Ének-zene és mozgás mint örömforrás az óvodában és kis­iskolában – ezzel a címmel szervezte meg az Elek Apó Unokái Egyesület és a Benedek Elek Pedagógiai Líceum az 5. regionális szimpóziumot tegnap Szé­kely­udvarhelyen. A találkozásra és szakmai tapasztalatcserére egyaránt alkalmat adó tematikus rendezvényen közel 200 erdélyi magyar pedagógus vett részt. [caption id="attachment_59472" align="aligncenter" width="1000"] Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Mindenből hangszert készítettek Fotó: Lázár Emese[/caption] Maros, Kovászna, Hargi­ta megyei magyar tannyelvű óvodákban, általános iskolákban oktató óvónők és tanítók, jövendőbeli pedagógusok gyűltek össze tegnap Szé­kely­udvarhelyen – zsúfolásig megtelt az Erdélyben egyedülálló szakmai fórum helyszíne, a művelődési ház koncertterme. A résztvevők száma és az alkalomra beküldött több mint hatvan, a zenei oktatás témáját boncolgató szakdolgozat is bizonyította, hogy a Benedek Elek tanítóképző pedagógusai, Demeter Magdolna és Vass Ágota tanítónők által megálmodott és évente megszervezett regionális szimpózium olyan rendhagyó szakmai találkozó és tapasztalatcsere, amire igény van, amelynek létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. A jelenlevők tíz érdekes, zenei betétekkel, vetített képekkel és videofelvételekkel színesített, a zeneoktatást változatosabbá és színvonalasabbá tevő gyakorlatban bevált módszert ismertető előadást hallgathattak végig. A mondókától a klasszikusokig Az előadókat dicséri, hogy nemcsak a szervezők által kért 10 percet tartották be, de tapasztalataikat érdekfeszítően, a hallgatóságot is bevonva osztották meg. Az interaktivitás jó hangulatot teremtett, és percig nem engedte lankadni az önfeledten éneklő, fütyülő, a ritmust tapsoló és lábbal vígan dobbantó pedagógusok figyelmét. – Végre egy nap, amikor a zenéé a főszerep – méltatta az idei rendezvény választott témáját az elsőként szót kapó Csata Levente, a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola tanítója. A nebulóinak 20 éve citerázást is tanító pedagógus úgy vélekedett: a népi kultúrán alapuló zeneoktatás a lélekformálás és a személyiségfejlesztés „tantárgya”, a zene- és mozgásóra, a napi 10 perces tánc és ének akkor éri el célját, ha tanító és tanítvány egyaránt örömét leli benne. Gesztenye, dió, pillepalack, fakanál, befőttesüveg, fém ­al­­kat­részek – két hét alatt össze­gyűj­tötték az alapanyagokat és ritmushangszert varázsoltak belőle a szentegyházi Mártonffi János Általános Iskola tanítóinak, Csender Erikának és Opra Mária-Erikának elsős és negyedikes diákjai. A rendezvényen is bemutatott hangszerek sírva-nevetve készültek, mondták a projektvezetők, akik vallják: a hangszert – legyen az bár hulladékból barkácsolt is – akkor érzi igazán sajátjának a gyermek, ha „munkával szántja fel a lelkét alája”. Hogyan lehet a gyermekek által készített zörgő, csörgő ritmushangszereket felhasználni a tanórákon? Lehetőségek egész tárházát mutatta be a szintén a szentegyházi tanodából érkezett Szabó Enikő tanítónő és a Gábor Áron Iskolaközpontban tanító Opra Levente. Az auditív és éneklési készséget, ritmusérzéket, memóriát, kreativitást fejlesztő, az óvodás korú gyermekek fantáziáját is megmozgató játékokat sorakoztatta fel a sepsiszentgyörgyi Hófehérke Napközi Otthon óvónője, Vasi­le Ágnes. Mit rejt a hangszeres dobozka, mi fán terem a kéregkürt és hogyan lehet muzsikaszót