból.
Az egyházak képviseletében Tőkés-Bencze Zsuzsánna unitárius lelkész, Bíró Sándor református lelkipásztor és Simó Ferenc római katolikus segédlelkész kérte Isten áldását.
Az ünnepi hangulathoz a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara és a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium diákja, Gergely Péter járult hozzá, utóbbi szavalattal. Az esemény a kegyelet koszorúinak elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.
Csendesen, meghitt körben emlékeztek az aradi tizenháromra Csíkszeredában a Mikó-vár előtti téren. A honvédtisztek portréi előtt sokan gyújtottak gyertyát, majd együtt imádkoztak és énekelték el a székely és magyar himnuszt.
HN-összefoglaló
Emlékezők a gyergyószentmiklósi temetőben Fotó: Kertész László[/caption]
Fekete koporsó feküdt a fekete lepellel borított ravatalon. A vásznon a száműzetésben élő, 80 éves Kossuth Lajos „volt magyar polgár” 1883. március 15-én keltezett levele, az eredeti kézirat másolata. „Az ősök keresztet iktattak államczímerébe a vérrel szerzett magyar hazának, mely ma is ország, de nem állam. Arad pedig a magyar Golgota. Legyen a honszabadság martyrjainak halálával megszentelt földjének minden porszeme termékeny honszeretetben, miszerint a polgárerények törekvése által igazoltassék a magyar szabadság diadalában, amint a hit kitűzése által igazolva lett a keresztény vallás diadalában, hogy a kereszt a feltámadás jelvénye. Ámen!” A koporsó körül 13, tükörből készült emberi sziluett jelképezte az aradi mártírokat, mintegy arra késztetve a jelenben emlékezőt, hogy belepillantva, önmaga tükörképét látva azonosuljon – ha csak szempillantásnyi időre is – a múlttal. A szokatlan és morbid, nem hatásvadász, ám kétségbevonhatatlanul hatásos performansz Szűcs-Olcsváry Gellért, a Tomcsa Sándor Színház művészének ötlete alapján készült.
Az udvarhelyi megemlékezés egyébként a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A másfél órás program a fúvósok kíséretében elhangzó Nemzeti ima közös éneklésével kezdődött, majd Gálfi Árpád polgármester mondta el alkalomhoz illő beszédét. Geréb Hanna 10. osztályos tanuló és Varga Mátyás 11-dikes diák szavalatai után a jelenlévők elhelyezték koszorúikat a Vasszékely-szobornál. Az emlékezés ünnepe a Székely himnusz eléneklésével zárult.
Az aradi 13 vértanúra méltó módon emlékeztek Székelykeresztúron is. A délután 6 órakor kezdődő megemlékezés a Millenniumi-szobornál koszorúzással kezdődött, majd a Molnár István Múzeumnál Sipos István történelemtanár, tanfelügyelő mondott alkalmi beszédet. A Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjai Memento címmel verses-zenés műsorral emlékeztek az 1849. október 6-án Aradon, a „magyar Golgotán” kivégzett tábornokokra.
Gyergyószentmiklóson, a római katolikus temetőben emlékeztek az aradi tizenháromra. Nagy Zoltán polgármester beszédében rámutatott: egy kicsit más megközelítésből is szemügyre kell vennünk az aradi eseményeket, mondván, azt kell keresnünk, ami a letörtség mellett felemelhet. Hangsúlyozta: nem szabad hagynunk, hogy eluralkodjon rajtunk a csüggedés és a félelem.
– A könyvet el kell olvasni, az utat becsülettel végig kell járni, ha pedig mindez sikerül, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló az aradi tizenhárom vértanúsága – fogalmazott.
A társszervező Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ (GYMK) igazgatója, Fórika Sebestyén kijelentette, az aradi esemény mondanivalója ma is időszerű, hisz önfeláldozó, tettre kész emberekre továbbra is szükség van.
A történelmi visszatekintőt Portik Zsolt, a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium történelemtanára tartotta, aki megjegyezte: példaképként kell tekintenünk az aradi tizenháromra, emellett erőt kell meríteni a viselkedésükből, kitartásukból és elszántságukból.
Az egyházak képviseletében Tőkés-Bencze Zsuzsánna unitárius lelkész, Bíró Sándor református lelkipásztor és Simó Ferenc római katolikus segédlelkész kérte Isten áldását.
Az ünnepi hangulathoz a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara és a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium diákja, Gergely Péter járult hozzá, utóbbi szavalattal. Az esemény a kegyelet koszorúinak elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.
Csendesen, meghitt körben emlékeztek az aradi tizenháromra Csíkszeredában a Mikó-vár előtti téren. A honvédtisztek portréi előtt sokan gyújtottak gyertyát, majd együtt imádkoztak és énekelték el a székely és magyar himnuszt.
HN-összefoglaló
