Major Ágnes két és fél éve tagja a korondi Biztos Kezdet Ház csapatának. Mindig érdekelte, mi lakik az emberben, ezért lett pszichológus. 
– Érdekelt az emberi agy, az idegsejtek működésétől egészen odáig, hogyan vonunk le következtetéseket, hogyan ismerjük meg a világot, s ebben milyen tényezőknek van kulcsszerepük.
Hitt abban, hogy valamiben mindenki átlagon felüli. Tapasztalta, mennyire nehéz neki új dolgokat megtanulni, mekkora kihívás volt számára a rendszeres úszás, táncolás, hogy ezáltal indirekt fejlesztésben legyen része, és a haladásban ő is segítőtárs akart lenni. 
– Ez a szemüveg, a saját tapasztalatom nagy segítség a munkámban. Látom a szülők, a gyermekek nehézségeit, és nem azt erőltetem, ami nem megy nekik, hogy ne halmozzuk a kudarcokat, hanem azt segítem, amiben fejlődni tudnak.
Ágnes több helyre is jelentkezett az egyetem elvégzése után. Amikor megérkezett a Biztos Kezdet Házba, azt érezte, jó helyen van. Hisz abban, hogy Isten igazította ide, Korondra, ezt a munkát szánva neki. Ha lejár a munkaidő, Udvarhelyen „másodállásban” tovább dolgozik:
– Szüleimnek cipős-ruhás üzletük van: délutánonként reklámokat szerkesztek, kirakatrendezővel egyeztetek. Az nem motivál, hogy eladunk valamit, és azért pénzt kapunk, inkább az lelkesít, ha a munkatársak jól vannak, jól tudnak csapatban dolgozni. Azt mondogatják, hogy a bajokat otthon kell hagyni, nem szabad a munkába bevinni. Ezt elég nehéz megtenni, így én szívesen meghallgatom, támogatom őket. Egy cég attól több, ha odafigyel az emberekre, nemcsak arra, hogy profitja legyen.

Korond sem kivétel

A korondi művelődési házban lévő központban gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, szülőknek tematikus csoportokat tart vagy egyéni tanácsadást biztosít. Sok szülő gyászolja egykori vágyát, hogy egészséges gyermeknek adjon életet, sok családban van speciális igényű gyermek. Korond közössége nem kivétel a szociális nehézségek alól: csonka családok, külföldön dolgozó családfő, szenvedélybetegség, speciális nevelési igényű gyermekek… És kevés szakember, aki a nehézségekben lévők pártját foghatná. Ezért is van ekkora érdeklődés a biztos kezdet iránt. 
– Jó, hogy itt csapatban dolgozhatunk: amíg én a gyermekkel vagyok, kolléganőm az édesanyát hallgatja meg. Sokuknak ez a hétből az egyetlen olyan szabad órájuk, amelyben magukra figyelhetnek, feltöltődhetnek. 
Többnyire édesanyák járnak be gyermekeikkel, de amióta megszervezték azt a szülőcsoportot, melynek témája pénzügyek menedzselése volt, bevonzották az édesapákat is. Legyen apa vagy anya, mindenkinek erőforrásra van szüksége, és Ági azzal az elmélettel ért egyet, hogy az erőforrásnak öt pillére van: hit, humor, testmozgás, szociális kapcsolatok és a relaxáció. 
– Nehéz időszakban, lehet, egyetlen erőforrás sincs kéznél, mégis keressük, mire támaszkodhatunk, hogy jó döntésekkel kilábaljunk a krízishelyzetből. Az a személyes tapasztalatom, hogy ha az ötösből az istenkapcsolat erősödik, az nagyobb löketet ad a többi felfedezésére, megélésére is.