kicsalogatni a hagymaszárból? Fűben, fában hangszer témában osztotta meg saját tapasztalatait az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanítónője, Szabó Zsuzsa, akinek közismerten szívügye, hogy tanítványai megszeressék a zenét, megbarátkozzanak a hangszerekkel. Van-e védőoltás a „rossz zene” ellen? A kérdést nemcsak felvetette, de a mondókák szerepét hangsúlyozó előadásában meg is válaszolta a csíkszeredai Aranyalma óvoda nagycsoportosainak óvónője, Miklós Réka. Ki gondolta volna, hogy Nagy László Dióverés című versét a Tavaszi szél vizet áraszt dallamára el lehet énekelni? Osztatlan sikere volt az udvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanítőnője, Antal Irma előadásának, amely azt mutatta be, hogy szoros a kapcsolat az irodalmi mű és zene között, a költői üzenet a zene segítségével is kibontható. Élmény és ne idegen nyelv legyen a klasszikus zene a kisiskolásnak – a komolyzenével való megbarátkozás nagy kihívás gyermeknek, tanítónak, de mesésen megközelítve nem lehetetlen, és garantált a siker. A Benedek Elek tanítóképző step by step osztályában sikeresen kipróbált módszert Sebestyén Klára tanítónő ismertette. A zene elixír a bajban és meghatványozza az örömet – a máréfalvi Nyirő József Általános Iskola zenetanára, Dávid Izabella a jelenlevők „megénekeltetésével” bizonyította: az éneklés boldogság, főként, ha a levegővétel helyes technikájával párosul. Az előadások sorát kolléganője, Papp Cecília zárta, aki az ének-mozgás órákon, de akár más tantárgyak esetében is eredményesen alkalmazható, Magyar Gábor-féle mozgáskotta-módszert mutatta be – szó szerint megugráltatva a feladatra vállalkozó pedagógustanoncokat. Nem kétséges az elhivatottság Lehet élni zene nélkül, de minek? – Bárdos Lajost idézte a szimpóziumot megnyitó beszédében dr. Orosz-Pál József, a tanítóképző volt tanára, a BBTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem docense, aki úgy vélekedett, hogy a zenetanítás méltatlanul mostohagyermeke az oktatásnak, ezért nagy felelősség hárul az óvónőkre, tanítókra, akiknek egyik feladata, hogy a zenét szerető, értő és érző, benne az örömet jelentő forrást felnőttként is megtaláló emberekké, a 300 ezer összegyűjtött népdal örököseivé és továbbéltetőivé neveljék tanítványaikat. A zenét és éneklést, tanításának rendkívül változatos módszertanát, eszköztárát középpontba állító Regionális Szimpózium nívós előadásait hallgatva határozottan állíthatjuk: az erdélyi magyar óvodásokat és kisdiákokat a mondókákon, népdalokon át a klasszikus zeneművekig felnevelő, tanítványaikat a zene és éneklés iránti szeretettel feltarisznyáló pedagógusok valóban hivatásuknak tartják, hogy az életöröm muzsikáló forrása soha ne apadjon ki. A Székelyudvarhely Pogár­mes­teri Hivatalának támogatásával, Hargita Megye Tanfelügyelősége és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza partnerségével megszervezett 5. Regionális Szimpózium az Így zörög, így pörög címmel meghirdetett játék- és hangszerkészítő versenyre beküldött munkák értékelésével és a legügyesebb alkotók kihirdetésével zárult. A szimpóziumra beérkezett 65 szakdolgozatot elektronikus formában, CD-n kapták kézbe a résztvevők, de a téma iránt érdeklődő pedagógusoknak is szívesen eljuttatják, ha igénylik – mondta el lapunknak a főszervező, Demeter Magda tanítónő, aki azt is elárulta, hogy a hatodik szimpózium témája a román nyelv oktatása lesz. Lázár Emese