Piri nénitől az erőforrásokig

„Egyszer rátaláltam Istenre, aztán rátaláltam magamra” – mondja egy harmincöt éves asszony, aki sokat köszönhet a foglalkozásoknak. Fordulatokban gazdag az élete, fiatalon ment férjhez, hamar elvált, egygyermekes édesanya, aztán társra lelt, két gyermek született az új kapcsolatból. Ott laktak mindannyian egy udvaron a nő édesapjával, aki alkoholbeteg volt. A rendszeres viták miatt elköltöztek, élettársa családjához bútoroztak be. Nehéz volt a közös lét, és akár az apa, az élettárs is gyakori alkoholfogyasztó volt. A Caritas Ki-út programjában egyéni beszélgetésekre kezdett járni az édesanya, és így nézett szembe saját társfüggőségével, az elköltözés szükségességével. 
– Olyan önbizalomhiányos voltam, hogy amikor öt jó adottságomat kellett volna felsoroljam, csak kettő lett belőle: hogy magas vagyok és dús a hajam – s még azt sem én mondtam ki.
Világos volt, hogy változtatni kell az életén, de nem tudta, hová mehetne, mert édesapja szomszédja, Piri néni megmondta: „Most elmentek, de ti ide még visszajösztök.” Nem akarta, hogy Piri néninek igaza legyen. Végül megharcolta ezt is, elhagyta élettársát, visszaköltözött édesapjával közös udvarra, a három gyermekére figyelve, rendszeresen érkezve a Biztos Kezdet Ház programjaira. A változás folytatódott: 
– Haragudtam nagyon a páromra, most inkább az italra haragszom, és elfogadom azt is, ha külön kell éljünk, azt is, ha támogatásommal ő jó útra térhet. Újra járok vallásos közösségbe, vasárnap már nem a hátsó sorban ülök a templomban, igyekszem mindhárom gyerekemmel külön-külön is időt tölteni, azt tervezem, hogy szépségszalont nyitok otthon, és nem fog érdekelni, Piri néni mit szól hozzá.
Ez az asszony már fel tudja sorolni öt jó tulajdonságát, és ahogy az édesanyában végbementek a változások, úgy változott segítőjének felfogása is. Pontosabban megerősödött benne az, hogy segítséggel, erőforrással kivirágzik az élet. 
– Néha reményvesztettek vagyunk, észre sem vesszük, hogy a Jóisten sokkal kreatívabb, mint ahogy képzelnénk. Bár ésszel mindig is tudtam, szakemberként hinnem kell a változásban, most hiszem is, mert megerősítést is kapok rá: az is megtörténhet, amit mi el sem tudunk képzelni – állapítja meg a pszichológus.

A biztos kezdetek

Major Ágnessel a Biztos Kezdet Ház nevét, üzenetét ízlelgetjük. 
– A biztos kezdet elnevezést én úgy értelmezem, hogy ez az a hely, ahol biztonságban vagy, ahol együtt ráláthatunk arra, hol tartasz, miről hiszed, hogy elrontottad, milyen nehézségeid és erőforrásaid vannak. Ez az a hely, ahol bármikor újrakezdheted. Támogatunk, hogy elkezd otthon az építkezést, és ha szeretnél, ide bármikor visszajöhetsz. Biztos ez a hely azért is, mert ha nincs pénzed hozzájárulást fizetni, akkor is szívesen fogadunk – fogalmaz. Ez a hely számára is az újrakezdés színtere. – Mindig új kihívást kell találnom magamnak, s ebben szabad kezet is kapok itt. Most a gyászfeldolgozást fontolgatjuk. A speciális igényű gyermekek szüleinél elhúzódik ez a folyamat, sokszor évek alatt derül ki, hogy probléma van, amit eleinte a szülő lehet, hogy el sem akar fogadni, hárít, hibáztatja magát vagy másokat, elkeseredik tehetetlenségében, nem látja a kiutat. Én abban hiszek, hogy van egy nagy ajándék, ami az egészséges gyermek születése, de ez nem minden szülőnek adatik meg. Viszont azok, akik speciális igényű gyermeket nevelnek, naponta kapnak kis ajándékokat, és mi abban segítünk, hogy ezeket észrevegyék.